Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-20 / 16. szám

2 msm ZÄLAMEGYEI ÖJSÁfc 1940. január 20 Újabb hajószerencsétlenségek. 7Amiion, január 20. A tengereken újabb hajószerencsétlenségek történtek. Egy 660Q lonnás svéd hajó gabonát szállított Buenos! Airesből Stockholmba, útjában megtorpedóz­nák lés elsülyesztették. A legénységet meg­mentették. — Egy 1830 lonnás dán gőzös, amelyik Palesztináikul Angliába tartott, egy német tengeralattjáró eisűlyesztette. 25 hajó­töröttet partraszállítotlak. >1>IŰ<I«Í Nyugalom Belgiumban. Belgiumban a Steíani iroda jelentése sze­rint teljesen helyreállt a nyugalonl. A bizton­sági intézkedések továbbra ;is femiállanak, de; taz a nyugtalanság* amit az országban észlelni lehetett, úgyszólván teljesen megszűnt. A ka­tonák szabadságolása, ami egy ideig szüne­ten, újból megkezdődött. »!»©*(!« Óriási harcok Sállá vidékén. A finnek elvágták a szovjet összeköttetést. — Fegyelmezet­lenség a szovjet hadseregben. Helsinki, január 20. A borzalmas hideg el leriére az eddigieket felülmúló iramban foly­nak a harcok a Sállá vidékén. A szovjet mindent elkövet, hogy megfelelő visszavonu­lási vonalat biztosítson magának. Pénteken! egész nap és egész éjjel egymást érték a tá­madások. Egy finn járőr elvágta a szovjet összeköttetést. Ez óriási bonyodalmat idézeti elő és kedvezett a finneknek. A Ladoga-tói- tól északra szintén megélénkültek a harcok. Ezen a részen 150 szovjet repülőgép szállt tel a pénteki napon, 250 pedig a karéliai arc- vonal felett keringett. Rengeteg bombát dob­tak le. de mindössze két súlyos sebesülés történt. A Ladoga-lón ál a finnek visszaverték & heves támadást, igen sok foglyot ejtve, öt barcikocsit megsemmisítettek. A Popolo <li Roma kiküldött munkatársa drámai részleteket közöl a sallai határról!. Azt írja, hogy a szovjet hadseregnek 40.000 főnyi vesztesége volt. Eb lie beleértve a fog-' lyok, halottak éd sebesültek. Hosszú útvonala­kon. valóságos hullahegyek feküsznek. A leg­több szovjet katonának nincs sebesülése, ezek a kimerüléstől összeesnek és nyomban meg­fagynak. Az árkok, amelyek az útvonalak, mellett húzódnak, telítve vannak az útról eltakarított hullákkal. A tudósító azt írja, hogy* szovjet foglyok elbeszélése szerint igen nagy elégedetlenség és fegyelmezetlenség ural­kodik a szovjet hadseregben. Hiába akarja) a hadvezet őség ámítani ma már az orosz ka­tonákat, azok teljes bizalmatlansággal visel­tetnek feletteseik iránt. Ha ma nem lesz havazás, holnap megindul a vasúti forgalom. A nagy hótorlaszok miatt ma délelőtt Za­laegerszegről csak Zalaszentivánig volt vasn «ti közlekedés. A pálya Nagykanizsa és Szomi- bathely között szabad, a Raialon mellett azon­ban sem a zalai, sem, a somogyi .oldalon nincs közlekedés. A Ralaton déli oldalán/ Gyékényes—Kaposvár—Ujdombóváron át le­het közlekedni, azért a forgalmai arra is te­relték. Cell (lömöl k felé nincs közlekedés, Tai- polca felé leálltak az összes vonatok. Rédiösi ■felé talán ma indítható vonat. Ha ma nein! lesz újabb nagyobb havazás, holnap ming den irányban megindul a forgalom, mert megtörtént' a munkások kirendelése és a hó­ekék munkába állítása, »»»» o «««í Néhány szó az influenzáról. Újabb tudományos meg állapítások a baj természetéről és gyógyításáról. A régi idők rettegett nagy járványait — a pestist, a kolerái, a feketehimlőt — legyőzte az orvostudomány, egyedül az influenza az, amely dacol a modern gyógyászati fegyve­rei 11 k kel is. Még megszelídítése sem sikerüli, az 1918-iki nagy támadás óta erőtelesebb, ■mint valaha. Már az ókorban is ismeretes volt, ha mind­járt más néven is. Az »influenza« njevel, Csak! a múlt század óla használják. Az influenzának egyik sajátossága, hogy paeha egyes szórványos esel minduntalan előfordul, nagy járványszeiűen esik minden 120— 30 esztendőben jelentkezik. Ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a felgyógyult egyénekben visszamarad a betegség elleni védettség, sőt számosán szereztek könnyű, alig'ész­re iH’tf betegség árán úgynevezett: ) »néma védettséggel, Ez a védett nemzedék 2—3 évtized alatti, nagyrészt kihal és helyét új és érintetlen, foglalja, el. Ilyen szervezel azonban kitűnő táptalaj a [kórokozónak, ilyenlje jutva megerősödik s lámadó kedve élénkebb lesz. Az influenza j -súlyosbodását a világháború óta azzal mar i gyarázzák, hogy ekkor sok idegenfajta ka-t tona verődött össze Európában, olyan tropi­kus vidékekrőlé amelyet az influenza még so­ha! át nem vészelt. Ezeken az érintetlen szer­vezeteken áthaladva, fokozódott annyira a kórokozók rosszindulata és harckészsége, hogy most már sokkal rövidéi)b időközökben nő meg járványszerűen. Magának a kórokozónak mibenléte sincs még egészen tisztázva. Az 1890-i járvány al­kalmával fedezte fel Pfeifer az influenza- bacillust, csakhamar azonban kiderült, hogy annak! csak másodlagos szerep jut a baj elő­idézésében. A főbűnös egy virus-fajta rejté­lyes, a baktériumoknál sokszorosan kisebb élőlények közül való, amelyeket az eddigi górcsövek még nem tudtak láthatóvá tenni. AJ véletlen kimutatta, hogy az ember rejt kívül a menyéit rendkívül fogé­kony e virusrsal szemben. 11a influenzás beteg teljesen baktériummen­tes, loroköblítés utáni folyadékától néhány] cseppet! a menyéi orrára kennek, az néhány nap múlva jellegzetes iníiuenza-tüdőgyúladás­ban elpusztul. A baj tünetei rendkívül változékonyak . alig komolyan vett könnyű rosszulléttőí kezdv» a legsúlyosabb szövődményekig. Jellegzetes a hirtelen kezdet, többnyire rázóhideggel m nagyfokú hágyadtsággal, izomfájdalmakkal. Leggyakoribb a légzőszervek hurutja az orr­tól kezdve, egészen a tüdőgyúladásig. Van azután a gyomorbcltünetes alak, reumás alak (mellkmshát- és izü­leti fájdalmakkal, valamint ideg- és agygyúladásos alak is) Minthogy kezdetben nem lehet a fejleiró- nyekeL előrelátni, tanácsos még könnyű eset­nél is néhány napos ágynyugalom és orvosi ellenőrzés. Ez elősegítené a védekezést is. A baj ugyanis cseppfertőzés útján terjed, főleg kö­högésnél és tüsszentésnél. Ilyenkor tehát fe- tebaráli kötelesség, hogy, mindenki legalább isi kendőt tartson az orra és szája, elé. Ä beteg ekként védje a környezetét. Régente. u pestis-orvos viseli álarcot j •••■• most inkább a betegnek volna -ex ajánlatos. >.<• ’ ; Fontos még a gyakori kézmosás, íőteg étke­zési előtt és toroköblítés. Jól beváljak a megelőzésre kis kinin* 1 adagok. A baj gyógy!lásában olyan biztos sikert, mint sok más fertőző bántalomnál, sajnos, még nem lelteiéit elérni. Készítettek ugyan szérumot, lábbadozók véréből is, de az nem igen váll be. Jó erőbeli állapot mellett cél­szerű az izzasztás meleg italokkal, szalicik készítményekkel. Nagyon hatásos a kinin- kezelés, súlyosabb esetekben befecskendezés alakjában. Az újabb gyógyszertan igen érté­kes belső fertőtlenítő szereket is állított elő, (ambesid, deseptyl sit.) Hurutéienesi vagy s:íuerő í!ő szere­ket szükség szerint a gondos orvos ír elő. * Az újabb . állatkísérletek menyélekkel és fehér egerekkel kimutatták, hogy gyenge fer­tőzés esetén egy hét múltán edentestek kép­ződése indul meg a kísérleti állat vérében, ami a mesterséges védettséghez vezet. Ezi feljogosít arra a reményre, hogy végre isi sikerülni fog az influenza ellen is egy biz­tosan haló oltóanyagot előállítani és az or­vostudomány haladása ckép az emberi nem­nek! ezt a közellenségét is ártalmatlanná fogja tenni. ‘ r rlO^O1 rttié Báli ingek, nyakken­dők, menyasszonyi­fátylak és koszorúk nagy választékban Pál és Indra cégnél »»» O «««

Next

/
Oldalképek
Tartalom