Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. március 23. mäSrnrn Az egyszeri általános bejelentésbe a március 26.*i álláspontot kell felvenni A belügyminiszter az egész ország; területén egyszeri általános ellenőrző bejelentési rendelt el. Ellenőrző bejelentési kötelezettség alá esik : a) minden 12—70 éves korban levő, vagyis az 1870—1928. években született magyar állampolgár férfi j b) minden i!6—50 éves korban lévő, vagyis az 1890 - (1924. években született magyar állampolgár nő,, valamint az említett korosztályokban születettek, ha állampolgárságuk kétes, vagy meg nem állapítható, vagy ezideig megállapítva nincs ; c) minden külföldi állampolgár nemre és korra való tekintet nélkül, kivéve a területenkívüliséget és személyes mentességet élvező személyeket. Az ellenőrző bejelentés alá kerülő minA "híres Rumy-család özvegysorsra jutott egyik asszonya Sümegen lakott a mai Vér- Itessy házban. , A nemzetes asszony farsangi ebédet tervezett, összecsődílve a város és környék előj- •kélőségét, A személyesen eszközölt meghívások alkalmával sok nemesi kúrián kiszalasztotta szolján, hogy Kisfaludy Sándor hegedűjátékkal, ő pedig »Forle-pianóval« szórakoztatja vendégeit. — Sohasem hallottak olyan szí vet járó magyar nótákat, amint a költő tud »Amatiusá- ból« előesalogatni. < A szépasszony kérkedő szava eljutott Kisfaludy i üiébe is. Elhatározta, hogy tréí'aszó- val megbosszantja a nagyasszonyt. Rumvrié be is kopogtatott Kisfaludy Sándorhoz. Farsangi ebédjének étrendjét leadva, meghívta az özvegy soron levő költőt. Távoztában a boltíves folyosón, csókra nyújtva kezét, ked- véskedő hangon odafordult az özvegy soron lévő Kisfaludyhoz : — Aztán Sándor bátyám, ne feledje ám magával hozna bűvösszavú hegedűjét ! — Miért ? Csak nem viszek velem farsangi ebédre olyan vendéget, amelyik nem eszik ! * # * Nikola Ádánf esküdt urat táblabíró barátai olyan embernek ismerték, aki nem találta volna fel a puskaport. Soha_önálló gondolat nem született meg agyában, de annál többet fontoskodott másoktól ellesett eszméken. Egyik reggel lehorgasztott fejjel lépett az utcai, kaszinózók közé és nagy kesergéssel le is-tette panaszát: Tegnap a Baglashegyről hazafelé ballagva elvesztette féltve őrzött kincsét, az aranyóráját. Táblabíró barátaitól kért tanácsot, hogy mitévő legyen ? Mindannyian j részvétellel hallgatták Adi barátjuk kóser- | gésát. Főképen azért sajnálták, hogy. . it szól | majd zsörtölődő felesége, ha neszét veszi I az aranyóra eltűnésének. Végre is Herbe- • lendy Gyuri fiskus azt ajánlotta, lépjen be a városházára, dobollassa ki és tűzzön megfelelő pénzbeli jutalmat a becsületes megtalálónak. A garastapogató esküdt nagy sopánkodás- sal kopogtatott be Lázár György bíró elé). Letéve panaszát, két sein-forintot ajánlott fel jutalmul. Lázár György értelmes ember, volt, rövid szóval felvilágosította, hogy két sein-forint kevés jutalom egy. aranyóráért. den személyt az 1940. március 26 napján 24 órakor (éjfélkor) fennállott állapotnak megfelelően azon a helyen kell bejelenteni, a) ahol állandó lakóhelye van, b) ezenkívül azon a helyen is, ahol állandó lakóhelyétől távol az ország területén beiül ideiglenesen tartózkodik. A bejelentést a háztulajdonos, vagy ennek megbízottja önmagára, háztartásához tartozó személyekre, házában lakó főbérlőkre, azok hozzátartozóira és személyzetére — köteles teljesíteni. A bejelentéshez szükséges, ingyenes űrlapok a rendőrségen kaphatók és azokat kitöltve április 6-ig kell beszolgáltatni. Részletes tájékoztatás a falragaszokon olvasható. Nikola Ádám ráncbaszedett homlokkal. íülo- tövél vakargatva válaszolt . — Már, hogy úgy gondolja bíró uram, hogy kevés a két forint az aranyóráért ? Hát kérem, akkor tessék úgy kidoboltatni, hogy az elveszett óra ezüstből volt, akkor csak beéri a találó a jutalommal. # ' * Harangszentelés volt Sümegen. A megyés- püspök által végzett egyházi ünnepségen megjelent az egész környék apraja s nagyja Ta- rányi-Oszterhnber Mihály nyirlaki birtokáról a majorgazdának is megjelent a zsörtölődő felesége. Delet kondítottak. mire hazaverődött ! A Nyirlakon nyaraló Deák Ferenc a kúriát környékező árnyas fák alatt hűselt Nyomban szóra is fogta a — töpörödött képű — gazdánét: — No, hogyan tetszik, menyecske, az új harang ? — Sehogysem, tekintetes uram ! Csak olyan nyávogó harang. Hiányzik az érces dörmö- gő hangja.-— Sohase búsuljon Kati néni ! Miié annyi idős lesz, mint maga, majd megjön annak a dörmögő szava ! * * * Nagy Napoleon elleni háborúskodásból Sümegen rekedt Marschal katonafelcsernek jól felvitte az Isten a dolgát. Begyakorolva magát a belgyógyászatba, a fél vármegyének keresett orvosa lett. Holtáig agglegény sorban élve, nem sokat törődött az orvosi honoráriummal. Nagy népszerűségre tett is szert a fiatal orvos. Csak a csípős nyelvű Herteí- lendy György ugratta folyton érdeklődéseivel. Egy ízben utcai kaszinózás közijén a városház sarkán feltűnt szikár alakja. Útjában kelten és hárman is megszólították, beteglátogatóba híva. Marschal doktor, hátat fordítva a kaszinózóknak, újra kezdte orvosi látogatását. Kisfaludy Sándor elismerésének meleg hangján szóll barátaihoz : — Hiába, Marschal barátunk a legjobb szívű orvos, aki betegeit éjjel-nappal láhy- gátva, még pénzt sem kér tőlük. Az elismerést nem hagyhatta szó nélkül IJér te lendy Gyuri : vA*- Iga; id van, Sándor bátyám, mert .ösz- szes betegeinek honoráriumát mindig az »örökösök« fizetik. ( * *• * Rosty Antal »fiskális«-táblabírónak évtizer eleken ál fél lábára bicegő Csukly Pepi — a jóhangú, sümegi kántor fig^-- volt a kedves patvaiislája. Nem sokai konyítolt a fiskális- sághoz. De első láncos legény volt a há-' rom vármegyében híres batyubálokon. Az- r zal szokott dicsekedni : Nagy az én szeren- , esem a hölgyek körül, mert nékem minden leány tetszik! Csak a »Corpus Juris «-szál állt örökös hadilábon. Már tíz éve pátvaris- táskodott Rosly uram mellett. Mégsem tudta jogi vizsgáit lerakni. A fiskális úrnak volt három főkötő alá való leánya : Páni, Kati és Juliska. Egyiket Rosty uram Pepinek szánta. így mindent elkövetett, hogy megszeidéztesse vele a fiskális diplomát. Annyira szívén feküdt pakvaristájának jövője, hogy bag- lashegyi sétáiban is a jogi tudományokra oktatta. ■ • Egyik rekkenő nyári délutánon, dolga akadván a »principális« úrnak, keményen meghagyta Pepinek, míg visszajön, .szorgalmasan olvasgassa a párágráfusokat. Az alig egy óra múlva hazatérő Rosty uram — töh- vénykönyvére hajolva — nagy hortyogás közepette találta patvaristáját. A hirtelen ha ragú fiskális rárivalt : — Hát ez is tanulási így bizony sohasem lesz fiskális öcsém uramból! — Az álmában megzavart patvarista nem vesztette el lélek- jelenetét. Tréfára fordítva a dolgot, jnegszó- lalt : ■ Hiszen épen Principális uram mondotta : Úgy kell tudnom a törvény minden cikkelyét, hogy' azokat még álmomban is elmondhassam. »Azokból tartottam most próbát«. v .. ,. Marschal doktornak a Baglashégyen Vajda Ignác szomszédságában volt a szőlője. A birtok javarészén gabona, burgonya, kukorica; termett. Csak a mészköves kapaszkodó volt szőlővel beültetve. 1834-ben nemcsak a század legjobb bora termett, de mennyiségre is megletézte az előző évek termését. Marschal doktort is nagy} zavarba hozta a tizenötakós szüret. Mert bizony zsuppos pincehajlékának »csántérfáin« csák nyolc akóra való üres hordó ácsorgóit. Egyik havat börzögető novemberi napon együtt toppant be Marschal Vajda Ignác urammal a Gerzsó patikába. A hétszémély- nök űr nyomban szóra is fogta a franciái fereseit : — No szomszéd, szűrei óta nem is találkoztunk. Hogyan ütött ki a termés ? — Bizony, az idén nem érheti panaszos szó az Isten áldását. Nekem is, — maroknyi szőlőmön — tulajdonképen tizenöt akó borom termett, de nem volt annyi edényem. ‘így szüret óta Skotty őrnaggyal, Hertelendy Gyu- rival, Rosty szomszéd palvaristájával, Csukly Pepivel naponként szorgalmasan kijártunk a 'szőlőmbe. Addig szorítottuk befelé a termést, míg' Mindenszentekre már belefért két négy- akós hordóba. % H * A költő atyja, Kisfaludy Mihály nemzetes úr, a mérgesi ménes a téti ősi családi birtokán kívül, hitvese, Sándorffy Anna révén reászállt sümegi, gogánfai, gyömörői, bodorfái birtokait is kezelte. Jgy 'gyakran átjáro- gatott Sümegre, mióta özvegysorra került, a Sándorffy kúria kiskertre néző pipázójában vert tanyát. De valósággal megkeserítette életét Tütő János, Sümeg híres kondása, -1Zalai történeti tréfák.- Irta: Darnay Kálmán
