Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
1910. március 23 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 9 aki harsogó kürtöléssel hajnAlhasadáskor ablaka alatt csődílette össze a belváros nemes urainak disznóit. Sokáig törte léjét a nem- zetes úr, hogyan tudná simogató szóval hajnali álmát zavaró tülkölést áthárítani szomszédjaira. Végre megjött a mentő ötlete : !— János bácsi, tegye meg kedvemért! Mert hát szinte felvidulok a hajnali kürtszóiéi. Kürtöljön ablakom alatt két verset minden reggel ! Mindig kijár majd érte a kupa törkölypálinka !" Tütő felcsapott. Azóta minden hajnalban két verset tülkölt a nemzetes urnák. Hűségesen meg is kapta a reggeli »itókátc. így, tartott vagy nyolc nai>on át. A kilencediken, azonban hiába ácsorgóit Tütő az ablak alatt, a testélTelkét üdítő erős ital csak nem mu^ tat kozott. A tizedik napon szintén belekapott a tülkölésbe, de hogy nem nyílott ki azi ablak, nagyot csaltantva ostorával, dühösen odébb állt : — A kutya fújjon ingyen a nemzetes úrnak Azóta a barátok kútja előtt terelte, össze kondáját, nem kis bosszúságára az fal lakó táblabíráknak. y»» O««« Zsigmond alatt a magyar tengeréi- szét győzelmes harcaiban leverte a sebenicoi lázadást, kifüstölte a Bari sziklái közé fészkelődön kalózokat és biztosította a tenger szabad álját a , kereskedelem részére. Mátyás alatt ismét Velence ellen harcolt a magyar hajóhad. Magyar Balázs, Mátyás egyik legjobb hadvezére, áttörte a velenceiek gyűrűjét és ezzel a még akkor oly nagyhírű velencei hajósok előtt is nagy. tekintélyt vívott ki a magyar névnek. 148&-bán egy magyar hajóhad, amely egyúttal seregei is szállított, elfoglalta a pápai állam Ancona kikötőjét, amelyen egy évig lengette a szél a magyar hadilobogót. Mohács semmisítette meé a középkori magyar hajóhadat. Mátyás után a hajóhad egyre ritkábban szerepel, mert az ország minden erejét a török kötötte, le. , ■ Mit ir a legújabban felfedezett florenzi kódex a rettegett magyar tengeri flottáról ? Moháccsal pedig összeomlott az a ragyogó, &tős hatalom, amelyet erős kézzel építettek fel s tartottak meg az Árpádhoz, az Anjou- és Hunyadi- ház uralkodóiKözel egy évezred előtt magyar hadsereg jelent meg az Adria felső partjain és kitűzte lobogóit a dalmál városok tornyaira és a gályák árbocára. Sokat harcolt a magyar a tengeren. Eleinte a velencések szárnyas oroszlánjaival, később a török félholddal. Dicső idők voltak, amikor a magyar uralkodott az Adrián. Amikor az Árpádok oroszlános pajzsán, az Anjou-k liliomos címerén tündöklött a nap. A magyar kitűnő tengerész volt. Nincs nagyobb és büszkébb szabadságérzet, mint amelyet őseink Ázsia pusztáin és a tenger hullámain erezhettek. — Óh, nagy volt hajdan a magyar. Hagy volt hatalma s birtoka, Három tenger vízében hunyt el Észak, kelet s dél tűnő csillaga... 1097-ben az Adria keleti partján erős magyar lovasság jelent meg. Kálmán király hadai. Ekkoriban ezen a tájon Velence és a normannok között folyt a küzdelem a hegemóniáért. Velence szövetséget kötőit a magyar birodalommal, majd a velencei gályák átszállították a magyar sereget Itáliába, ahol az elfoglalta Brindisi, Monopoli és Bari városokat. Ez a szövetség azonban nem bizonyult tartósnak. Az Árpádház vérségi kötelékbe lépett Roger szilíciai normann királlyal, akitől Kálmán számára .fényes magyar küldöttség kérte meg leánya, Buzilla kezét. 1097 május havában kelt útra a szép királylány háromszáz normann vitéz kíséretében Nagymagy&r- ország felé és Tengerfej érvár (a mai Zara- vecchia, a dalmát királyok ősi koronázó városa) kikötőjében - lépett a magyar király birtokára, ahol ötezer fegyveres vitéz élén maga a király várta. A nagy esküvő után útnak indultak Esztergomba, a magyar királyok székes városába. 1105-ben a tengermelléki dalmát városok falain már magyar lobogó lerh; g'ett. Kálmán apósa, Roger tizenhárom gályát bocsátott Ugra bán rendelkezésére. A Mal- tempo csatornában, szörnyű vihartól meg- tépelt magyar hajóhad Arbe szigete alatt megverte a velencei és arbei gályákat. Arbe meghódolt. Ekkor már a többi sziget is magyar fenhatóság alá tartozott. Velencével a magyarság százados harcokat vívott a tengermellékért és a városok gyakran cseréltek gazdát. 1117-ben a magyar sereg úgy megverte a velencéseket, hogy ezek seregének javarésze, a dozsevál együtt, halva maradt a csatatéren. A XII. század utolsó hegyedére esik Zára fénykora. III Béla király alatt ez a kikötőváros hatalmas kereskedelmi ampórummá fejlődött. A keletről jövő hajók legfőbb állomása Zára volt. :■ y> . A magyar hadak 121*7 augusztus havában Spaiaíótól indultak a Szentföldre. II Endre , vezérlete alatt. A talár vész elől IV. Béla a dalmát Trau szigetre mentette életét,. :X király tengervidéki tartózkodása idején átlátta a tenger uralásának óriási jelentősegét és a talárok kivonulása után hajóhad megszervezéséhez látott. Az első magyar hajóhadat az Árpád- ház, a tengermelléki városok és az ottani dalmát családok hajói alkották. A hajóhad első tengernagya csernótai Balázsffy Mari- nus lett. IV. Béla a hajóhad fejlesztése és egységes vezetése céljából magyar királyi tengernagyi hivatalt áhított lei. a hajós karbantartásáról is a tengernagyi hivatal gondoskodott, zsoldosokat fogadott és a tengerpart védelmére a szükséges intézkedéseket megtette. Ez utóbbi különösen szükséges volt, mert ’a veienoeseK és a kalózok gyakran intéztek támadásokat a szigetek, valamint a tengerpart ellen. A magyar hajóhad központi kiköltője Tran szigetén volt Raguza, Zára, Senj, Trag Sebcnico, Arbe és Cattaro támaszpontokkal. A magyar hajóhad iöbbízben megverte a lázadó sebenicoi gróf, Veglia sziget kormányzójának hajóhadát. A caltaroi öbölben ütközetet vívott szerb hajókkal is, amelyeket Czézámi Subich Jakab fővezér vezérletével kiszorított az öbölből. A tenger fontosságát még jobban " 'lismerő Nagy Lajos különös gondot fordítod a hajóhad megerősítésére. 1364-ben a Barabás magyar altengernagy vezénylete alatt álló hajóhad megtámadta és visszaűzte az Isztriába, a rovignoi kikötőbe betörni készülő velencei flottát. Néhány évvel később kitört a harc a tenger egyeduralmáért Velence és Genova között. A magyarok Genova segítségére siettek és az egyesült magyar—genovai hajóhad a velenceit megverte. Az 1381-ben TorL r nóban kötött békében azután Velence Magyarországnak évi 7000 aranyforint fizetésére kötelezte magát. Ekkoriban feloszlott és hosszú időre megszűnt az a magyar, tengeri hajóhad, amely tiszteletet és tekintélyt jelenteti a tenger népeinél. A legújabban felfedezett flórenci kódex leírja a virágkorát élő magyar hajóhadat. Szerinte .... .• . a magyar hajóhad 330 gályából ál- , lőtt, mindegyike három sor evezővel és vitorlával. Ezeken a gályákon ösz- szesen tízezer harcos, czerhétszáz lándzsás és 1200 páncélos vitéz volt. Mit végzett volna ez a magyár hajóhad és hogy alakult volna a történelem, ha nem jön közbe Mohács ? ... Xis. I. »»» o ««« ez Tavaszi könyvujdonság! Rövidesen kikerül a sajtó alól P. FEKETE GÉZA: „Ar r I ba Espana“ áz 1000 napos sponyoi polgárháború és ami ögőtte van című könyve. E könyv korunk legmegrázóbb eseményének drámai tárgyalását adja. Feltárja a spanyol forradalom előzményeit, lefolyását s fényt dérit a polgárháború kulisszatitkaira, a külföldiek szerepére stb. Nem értjük meg a mai politikai élet bonyodalmait, ha el nem olvassuk előzőleg ezt a könyvet. Néhány fejezetcím: Andalúziától Vandaluziáig. Moszkva választott — Moszkva diktál! — Az első áldozat. Franco megjelenik; fejetlenség a kormánykörökben. A biáor-arany-bibor lobogó útja. — A forradalom titkos okai. — A haditechnika vizsgája. — A király kérdés stb. . . . Jegy ízzé elő! Ára elővételben 5‘50 pengő. Előjegyezhető a szerzőnél: Zalaegerszeg, Rákóczi-utca 64. r»» O««« .-Läl, L&JL üLwí I -..4'
