Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-09 / 57. szám
1940. március 9ZALAMEGYEI ÚJSÁG A magyar ember csak a nyolcadik borivó Európában. A fejadag napi egy deci Magyarország a mai Európa szőlőtermelésében a beültetell terület nagysága szerint a harmadik helyet, a termelés mennyiségéveL pedig a halódik helyet foglalja el. A beültetett terület az 193S. évben 378.224 kát. hold. a termelés 3,258.(»48 hektóiiter, ebből 390.618 hl. export útján értékesült, a termés 88 százaléka itthon maradt (2,980 000 hl A borfogyasztás terén Európában csak nyolcadiknak következünk, átlagosan évi 37.8 Wer fogyasztással< ami napi 1 deciliter fogyasztásúnál: felel meg. Ezzel szemben Franciaországban az évi átlagos fogyasztás 145.9 liter, napi 4 deci és Olaszországban 107.5 liter, napi 3 deci, a magyar fogyasztás három-négyszerese. Ennek oka az, hogy míg a fentemlített államokban minden társadalmi réteg egyformáit iszik l>ort s ezekben nem mennyiségi, hanem csak minőségi differenciák vannak, miiünk vannak vidékek. atiol a lakosság zöme bort. csak lakodalmon vagy temetéskor iszik. A hazai szőlőterületek 1885 óla rohamosan fogytak és a minimumot 1898-ban érték el. A terület 739.707 kai holdról leesett 386.6Ö2 kát. holdra, majdnem felére. Ez időtájt indult yneg a homoki szőlők nagyarányú telepítése és ettől kezdve gyorsan emelkedik a szőlőte- Tület, úgy, hogy i l§ik-ben már 63k.339 kai. holdon van újra szőlő telepítve. A szaporulat 70 százalékban az alföldi homokszőlő területekre esik. A trianoni megcsonkítás után 1921. évben 364.056 kát. hold szőlőnk van és ez azóta 1938-ig 378.648 kai. holdra növekedett. Ebből 120.225 kát hold Pest megyében van, tehát az ország szőlőterületének majdnem égyhar- mada, 31.8 százaléka. A homoki szőlőterület pedig összesen 198.964 kai. holdat tesz ki, ami a jelenlegi terület 52.6 százaléka. Az Alföldön a szőlőtelepítés megindulásával a nagy kiterjedésű szélhordta homokterüle- Lck. amelyek eddig csak rossz birkajárások voltak, holdanként 20—60 forintos áron parcellázásra kerültek és igyekvő kisemberek saját munkájával a csupasz, kopár területekből virágzó szőlőskerteket varázsoltak, munkájukkal maguknak és utódaiknak megélhetési. vagyonszerzési lehetőséget teremtettek. Ezzel megindult a nagy magyar Alföld nagybirtokainak végeláthatatlan legelőinek el- darabolása, tehát a kevés kézben lévő értéktelen területek az új művelés és termelés következtében sok apró és értékes szőlőskertté alakultak át. Legjobban bizonyítja ezt Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd vagyonos kisbirtokos lakossága. Ill a nagybirtok a század elején majdnem teljesén megszűnt és csak egyházi vagy városi birtok alakjában maradt fenn egy néhány mutatóban. A gyújtogatás sikerült, de az öngyilkosság nem. A gy ujt ogaiót a nagykaniziai ügyészségre szállították Niklai Vendel 27 éves legény Balcdomuia- gyaródon Tamás Gábornál állott szolgálatban s most az új elszegődések alkalmával bejelentette, hogy csak úgy hajlandó lovábbra is a szolgálatban megmaradni, ha évi béréi 120 pengőről 150-re emelik. Kéréséi azonban gazdája nem teljesítette és Niklai azt gondolta, hogy ebben Tamás egyik gazdalársá- nak, Kulcsár Ferencnek a keze játszott közre. Haragjában tehát felgyújtotta Kulcsár pajtáját, amelyben nagymennyiségű takarmány volt felhalmozva. Mikor látta, hogy a "lángok jól dolgoznak, létrát fogott, elment egy diófához s kötéllel felakasztotta magát. A fa azonban alacsony volt úgy, hogy Niklai lábai a földel érték. Az öngyilkos jelölt kiszabadította nyakát a hurokból, elment, az erdőszélre és ott jó magasan egv ágra láncot kötött, azt megtoldotta a kötéllel és megint-felkötötte magát. Ki is rúgta maga alól a létDR- TOLDY Zalaegerszeg 5 rál, de abban a pillanatban elszakadt á kötél és Niklai eszméletlenül lezuhant. Órák mujva vette észre egy, Horváth István nevű ember a földön mozdulatlanul, fekvő legényt s amikor megpillantotta a létrát, meg az elszakadt kötelei, mindjárt tisztában voll a történtekkel. Besegítette Niklait a faluba s ott ápolás alá vették. Ezalatt Kulcsáraknál oltáshoz foglak és sikerült is a munka, de jelentékeny mennyiségű takarmány égett cl A kiskomáromi csendőrörs megindította a nyomozást s mindjárt meg is találta az összefüggést a tűzeset és az öngyilkossági kísérlet között. Niklait átadták a nagykanizsai kir. ügyészségnek. A második lelkigyakorlatos nap Pénteken este szóit másodízben Marcell atya a város katolikus férfitársadalmához!, A bevezető ének és ima után röviden összegezte az előző napon mondotlakai. A boldogság három akadálya ellen három erénnyel : a tisztasággal, a krisztusi alázatossággal és a határozott döntéssel lehel küzdenünk. Azután megmagyarázta, mi az igazi kereszténység. Az igazi kereszténységnek alapja, az Evangélium. Krisztus szava Kétezer év óta ismeri ezt a világ, de — sajnos — nem akarja» követni. Ha az Evangélium szelleme halná át a népeknek politikai és vallási életét, minden máskép történnék, mint ahogyan történik. De ez a szellem, nagyobbára csak úgy érinti a lelkeket, mint a víz a kővel. Kívülről. Belül már nincs hatása Oka ennek a türelem hiánya. Pedig a türelem több, mint a csodatevés. A türelemre Jézus tanított bennünket. összehasonlítást tett itl az emberi türelmetlenség és az isteni türelem között. Az emberi türelmetlenség hozza a világra a szenvedéseket. a boldogtalanságot. Arra a kérdésre, amit a hitetlenek, istentelenek fölfesznek, hogy : miért tűri Isten a gonoszságéi, a következőkben felelt.- Isten a gonosznak időt enged a megtérésre, a jámbornak pedig érdemek szerzésére. Azért cselekszik Isten így, mert ő örök, bölcs és igazságos. S Isten# örök. ü nem él időben, tehát ráér. Bölcsen intéz mindent. Ha például Napóleont mindjárt büntette volna, amikor a pápát sanyargatta, akkor sem Napoleon nein
