Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-03-09 / 57. szám

6 ZÁJLAMEGYEÍ ÚJSÁG béri volna meg Szent Ilona szigetén, sem a világ nem látta volna éleiének folyamán az egymásra következő kudarcokat. Több pél- dát is sorolt tel arra, hogy Isten nem engedi, az embert a bűn állapotában meghalni, ha­nem türelemmel várja a megtérést, ami az­után példaképen szolgál a Világnak. Isten a tékozló fiút nem veti el Magától, hanem eléje siet. tárt karokkal fogadja, Magához öleli, megjutalmazza. Türelme, bölcsesége nem en­gedi. hogy a bűn állapotában haljon meg. Kedvesebb előtte egy megtéri, mint kilencven­kilenc igaz. Mi türelmetlenek vagyunk az Anyaszent- egyházzal szemben. Nem vagyunk jó gyer­mekei. Rendelkezéseinek nem engedelmeske­dünk. Pedig mennyi jót tesz vélünk Ott áll mellettünk életünk első pillanatától az utol­sóig. őrzi számunkra az eucharisztikus Krisz­tust, sót halálunk után is gondol velünk. Hogy az Anyaszentegyház őrzi a krisztusi igazságokat, annak letagadhatatlan bizonyí­téka : alapítása. Az a szikla, amelyen az Anyaszentegyház áll. szilárd, kibír és kivéd minden támadást, bármely oldalról és bár­milyen erővel éri is az. Ereje, hatalma a türelemben van. Minden igazi kereszténynek elsősorban tehát türelmesnek kell lennie. Utalt ilt Szent Teréznek hét mondatára. Azok­ban a legrövidebben ott van minden, amit az . igazi kereszténynek meg kell szívlelnie. T.együnk tehát türelmesek Jézusért és tanul­junk türelmet Jézustól. De ezt csak akkor érhetjük el. ha Jézus mellett állunk, ha Jé­zussal beszélgetünk. Jézus a tabernákulum- nak szűk rejtekéből mindent lát s ott van mindig rendelkezésünkre. A boldogság szigetét csak türelemmel ér­hetjük el és tarthatjuk meg. Legyünk hát tü­relmesek. hogy helyes irányt kapjon úgy az egyes emberek, mint az egész emberiség éle­tének folyása. A Kultárház nagyterme ez alkalommal is zsúfolásig megtelt s az egybegyűltek a legna­gyobb figyelemmel hallgatták Marcell atyát. Ma .est e lesz a harmadik és utolsó lel lá­gyakor latos szent beszéd. Vasárnap reggel a 8 órai szentmisét Mar­cell atya mondja s annak a keretében szent- beszédei is mond. Akkor lesz a lelkigyakor­latai. végzettek közös szentáldozása. Az iparügyi miniszter Bécsben Budapest, március 9. Varga ■ József ipar­ügyi miniszter a német kormány meghívá­sára Becsbe utazott a Bécsi Vásár meglekin- .'tésére. Külföldi hirek. Belgrádi, március 9. A jugoszláv minisz­tertanács rendeletet adott ki rögtönítélő bí­róságok felállításáról hadiállapot esetére* Berlin, március 9. A Német Távirati Iroda jelentése szerint orosz kereskedelmi küldötl- sóg érkezeit Berlinbe. Montevideo, március 9. A Lan nevű lenger- hajó folytatta útját Buenos Aires felé. Való­színűnek tartják, hogy a tengergőzös vala­melyik német hadihajónak titkos segélyha­jója, amely .Argentínába megy, hogy készle­teit kielégítse. Bukarest, március 9. A román pénzügy- miniszter' kijelentette, hogy az ország jövő évi költségvetése 106 milliárd lei lesz. Ebből 14 milliárdot fordítanak a hadseregre., Egy mil- líárdol új adókból kell előteremteni. — A szívburok, a szívbillenti]ük, a szíviz­mok és a szívidegek megbetegedéseinek keze­lésében a rendkívül enyhén haló természetes t>Ferenc József keserűvíz fontos segédeszköz, amely reggel éhgyomorra egy kis pohárral hévévé a tápcsatorna tartalmát biztosan fel­hígítja és azt igen könnyen levezeti. Kérdezze meg orvosát! 1940* március 9. Agrár tudományos intézeteink résztvesznek a mezőgazdasági Közel félévszázada annak, hogy minden eu­rópai országot megelőzve Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter az első hazai me­zőgazdasági kísérlelügyi állomásokat létesí­tette és ezzel az agrártudományos kutató mun­kái intézményesen a gyakorlati gazdálkodás szolgálatába állította. Ennél a kapcsolatnál fogva a földművelésügyi minisztérium kísér­letügyi intézményei mar hosszú évek óta rendszeresen résztvesznek a budapesti me­zőgazdasági kiállításon. Ez évben először és az elkövetkező kiállításokon folytatólag azt óhajtják ezek a tudományos intézetek szem­léltetni, hogy csendben folytatott munkássá­guk milyen nagy mezőgazdasági és nemzet­gazdasági értéket jelent és hogy ez milyen te­kintélyes hasznukra volt a gazdáknak, de ezen túlmenően az iparnak, kereskedelemnek és a közönségnek is. Az intézmények ezt az alkalmat még fogják ragadni arra, hogy egyfelől kiállításukkal munkásságuk gyakorlati eredményeit köze­lebbről megismertessék, szolgáltatásaikat a gazdák körében ez úton megkedveltessék, másfelől pedig fejlődésük történetét, a múlt­ban kimagaslott szakférfiak legjelesebbjeinek; érdemeit és általában azt. a magas színvonalat ismertessék, amelyet hivatásuk betöltésében külföldi viszonylatban is elfoglalnak, A kísérletügyi intézmények kiállítását be­fogadó csarnok méretei természetesen nem teszik lehetővé azt, hogy valamennyi kísér­lelügyi intézmény egyszerre szerepeljen, ezért az ez évi seregszemlén csak az Országos: Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, a Földlani Intézet, a szegedi Talajtani és agro- chemia Kísérleti Államás, az Országos, Che- miai Intézet Talajosztálya, a budapesti és a kassai vetőmagvizsgáló állomások, a magyar­óvári és a szegedi növénytermelési kísérleti állomások, az Országos Növénynemesítő In- 1 tézet és a Növényegészségügyi Intézel vesz részt. »»»»o <<"f A rendkívüli tél tispsszialstsi alapján jelentkezik sek tennivaló Zalaegerszegen Azok a hibák, amelyeket elődeink és talán jóm agunk is elkövettünk építkezések alkal­mával, most a rendkívüli időjárás mellett minden kellemetlenségeikkel együtt jelentkez­nék. Ezeken egyszerre segíteni nem lehet, de arra kell törekedni, hagy a hibákat fokozato­san kijavítsuk. Jónéhányszor rá is mutattunk ezekre a hibákra, várjuk tehát a rendelkezé­seket, amelyek elmarad hatatlanok. Nem sza­bad azt mondani, hogy nincs minden eszten­dőben ilyen erős tél s nem kapunk min­den nyáron gyors egymásutánban záport, mert ha így gondolkodunk, akkor csak újabb és újabb kellemetlenségek zúdulhatnak reánk. Nagy hiba volt például az, hogy az újonnan beépített területeken nem történt kellő gon­doskodás arról, hogy nagyobb esőzések és hó­olvadások idején a víz lefolyást nyerjen. Hiba volt az is, hogy az aszfaltot még nélkülöző utcák gyalogjáróival egyáltalában nem törőd­tek. Hagyták azokat abban az állapotban, amelybe a természet kényszerítette, A város nagy mennyiségben termet ki kavicsol, jut abból eladásra is, de a gyalogjárók vajmi keveset lát­nak abból. így azután a közlekedés nehézségekbe ütkö­zik és senki sem szólhat az ellen, ha a pana­szok egyre gyakrabban [elhangzanak — sok­szor nem is a legszelídebb formában. A pana­szok bizony jogosultak, mert hiszen még a legutolsó faluban is első követelmény az, hogy járható útjai legyenek. A sár képző­dési a lehel őségig meg kell akadályozn i. Mennyivel fontosabb ez a követelmény vá­rosban, ahol a forgalom nagyobb, a közleke­dés élénkebb. Tehát Zalaegerszegen is. A másik igen nagy hiba jelentkezik úgy az aszfalttal ellátott, mint azt azt nélkülöző útvo­nalakon. Ez az, hogy a házról levezető csövek közvetlenül a gyalogjárókra nyílnak s így a házról minden csepp víz a gyalogúira kerül. Kellemetlen ez nyáron is, de mennyivel kel­jeinél lenebb télen, amikor a lefolyó víz meg­fagy s állandóan veszélyezteli a járókelők testi épségéi. Többről talán felesleges is meg­emlékezni, de ezeket a hibákat fokozatosan ki lehet javítani. Ajánljuk tehát a város vezetőségének szíves figyelmébe az asztali nélküli utcákat. Olt a javításokat, amint az időjárás megengedi, sür­gősen eszközölni kell. A vízlevezető csöveket illetően pedig intézkedni kell- hogy azok. az aszfalt alatt a folyókákba torkoljanak. Az i újonnan beépített területeken él kell készí­teni a folyókákat és megfelelő burkolatot kell adni úgy a koesi-, mint a gyalogú lakra. Ezek volnának azok az intézkedések, ame­lyek halasztást nem tűrnek és amelyek a legtöbb panaszt megszüntethetik. MOZI. Jön ! Jövő héten az Edisonban Jön ! Budapesttel egyszerre ! FINNORSZÁG LÁNGOKBAN. Napjaink történelme olyan eredeti felvé­telekben, amilyenek még a nagyközönség elé nem kerültek. ROBIN HOOD Bemutatja az Edison mozi szombaton fél 7 és fél 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. (3 óra­kor a helyár 20—70 fillér/) Errol Flynn diadalmas, ragyogó és szem­kápráztató fiatal férfi. Harsogó mosolya, ra­gyogó fogsora, csupa acélizom; teste predesz­tinálja a kalandos és regényes drámák fő­szerepeire. Van egy jelenete a filmben — a végén, amikor párbajt vív vetélytársával,' ter­meken, lépcsőkön és folyosókon át — ez olyan izgalmas és képszerűen olyan szép, hogy aki látta, nem felejti el. Még a legelké- nyezletetlebb mozilátogató sem. A film Techpikolor-eljárassal készüli és az első színes film, amelyik nem giccs, nem csak olajnyomat. Az erdőrészletek, a nagy lakoma a sötét királyi várban és különösen a lovaglás a tavon keresztül, az üvegkéken felcsapó víz, a hosszan lengő színes palástok — páratlanul finomak és szépek. A moziban percenként harsan fel a taps. A mai rettenetes világban, gázálarc és légi­riadó árnyékában, a napihírektől felzaklatott emberek boldogan felejtkeznek vissza gyer­mekkorukba. ujjonganak és kiabálnak, a bol­dogságtól, amikor a titokzatos idegenről le­kerül a barna csuha és ott all piros bársony és arany királyi ruhában. Pocakos vezér- igazgatók, szegény kis egyetemi hallgatónők, elnyúzott családanyák és szellemi szükség­munkások gondtalanul ülnek a sötét mozi­ban és összeszorított foggal drukkolnak Robin Iioodnak. | A filmet Kertész Mihály rendezte, nagy- l vonalűan, finoman és lendületesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom