Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-03 / 27. szám
XXííí. évfolyam. 27 szám. Á*»a 8 fillét* 1940. február 3 SZOMBAT ZALAMEGYF Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc, Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, •Széohenvi-lér 4. Tclofonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerinti ammemmmm Erős román őrség a magfar határon Bukarest, február 3: A román kormány I minden határt fölemelt létszámú katonasággal I őriztet. Legerősebb őrség a magyar határon ! áll. Feltűnők itt azok az oszlopok, amelyeken éjszakánként villanyfénnyel kivilágítva rol maii nyelven ez a felirat szerepel : Egy hántol sem a földünkből. Bukarest, február 3. A román nemzetvédelmi miniszter behívta mindazokat a tartalékos tiszteket és altiszteket, akik műszaki képzettséggel rendelkeznek, » » » -- « < € Uj s zovjet fővezér a finn harctéren M ősz bornok esapatck i>a, február 3. Sztálin Budijeni lá- t nevezte ki a finnek ellen harcoló fővezérévé. Az új fővezér már el is utazott a harctérre és megkezdte a hadműveletek irányítását. Mines részletes tájékoztató a balkáni értekezletről Béig rád., február 3. A Belgrádban összegyűlt külügym niszterek értekezletén hosszas megbeszéléseket folytatlak és megállapították, hogy a balkáni államok eddigi politikai vo- nalvezetée megfelel a mostani nemzetközi helyzetnek Egyébiránt leginkább gazdasági ügyekről tárgyallak. Az értekezletről részletes tájékoztatót nem adlak ki. Béig rád, február 3. A török külügyminiszter lei jelentette, hogy a most lejárt balkáni szerződés automatikusan újabb 7 évre érvényben marad. A tanácskozásokat ma tovább folytatták. r >)» o <<< A vallás örök időszerűsége Viszontlátás Kolozsvárott! A harmadik világnézeti előadást pénteken délután 6 órakor tartották meg a Kultúrház nagytermében szépszámú hallgatóság részvételével. Az előadás első tárgya volt Kincses Kolozsvár, előadója Ferenczy Zoltán, felsőkereskedelmi iskolai igazgató, aki először Erdélyről szólott mesterien felépített előadásban. Erdély legértékesebb területe hazánknak, elvesztése tehát legérzékenyebb veszteségünk. Ismertette Erdélynek csodálatosan szép és gazdag földjét, történetét a római uralomtól napjainkig, népét, kultúráját. Azután kedves és hűséges képet festett Kolozsvárról, Mátyás király szülővárosáról, arról a sokarcú és titkot őrző városról, amely jóval többet tud, mint amennyit tudni enged magáról. Részletes ismertetést adott Kolozsvárnak történetéről altól az időtől, amikor helyén még a Napoca nevű romai telep feküdt. Bizonyítgaita Kolozsvárhoz és az egész Erdélyhez való jogunkat és biztató jelnek mondotta azt, hogy ma már a világpo- iitikusok is sokat beszélnek Erdélyről Magyar- országgal kapcsolatban és a magyar külpolitikának is előterében Erdély. Lendületes elődadását ezzel fejezte be : A viszontlátásra Kolozsvárott. Majd megindult a vetítőgép, amelyet igen jól kezelt Juhász Miklós tnaár és a fehér vásznon láthattuk a szebbnél-szebb felvételeket kincses Kolozsvárról. A közönség szűnni nem akaró tapssal fejezte ki megelégedését és tetszését a sikerült előadás fölött. Ferenczy Zoltán után Lipics József dr. káplán lépett az előadói asztalhoz és »A vallás örök idős zérus égle« címen tartotta meg előadását, amelynek keretében meggyőző erővel válaszolt arra a kérdésre, ami ma sok embernek ajkáról elhangzik : Mire való á vallás ? A vallás arravaló — mondoLta —, hogy komoly értelmet adjunk az életnek. Mi is lenne az élet vallás, Isten, lélek, örökkévalóság nélkül ? Esetleges érthetetlen és céltalan véletlenek, megmagyarázhatatlan és megfejthetetlen talányok szövedéke. Egyes kevesekre nézve élvezetes körséta, de a legtöbb emberre nézve terhes, fáradalmas és gyötrelmes hányattatás itt a földön, örült hajsza, amely szükségképen és végképen a semmiségbe hull, a pusztulásba és halálba torkol ik. L A mtláis állal juttat fűk kifejezésre és ismerjük/ el azt a valóságos helyzetek amely közöttünk és a világrend nagy Alkotója'1 között fönnáll. A vallás arravaló, hogy általa felsőbbrendü erkölcsi életet éljünk és ezzel meg különböztessük magunkat az oktalan állattól. Az állat csak érzéki ingerek és ösztönök Szeriül cselekszik. mert esze nincsen. Az embernek azonban érlelnieI is adott Ister\ s ennek az értelemnek a világánál föl kell ismernie, az eszmei és erkölcsi világ nagy törvényen s aszerint kell berendeznie életét. | A vallástalannak nyomorultabb sorsa van, mint az állatnak, mert az állat legalább nem érti és nem érzi a nyomorult Sorsot. Aki nem vallásos, annak az élele csupa aggasztó kérdőjel, szenvedéseiben nincs vigasza, nyugtalanságában nincs megnyugialó reménye s főleg a halállal szemben nincs semminemű komoly menedéke. Az élet munkától, szenvedésből és egy kevés örömből áll. Mindháromnak a vallás ad értelmet. A társadalom sem élhet vallás nélkül. Mert vallás nélkül igazi jog- és tekintélytiszleletét fen tartani nem lehet. Meg fegyverrel sem' Ha nincs vallás, nincs erkölcsi törvény, nincs felelősség Isten számonkérésével szemben. Voltaire, a hírhedt, vallástalan francia író, vacsorára hívta barátait. Vacsora köztón az egyik a vallás fölött gúnyolódott. Voltaire a szemével inteti neki, hogy hallgasson el rögtön. Amikor a felszolgáló inas kiment, Voltaire így szólt : Egymásközt beszélgethetünk ilyenekről, de cselédem elolt ne lámadjátok istent és a hitet. Mert ha ő is hitetlen lesz, ki biztosít engem arról, hogy egy szép reggelen nem üt le és ki nem rabol. Vallás nélkül nincs művelődés, nincs kultúra. Európát a 'kereszténység részesítette a művelődés áldásaiban. Ebből élt Európa másfélezer éven át. A többi négy világrésznek így lelt világító fáklyája és jótevője. A 16. századbeli hitszakadás után indulták meg azok az áramlatok, amelyek Isten ellen törnek és hoznak annyi bajt a földre. A magas színvonalú és példákkal élénkített előadási a közönség nagy figyelemmel hallgatta és utána tetszésének tapsviharral adott kifejezést. Turcsányi Sipos József egyházközségi világi elnök liáiás köszönetét mondott az előadóknak és a hallgatóságnak s bejelentette, hogy a legközelebbi előadás vasárnap délután 6 órakor lesz. Külföldi Silrska Genf, február 3. Egyik svájci lap azt írja, hogy a magyar politika hármas célt követi L A, béke és a rend fenntartása a Kárpátokban és a Dunainedencében. 2 Szilárd barátság Róma és Budapest között. 3. A magyar igények jogosságát elismertetni. Oslo, február 3. A norvég fővárosban attól tartanak, hogy az az 1500 tonnás norvég hajó. amely útban volt Norvégiától Angliába, az Északi-tengeren' elsűlyedt. A hajó már január 15-én indult el norvég kikötőből éss még a mai napig sincs hír róla. Tokio, február 3. A kínai hadszíntérről érkező jelentések szerint a japán csapatok folytatták élőnyomulásukat Nanking város felé, ahol mintegy kétszázezer főből álló kínai hadosztályt zártaki körül.
