Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-06-22 / 142. szám

XXII. évfolyam 142. szám. Apa 8 fillér 1939. június 22. OsfitőntSk, Felelős szerkesztő : H e r b o I y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A Szentatya megkezdi a békeakciót. Valikánváros, június 21. XII. Pius pápa el­határozta ,hogy megkezdi a megbeszéléseket laz érdekelt nagyhatalmakkal a béke megte­remtése érdekében. Közli majd a Szentszék a hatalmakkal, hogy kész mindent meglenni a békéért. Egyelőre csak az okoz nehézséget, hogy két nagyhatalom a szovjettel folytat megbeszélést. A képviselőház elfogadta a felvidéki képviselők meghívásáról szóló javaslatot A képviselőház mai ülését 10 órakor nyi­totta meg Darányi elnök. A bizottságok jelen­tései után Benkő előadó a felvidéki területek képviselőinek meghívásáról szóló törvényja- vaslatol terjesztette a Ház elé és elfogadásra ajánlotta. A megindult vitában elsőnek Vágó Pál nyi­las képviselő szólott a javaslathoz. Azt kíván­ta, hogy 1940. július 1-ig tartsák meg a vá­lasztásokat a visszacsatolt területeken is. Be­szédje közben kitérít a n\ías elvek ismerteté­sére, mire az elnök figyelmeztette, hogy el­tért: a tárgytól. A javaslatot elfogadta. Bár­czay János a MÉP részéről szólt a javaslathoz és elfogadta. Csoór Lajos, Rassay Károly és Szeder Ferenc is elfogadták azt. Tasnády-Nagy András igazságügyminiszter hangoztatta, hogy a pártok egyhangú össze­fogása nagyon szép eredmény, egyelőre azon­ban a világpolitikai események alakulása miatt nem lehet véglegesen rendezni bizo­nyos kérdéseket. Gergelyífy István ezután ismertette a kár­pátaljai területeknek az anyaországhoz való csatolásáról szóló törvényjavaslatot. A meg­indult vita lapzártakor még tart. i «Ét Az volt Prohászka hungarizmusa, , hogy mindent a magyar jellem mél- ■ ' Jóságos módján, az ősi hagyományok­hoz ragaszkodva, idegen értékek fi- ■ gyelembe vétele nélkül egyedül a magyar értelemmel és erkölccsel vív­junk ki a nemzet javára. Prohészka már nem él, de tanítása és egyéniségének kisugárzása még a valóság ere­jével ott van tanítványainak lelkében. Prohászka hungarizmusának hamisitallart álérzése tiltakozik az ellen, hogy nevében, ha bár korszerűen csillámos stílusban és dia­lektikában, — ma hadat üzenjenek a keresz­tény etikának, az ősi magyar alkotmánynak, a törvényliszteletnek, a rendszeretetnek és a dolgok megjavítása érdekében folyó őszinte és becsületes munkának. A nemzet nagyjainak nagy gondolatait zász­lajára tűzheti bárki és bámiely párt, akár Széchenyiét, akár Kossuthét, akár Prohász- káét. A legelemibb fellétei azonban, hogy ezt a maga liszta értelmezésében és becsülete­sen tegye és az illető miaga is, és a párt id aképen szóljon, Írjon, éljen és tegyen, mint a választott eszményképe. Ha nem így, — tikkor hazugság an­nak embere ?s elve egyaránt. Meg­csúfolása a nemzeti eszményképek kultuszának és tudatos megtéveszté­se azoknak a jórahajló magyar tel­keknek, akikben nagyjainki neve, élete és működése, mint a keresztény kuli úr pro gramm kifejezése, mint a szociális megváltás reménye és mint ia magyar életforma tökéletes való­sága él. Prohászka Hungarizmusa és a Hungaristák Prohászkája. A Jövőnk cimü keresztényszocialista heti­lapból idézzük Dvihally Géza fenti címmel megírt cikkének alábbi részleteit. Az egyik nyilas lapban Hubay Kálmán nyi­lasképviselő,, a választások után köszönetét mond a szavazatokért. Abban a köszönő cikkben van valami, ami pedig bennünket, kereszlényszocialistákat kö­zelebbről érdekel. Nevezetesen azt mondja Hubay képviselő, hogy ez a »világraszóló nyi­lasgyőzelem Prohászka Hungarizmusát viszi diadalra.« Ez az, amirle a legélesebb tiltakozással kell megjegyeznünk, hogy Prohászka hungarizmusának semmi köze a nyilasok Hiingarizmusához s viszont a nyilasoknak és Hubay kép­viselőnek, úgyis mint hungaristáinak, sem etikailag, sem elvileg, ~de annál . kevésbbé taktikailag és modorbeli- leg semmi köze Prohászka Ottokár­hoz ! Prohászka az alkotmányos evolúció snem la revolució apostola volt s a hungarizmust a nemzeti életformák minden vonatkozásá­ban követelte: kereszténységben, alkotmány­ban, tudományban, irodalomban, diplomáciá­ban, politikában, szociális berendezkedésben, iparban, kereskedelemben éppúgy, mint a magyar család belső életében, az ifjúság ne­velésében és a népművelésben, vagyis egy­formán mindenben: lélekben, jellemben, sza­vakban ,tettekben... Prohászka Ottokárt fizikai undor fogta el minden forradalmi durvaság és politikai erő­szakosság láttán. A magyar keresztény kul­túra alapjául Pannonhalma és Debrecen kö­zött az aranyhidat nem szivárványpillérekkel, — mint sokan szemforgatva magyarázzák, — hanem az ősi magyar keresztény becsület alapjain tervezte; a szociális reformokat nem a világnézeti és politikai terror utján, hanem a szükségszerűen aalkotmányos utón: a kérész tényszocializmus elvi érvényesitóse révén kö­vetelte s ahol érte meg is valósította. Semmitől sem irtózott jobban, mint attól, hogy táborát a tudatlanokból, főleg azok megtévesztésével toborozza hanem arra törekedett, hogy krisztusi lelke sugárzásával az értelem világosságát terjesz- sze; és magyar szive melegével a keresz­tényi szeretetet, tisztességet, becsületérzést ápol ta; testvéri megbecsülést, a hibák elnézését, a megtévedtek megokositását kívánta; s a despotizmust, a terrorizmust, az egyeduralmat őszintén lélekből és szívből utálta! Hubay képviselő hungarizmusa tehát lehet a Szálasi hungarizmusa, lehet a sajátja is, de semmi esetre sem lehet ProhásZkáé, amely) hungarizmus azonban egész bizonyosan dia­dalt fog aratni. Ha nem is a Szálasi—Hubay- féle politikai formákban és etikai felfogás­ban, hanem igenis a nemzet liszta keresztényi, szociális átalakulásában! Éhez közeledünk mán nemcsak a kormegértéssel, hanem még a saj­nálatos felforgaiások árán is, mert Prohászka igy mondta: »A programm a kérésziényszo- ciálizmus és— nincs más !« Teleki pápai kitüntetése. A kormányzó a külügyminiszter előterjesz­tésére megengedte, hogy Teleki Pál gróf mi- nisszterelnök XII. Pius pápa kitüntetését, al Pius-rend nagykeresztjét elfogadja és viselje. Maghalt Koudela Géza. Nagy gyászba borult a magyar katolikus egyház és a magyar rádió. Koudela Géza, az egyházzene nagy művelője és a rádió ked­velt bemondója 45 éves korában, agyvérzés­ben meghalt. Koudela Gézát már két évvel ezelőtt súlyos agyvérzés érte. Azóta nem nyerte vissza ren­desen a beszélőtehetségét és visszavonult a rádiószereplésektől. Az Eucharisztikus Kong­resszus Világszerte ismert Himnuszát is ö szerzetté. Szombaton újabb agyvérzés érte. Ez szólította el az élők sorából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom