Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-06-22 / 142. szám
XXII. évfolyam 142. szám. Apa 8 fillér 1939. június 22. OsfitőntSk, Felelős szerkesztő : H e r b o I y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A Szentatya megkezdi a békeakciót. Valikánváros, június 21. XII. Pius pápa elhatározta ,hogy megkezdi a megbeszéléseket laz érdekelt nagyhatalmakkal a béke megteremtése érdekében. Közli majd a Szentszék a hatalmakkal, hogy kész mindent meglenni a békéért. Egyelőre csak az okoz nehézséget, hogy két nagyhatalom a szovjettel folytat megbeszélést. A képviselőház elfogadta a felvidéki képviselők meghívásáról szóló javaslatot A képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Darányi elnök. A bizottságok jelentései után Benkő előadó a felvidéki területek képviselőinek meghívásáról szóló törvényja- vaslatol terjesztette a Ház elé és elfogadásra ajánlotta. A megindult vitában elsőnek Vágó Pál nyilas képviselő szólott a javaslathoz. Azt kívánta, hogy 1940. július 1-ig tartsák meg a választásokat a visszacsatolt területeken is. Beszédje közben kitérít a n\ías elvek ismertetésére, mire az elnök figyelmeztette, hogy eltért: a tárgytól. A javaslatot elfogadta. Bárczay János a MÉP részéről szólt a javaslathoz és elfogadta. Csoór Lajos, Rassay Károly és Szeder Ferenc is elfogadták azt. Tasnády-Nagy András igazságügyminiszter hangoztatta, hogy a pártok egyhangú összefogása nagyon szép eredmény, egyelőre azonban a világpolitikai események alakulása miatt nem lehet véglegesen rendezni bizonyos kérdéseket. Gergelyífy István ezután ismertette a kárpátaljai területeknek az anyaországhoz való csatolásáról szóló törvényjavaslatot. A megindult vita lapzártakor még tart. i «Ét Az volt Prohászka hungarizmusa, , hogy mindent a magyar jellem mél- ■ ' Jóságos módján, az ősi hagyományokhoz ragaszkodva, idegen értékek fi- ■ gyelembe vétele nélkül egyedül a magyar értelemmel és erkölccsel vívjunk ki a nemzet javára. Prohészka már nem él, de tanítása és egyéniségének kisugárzása még a valóság erejével ott van tanítványainak lelkében. Prohászka hungarizmusának hamisitallart álérzése tiltakozik az ellen, hogy nevében, ha bár korszerűen csillámos stílusban és dialektikában, — ma hadat üzenjenek a keresztény etikának, az ősi magyar alkotmánynak, a törvényliszteletnek, a rendszeretetnek és a dolgok megjavítása érdekében folyó őszinte és becsületes munkának. A nemzet nagyjainak nagy gondolatait zászlajára tűzheti bárki és bámiely párt, akár Széchenyiét, akár Kossuthét, akár Prohász- káét. A legelemibb fellétei azonban, hogy ezt a maga liszta értelmezésében és becsületesen tegye és az illető miaga is, és a párt id aképen szóljon, Írjon, éljen és tegyen, mint a választott eszményképe. Ha nem így, — tikkor hazugság annak embere ?s elve egyaránt. Megcsúfolása a nemzeti eszményképek kultuszának és tudatos megtévesztése azoknak a jórahajló magyar telkeknek, akikben nagyjainki neve, élete és működése, mint a keresztény kuli úr pro gramm kifejezése, mint a szociális megváltás reménye és mint ia magyar életforma tökéletes valósága él. Prohászka Hungarizmusa és a Hungaristák Prohászkája. A Jövőnk cimü keresztényszocialista hetilapból idézzük Dvihally Géza fenti címmel megírt cikkének alábbi részleteit. Az egyik nyilas lapban Hubay Kálmán nyilasképviselő,, a választások után köszönetét mond a szavazatokért. Abban a köszönő cikkben van valami, ami pedig bennünket, kereszlényszocialistákat közelebbről érdekel. Nevezetesen azt mondja Hubay képviselő, hogy ez a »világraszóló nyilasgyőzelem Prohászka Hungarizmusát viszi diadalra.« Ez az, amirle a legélesebb tiltakozással kell megjegyeznünk, hogy Prohászka hungarizmusának semmi köze a nyilasok Hiingarizmusához s viszont a nyilasoknak és Hubay képviselőnek, úgyis mint hungaristáinak, sem etikailag, sem elvileg, ~de annál . kevésbbé taktikailag és modorbeli- leg semmi köze Prohászka Ottokárhoz ! Prohászka az alkotmányos evolúció snem la revolució apostola volt s a hungarizmust a nemzeti életformák minden vonatkozásában követelte: kereszténységben, alkotmányban, tudományban, irodalomban, diplomáciában, politikában, szociális berendezkedésben, iparban, kereskedelemben éppúgy, mint a magyar család belső életében, az ifjúság nevelésében és a népművelésben, vagyis egyformán mindenben: lélekben, jellemben, szavakban ,tettekben... Prohászka Ottokárt fizikai undor fogta el minden forradalmi durvaság és politikai erőszakosság láttán. A magyar keresztény kultúra alapjául Pannonhalma és Debrecen között az aranyhidat nem szivárványpillérekkel, — mint sokan szemforgatva magyarázzák, — hanem az ősi magyar keresztény becsület alapjain tervezte; a szociális reformokat nem a világnézeti és politikai terror utján, hanem a szükségszerűen aalkotmányos utón: a kérész tényszocializmus elvi érvényesitóse révén követelte s ahol érte meg is valósította. Semmitől sem irtózott jobban, mint attól, hogy táborát a tudatlanokból, főleg azok megtévesztésével toborozza hanem arra törekedett, hogy krisztusi lelke sugárzásával az értelem világosságát terjesz- sze; és magyar szive melegével a keresztényi szeretetet, tisztességet, becsületérzést ápol ta; testvéri megbecsülést, a hibák elnézését, a megtévedtek megokositását kívánta; s a despotizmust, a terrorizmust, az egyeduralmat őszintén lélekből és szívből utálta! Hubay képviselő hungarizmusa tehát lehet a Szálasi hungarizmusa, lehet a sajátja is, de semmi esetre sem lehet ProhásZkáé, amely) hungarizmus azonban egész bizonyosan diadalt fog aratni. Ha nem is a Szálasi—Hubay- féle politikai formákban és etikai felfogásban, hanem igenis a nemzet liszta keresztényi, szociális átalakulásában! Éhez közeledünk mán nemcsak a kormegértéssel, hanem még a sajnálatos felforgaiások árán is, mert Prohászka igy mondta: »A programm a kérésziényszo- ciálizmus és— nincs más !« Teleki pápai kitüntetése. A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Teleki Pál gróf mi- nisszterelnök XII. Pius pápa kitüntetését, al Pius-rend nagykeresztjét elfogadja és viselje. Maghalt Koudela Géza. Nagy gyászba borult a magyar katolikus egyház és a magyar rádió. Koudela Géza, az egyházzene nagy művelője és a rádió kedvelt bemondója 45 éves korában, agyvérzésben meghalt. Koudela Gézát már két évvel ezelőtt súlyos agyvérzés érte. Azóta nem nyerte vissza rendesen a beszélőtehetségét és visszavonult a rádiószereplésektől. Az Eucharisztikus Kongresszus Világszerte ismert Himnuszát is ö szerzetté. Szombaton újabb agyvérzés érte. Ez szólította el az élők sorából.
