Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-04-09 / 81. szám

Felelős szerkesztő: HerboIy Ferenc. «

Izvrkeaztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, síefcanyi-tér 4. - ....... Telefonscám 128.

PO

LITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban

Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfal

Húsvéti gondolatok.

Schnattner SziQfrid 6. S, B.

A húsvéti sirrepeszlés a világtörténelem legmegrendi- tőbb ténye, a mindenható Isten erőszakos benyulása a természet világába, csodák csodája! Maga Jézus is életműve legfőbb és legistenibb bizonyítékának szánta és a dicsőséges húsvéti reggel lett a mindent elsöprő és eltipró tanuságtétel a Mester személye, tanai, öröksége és alkotásai mellett. Azóta csak a Feltámadott táborának lehet igazi hite és halálnál biztosabb bizonyossága, mindig felfrissülő tavasza, — másoknak csak álmaik és szimbólumaik.

Szárnyszegetten vergődő pozivitista és racionalista elmék, hitükben hajótörést szenvedett lelkek — szívesen barátkoznak husvét táján képletes magyarázgatásokkal, fantaszta álmokkal és színes szimbólumokkal. A húsvéti feltámadás nagy tényében Jézus tanításának generációkat hóditó újraéledését köszöntik, vagy a krisztusi eszmék felülmúl hatatl an ságát értelmezik. Az bizonyos, hogy az emberiség nem találhat igazibb, szebb és biztatóbb jelképet eszményei és igazságai számára, mint a krisztusi megváltó szenvedést és a husvét- hajnali feltámadást. De ehhez a jelképhez csak azoknak van joguk, akiknek részük van Krisztusban és reményeiket erre a hamisítatlan krisztusi hitre építették! Hiába beszélnek újjáéledésről, eltemetett, erőszakkal megölt eszmék diadaláról, örök fiatalságról és sírjából kikelő életről. Csodálatos, mily páratlan erőfeszítéssel és hihetetlen ügybuzgalommal támasztanak ma mindent és mindenkit, csak egyet nem, azt, aki nem is szorul rá az ő feltámasztásukra : a feltámadott Krisztust. Nem meglepő-e, hogy az a magát kereszténynek nevező kultúra, amely minden porci- kájában, még a konvenciós húsvéti hirlapcikkeinek alaptónusában is az Ő nagy gondolataiból él, husvét után annjdra sieti elfelejteni, kinullázni, holtnak tekinteni Őt, a nagy Élőt, a halál eleven meg- ölőjét és a világ Életrekeltőjét ?

A nagy igazság és megdönthetetlen ténybizonyosság pedig az, hogy Krisztus sírjából kikelve maradéktalan és megsemmisítő győzelmet aratott a halál felett. Krisztus ezt a dicsőséges sirnyitást nem költői jelképnek, ünnepi szimbólumnak szánta a messzi idők szenvedőinek, hanem örök bizonyítékul az ő élete, műve mellett. És a tények, melyeken feltámadásának hite, húsvéti hite nyugszik, ma sem másultak egy jottányit se. Az ellenséges irányú törté-' nelmi kritika minden erőfe- feszitő törekvése sem volt képes Jézus halálának és feltámadásának tényeit megdön- teni. Mert ezt kitalálni és a nagy világgal elhitetni teljesen lehetetlen lett volna. A kereszténységnek belépését és térhódítását az egyetemes világtörténelembe a húsvéti csoda nélkül lehetetlen lett volna megérteni. Lélektani és egyben történelmi lehetetlenség volna. S a nemtörődömség vagy egykedvű közömbösség, vagy épen a blazirt- ság ezért beszél husvét reggelén közgazdasági, politikai vagy népjogi feltámadásról, csakhogy a nyitott sírról elterelje a figyelmet. Pedig, ha Krisztus fel nem támad, az evangélium csak az Aeneisz vagy az Iliász magasságáig emelkednék és híveiből csak félve megbújó, töredék gyülekezet lesz, de semmiképen sem világegyház, mely örökéletet vindikál magának és a kétezer év óta a legmagasabb rendű kultúrát és a leg- tisztultabb világnézetet hordozza. A husvét hite szent vallásunk centruma, egy eljövendő új élet záloga, a síron túli örök reményeink jogosultsága. Husvét reggele nélkül hiábavaló lenne a mi

hitünk, meddő a reményünk és alaptalan a jövőnk. A hus- ! véti nyitott sir szájánál állva messze, igen messze lehet látnunk, egészen a örökkévalóságig! Kár a tisztalátásunk távolságát csökkenteni,zavarni ködös elméletekkel, képletes misztifikációkkal. Mi úgy vagyunk ezzel a diadalmas húsvéti hitünkkel, mint a vakmerő hazárdjátékos az utolsó tétellel. Erre teszünk fel mindent ! Ezzel ezért, ebben. Mindent a husvétért, a hus- véttal és a husvétban. A halálosan biztos erőnk ebben rejlik.

Aktuális megemlékezni épen husvét táján arról, hogy az a nép, amely a pogányság körében egyedül őrizte az egyisten hitet, a zsidóság, nem fogadja el Jézust, a megígért Megváltót. Neki adáttak a messiási Ígéretek s az első husvét után is megtagadta és megtagadja ma is Jézust. Prófétáik sora Malakiással lezárult, á földkerekség nemzetei között diaszpórában élnek s az egyetemes emberiCholnoki Jenő „A Kárpátoktól az Adriáig“ című munkájában a következőket írja a talaj felszínének geológiai kialakulásáról: „a Felső Zala folyómentén meg lehetősen érintetlen az eredeti felszín, ezen az elzárkózott területen laknak a göcsejiek, mert ezt a fellegvárszerü platódarabot nevezik Göcsejnek, Nova a főhelyük. A göcsejiek feltűnően hasonlítanak a székelyekhez. Dialektusuk is nagyon közel van, meg mondáik, meséik, regős énekeik is szakasztott székelyek. Valószínűen épen olyan határőrök is voltak.“

A most Budapesten bemutatott mezőgazdasági kiállításon is szerepelt a Göcseji ház. A kiállításnak egyik nevezetessége lett ez a kis ház. Alig volt a kiállításon olyan ember, aki meg ne nézte volna. Göcsejből tehát olyant mutattak be, amilyen máshol nincs. Rámutattak arra a kulturális értékre, amely megnyilvánul a göcseji építkezésben, eredeti ősi vonásokra, amelyeket ez a népfaj dacolva az évezredes küzdelmekkel, a mai napig hiven megőrzött. Göcsejről már beszél nek a tudományos körökben is.

ségtől eltérően az ember teremtésétől kezdve ma kb. 5696-ot írnak. Jézus élesen kimutatta szeretetét hazája iránt, ragaszkodását nemzetéhez : elsőnek nyújtotta neki szent tanítását. Szent János apostol jegyezte föl a legpreg- nánsabban a zsidó nép tragikumát^ „övéi be nem fogadták Őt.“ Jézus előrelátta nemzetének elkövetkezendő romlását és meg is siratta. Megváltói műve — övéinek hálátlansága mellett is — nemre, fajra való tekintet nélkül, az egyetemes emberiség javára értékesült és önmaguk hívják le az Isten haragját: „az övére rajtunk és fiainkon.“

Husvétkor érezzük a mi hitünk páratlan fölényét és boldogító valóságát. A nyitott sir mellett nincs helye a kételkedésnek, a vakságnak, a makacs ellenszegülésnek. Itt csak egynek van helye és igazolt értelme: az Életnek, a siron túl is élő, örök feltámadás húsvéti világnézetének.

A göcseji ház bemutatásával felhívták arra az egész ország figyelmét s nemcsak mint valami exotikumot, különlegességet és és különcséget mutatták be, hanem mint ennek a népcsaládnak építkezésben megnyilvánuló forma érzékét és művészinek nevezhető készségét.

De tovább megyek. Budapesten van már Göcseji vendéglő is. Göcseji stílusban berendezve és díszítve. A budapesti ember már megtalálta benne azt, amivel vonzani lehet az embereket a szórakoztatásra. Tehát Budapesten már Göcsejből kamatoztatják a befektetett tökét és úgy látszik, nem sikertelenül. Ott már megnyilvánult az üzleti érzék, az élelmesség, hogy egy jóhangzásu névvel is lehet csalogatni az embereket egy kis szórakozásra.

Csak itt a Göcsej fővárosában, megyei székhelyen nincs meg. Itt nincs meg még a hajlandóság sem arra, hogy itt rendezzenek be egy Göcseji Házat. A szomszéd város már múzeumot létesített, csak a múlt hónapban nyitotta meg és gyarapította vele kulturális értékeit Nágykanizsa városa. Megelőzte vele ZalegerGöcseji Házat.