Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-04-01 / 75. szám

XXJL éstí&tgmm 75. H.ra E Iliiéi fi:®!!. április f. Szombat. íwí&etóöség és kiadóhivatal *. Zalaegerszeg, isfetenyi-’íás' 4, ====== Tslefotsszám 128, Felelős szerkesztő: Her h oSy Ferenc. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora déieíáns órákba: Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A mezőgazdasági kiállítás és a falu. Zsúfolásig teli vonlok futnak be evídeoa -apókbati íz ország minden részéből a fővárosba. Viszik a is v , lakósab, akik uioísó fiiiér- t fcdjáíí útiköltségre, hogy megie in he sík a mezőgaz­dasági kiéi iiáít éh. a. azzal egy- bekötőit vásárt. ö;vecds?es jelen­ség ez Síben a pénztelen világ­ban, amikor a szegény embrraek | eórs, petróleum?«, aoháiyia is óiig jut valami igaz, gondosko- úi fOrlént arról, rio,y a vidék olcsón teljéssé meg az utat, ol­csón - kint; s e meg a kiállítást és vásárt, de mégis hagy áldoza­tot hoz a vidék ezzel az utazás­sal. Éi az áidozaikésrség annál is insabb megérdemli a dicsére­tei, mart iuojuk, hogy a tavaszi hónapokban mar fogytán a kész- leiek, még a legtermékenytbb esztendőben is ilyenkor épen csak a legszükségesebbekre lelik, bisjen eiadnivaió alig van mar. A falu népe ezzel az áldozat- készséggel bizonyságát szolgál­tatja annak, hogy érdeklődik sa­ját sorra iránt, hogy meggyőző­dést kiván szerezni arról, milyen eredményeket hoz országos és külföldi viszonyaiban az, amiről a sürü egymásutánban rendezett előadásokon had s amit a hallot­tak alapján a mag« kis gazdasá­gában is érvényesiíeni próbál. Ez a kiállítás bemulada a termelés eredményét s err^! t az értéke­sítési rendszer rtusjavilott módo- zaíaii, sikerei!. Megtanítja a gaz­dát a kereskedelmi tevékenység fontosságára. Megismeríefi a gaz­dát nemcsak a lermelézben, ha­nem as értékesítésben is keresz­tülvezetett szövetkezeti együttmű­ködés és szervezettség nagy elő­nyeivel. Köztudatba viszi a szö­vetkezés szükségszerűségét, ami­kor bemutatja, hogy a kis mező gazdasági esők összefogásával hogyan érhető el ugyanaz az előny, mim amelyet a töke és a kartel hatalmával azelőtt csak a legnagyobbak élveztek. Láthatják a gazdák a kiállításon a mezőgazdaságban szükséges összes iparcikkekéi, a technikának a íaiajmüvelés és tarajjaviiáe te­rén kitermeli vívmányait, amikről otthon iegfölebb hail, vagy képe­ket lát, mert azokat ma minden vidéken bemutatni még fizikai ie- heletleuség. A falu dicsére es buz­galommal iparkodott elsajátítani a termelés nagyobb hozamának biztosítására, az értékesítési lehe­tőségek megismerésére, azok gya­korlati alkalmazásának bevezeté­sére irányuló ismereteket és ügyes­ségeket és mosta kiállítás és vá­sár szemléltetően bemutatja, meny­nyire szükség van mindenre. Nem is akad a falunak népéből senki sem, aki csalódottan érke- sik vissza budapesti útjáról, aki itthon azt ne mondani: ez az utazás minden pénzt megér!. Lát a falu népe most nagy­várost is; látja h mi drága kin egünket, büszkeségünket, a Duna királynőjét, Budapestet is. Ha nem is vehet ott mindent úgy sjemügyre, amint az a megisme­réshez szükséges volna, fogalmai alkothat mégis a nagy forgatom rőt, arról a nagy harciói, amit milliók folytainak a kenyérért. A főváros utcáin csilingelő, tülkölő jáíómíivák sokasága, a? úttesteken tolongó embereknek sürü, szinte áriörhetetiennek tetsző tömege, a rendnek nemcsak a városban, hanem a kiállításon es a vásárban tapasztatható fsnt irtási mind- mind otyan hatással vannak rá, amelynek nyomain soha ki nem iöriödnefc leikéből. Rövid újság cikk keretében nem sorolható föl Ä Magyar Távirati Irrda jelen íése szerint a kárpátaljai magyar- szlovák határ megállapítására ki­küldött bizottság csütörtökön dál után 5 órakor Vörnie rendkívüli követ és raegha*alm?.?oít minisz­ter elnökletével újból összeült. Az ülésen a szlovák delegátusok a magyar kormánynak március 28 án á'adot! javaslatára válaszképen Róma* március 31. Mussolini, aki Calabriában tartózkodik nagy beszédet mondott, amelynes so­rán kijelentette, hogy Olaszor­szág nem felejt, hanem készülő­dik. Különösen hangsúlyozta, hogy mind a száras földön, Budapest, március 31. A felső­házban ma nagy élénkség ural­kodott. 10 óra után Teleki mi­niszterelnök is megjelent a folyo­sókon, majd hosszasan tárgyalt Serédi hercegprímással és több vezető politikussal. A felsőházi mirda?, amit a falu ott tapaszfa ; annyi! azonban elmondhatunk, hogy a falu népe sokat, nagyon sokat tanú! ott abból, ami neki életviszonyaihoz képest elenged- hUshenüi szükséges s amellett lát is sokat, ami ismeretkörét to­vább szélesíti. A gszdakö;öKség érdeklődésére jedem ö, hogy a {.Usőzalai gaz- tí-U közül a szerdai filléres gyors sál 3230 an uoz ak- Budapestre. A keleti pályaudvaron az Alaó- dun .• u * Kamara elnöke fogadta őkéi és onnan a kedvezőtlen idő e? enére is zeneszó melleit, zász­lók alatt vonullak a kiállítás te­rületére. A rendezés teljesen ki- ío; isis a ! volt. A Kamara a szép sikeren fa buzduiva elhatározta, hogy évről-evre indiiiat ilyen vo­natosat. magyar területekre jelentettek be igény?, amit a magyar delegáció ktreken visszautasított. A szlovák küldőitség kormányá é! újabb uta­sításokat kirí. Budapest, március 31. A szlo­vák delegáció elfogadta a magyar delegáció jav^sla'át tárgyalási ala­pul. Délu a 5 órakor ismét ösz- szeülnek. J mind a tengeren meg tudja védel­mezni birtokáííományát. Egyesek azt állítják, hogy az olasz nép egyrésze elpártolt a fasizmustól. Nem igaz. Az olasz nép és a fa- fizmus egyet jelent, a fasizmus soha nem látóit erűjében áll. tagok két csoportra oszlottak. Egyik rész azt kívánta, hogy a zsidőjavasiatot csak husvét után, a másik viszont azt, hogy már az ünnepek előtt tárgyalják. Vé­gül abban állapodtak meg, hogy a második Csoport véleménye szerint járnak el. Nyomban ö zzeültek a bizott­ságok és tárgyalás a á vették a zsidójavaslaío?, amelyhez Serédi bíboros hercegprímás, Qlatifelder Csanádi püspök, Rtvasz reformá­tus és Raffay evangélikus püspö­kök szólaltak hozzá. Wekerle Sándor azt kívánta, hogy husvét elölt csak az ái alános vitát tart­sák meg, a részleteset ünnep utánra hala; szak. A b; ottbág így is határozott. Ma vált ismeretessé Károlyi Gyula gróf ieraondóleveiínek tar­talma Eszei int a ?sidőjavas- iaiban olyan á lá po; tol foglalt volna el, ami sú yos kormányzati bonyodalmakat idézhetett volna elő. Mivel p d g nem akar bo­nyodalmakat kelteni, jónak látta visszavonulni a poll ikai élet po­rondjáról. ua®etiNN«»<c>46A»r. y Vasúti sxei'eaíCiétfen^ ség Hewf óikban. Ntwyork, március 31. A föld­alatti vasúton í ét vonat irtózatos sebességgel egymásba szaladt. Ae. összeü kölesnek több mini 100 sebesüüje van, a halottak száma ismeretlen. Emlékezzünk! 1915. április l-érs, Nagycsüíör- töuön kezdődött a Korpátokban vivott úgynezezett „húsvéti csa­tánk“, amely április 8-áig tartott és amelyben az orosz 8. hadse­reg a vele szemben védekező 2. hadseregünket: az Ursoki szo­rostól északra fekvő hstárgerine Patakófalu, Harco?, Nagypolány, Telepóc, Világ vonalába, az orosz 3. hadsereg pedig a vele szemben volt 3. Hadseregünk ke­leti felét: Viiág, Ökröske, Nagy- berezsnye, Kerékre), Oríuió vo­nalába ezoriiotía vissza. Ez a március 3i én fennállód védelmi vonalunkkal szemben az orosz javára a 2. hadseregünkkel szem­ben pedig: 8 km mélységű te­rületsáv elfoglalását jelentette. Ajk erők vígaő megfeszítésével azon­ban a fentebb említett vonalban végleg megállítottuk az oroszokat és így megakadályoztuk, hogy északi végeink területénél beljebb jussanak Hazánk földjére. A csata végével Nagymagyarország földjéből kereken 4000 négyzet- kiiőmélernyi terület vo ? az oro­szok kezén, ami Hazánk össz­területének 12 százalékát jelen­tette. Nem volt sok, de mégis fájdalmas veszteség volt. A csata alatt a német biro­dalmi „Beszkidek hadtis.“ há­rom német hadosiláya Mező- laborc ö! délre helyreálii'ott az ezen a területen válságosra for­dult heiyzet egyensúlyát. A tá­madást azonban április 5 én este felsőbb parancsra félbeszakították. Magyar területeket igényeinek a tétek. s Kiváaiságukai elutasítottuk. Olaszország nem felejt... A zsidójavaslat a felsőház bizottsága előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom