Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-01-15 / 12. szám

2. Zalamegyei Újság 1939. január 15 Emlékezzünk! 1915 január köiepán kárpáti arcvonaíuns felkészült aPrzemysl irányában jaruár 23-án megkez­dődő támadásra, amiből azután a rendkívül hosszú és véres kárpáti téli csata keletkezeti. A csata előtt azonban már igen élénk volt a járőr tevékenység. 1916 január közepén a Seszará- biai arcvonalon még, de január 19 én már végződött az „újévi csata". 1915 január 15 én a versed 7. honvédgyalogezred tizedese, Sinka Ferenc járőrrel ment ki az el­lenség nyugtalanitására. Az erdő szélére érve észrevette, hogy egy orosz siázad rajvonalban közele­dik feléje. Elrejtőzött tehát és mikor egy másik honvédj írőrt fi­gyelt meg az erdőben, azt is ma­gához von a. Az vuit a tetve, hogy a két járőrre! megtámadja az orosz századot. így is tüstént. Mikor ugyanis az orosz század Sinka tizedes rejtekhelye közelébe ért, Sinka gyorstüzet parancsolt. Az otosz század élén haladó 4 orosz azonnal elesett, egy súlyo­san megsebesüli, maga a század széirebbtni és megfutamodott. Sinka ezuián követte a megfuta- modotta'sat és megállapította a sok vérnyomból, hogy az oro­szoknak igen sós sebestjük le­hetett. Sinka tizedest hidegvérű Bégéért és öüeieaségéért lögtön szakaszvezeíövé léptették elő. Az 1916. január 15 én történt, hogy Horváth István, a soproni 18 as honvédek őrmestere egy éjjeli vállalat alkalmával áthatod rajával az orosz drótakadályon, megrohamozta az orosz fedezéket és annak megszálló csapatát megsemmisítette, majd az orosz ellentámadást visszaverte. Mint­hogy az éjjeli váiialat sikere Hor­váth rettenthetetlenségének volt köszönhető, kuün^íték az arany vitézség! éremmel. 1916. január 19-én az újévi csatában az oroszok utoljára, de annál hevesebben rohanták meg a budapesti 40. honvéd gyalog- hadosztálynak (szabadkai 6., pé­csi 19 , budapesti 29, 30 hoa- védgyalogezred) és a 202 hon- védgyaiogdandaraak (306., 307. ezred) Rarance, Bóján, Toporoutz községnél lévő állásai?. CSIPKE ► CSIPKE > VÁSÁR IHEOMYILT Pál 68 Ifiül ä cégnél, Zalaegerszeg. A püspöki kar a kishaszonbérletek • mellett. Budapestről jelenük : A ma­gyarországi latin- és görögszer- tartásu püspöki kar tagjai pénfe ken délelőtt Serédi Jusztinján bí­boros hercegprímás vezetésével a budai primási palotában éitekez- leiei faltoltak, amelyen a kisha szonbirletek aiakiiásáró', valamint a zsidók közéleti és gazdasági té.fúglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatokkal foglal koztak. A püspöki kar a javast tokkal kapcsolatban elfoglalt ál­láspontját nyomban közölte az illetékes állami tényezőkkel. A kish szonbér elemő! szóló törvény javaslattal kapcsolatban a püspöíi kar a mar a részéről a legna­gyobb készségét fejezte ki a kis­haszonbérletek alakításának elő­segítésére, míg a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának kor­látozásáról szóló törvényjavaslat­tal kapcsolatban megnyugvással veszi tudomásul a püspöki kar, hogy a zsidó szellem túlkapásai val szemben a magyar kormány a keresztény magyar társadalom érdekeit törekszik megvédeni, ugyanakkor azonban a keresztiig szentségé; érintő felfogással szem­ben a püspöki értekezlet a meg­kereszteltek érdekében kifejezésre juttatja a katolikus Egyház állás­pontját is. A selyemgubó beváltási árának felemelését kívánja a mezőgazdasági kamara. Az ország selyemtenyészlése a gubó alacsony beváltási ára miatt állandó visszafejlődést mu­tat. A selyemtenyészléssel foglal kozó falusi lakosság jobban meg- ta álja számitásá', ha a ssiyem- lenyészlés helyeit egyéb mező­gazdasági munkát végez és emiatt elmúlt évi termésünk negyven év óla nem tapasztalt alacsony szin're cselt vissza. Aj országos mezőgazdasági kamara ebben az A hideg, esős, olvadásos és ismét fagyos időváltozás síkossá tette az utakat és természetesen a gyalogjárókat is. Embertársaink testi épségének biztonsága érde­kében nagyon komolyan kellene venni a gyaiogjárók felhintését. Meg kell állapit nunk, hogy a rendőrség minden tőle telhetőt elkövet a balesetek elhárítására, a háztulajdonosok azonban — tisztelet a kivételnek — csak késlekedve teljesitik a járdák tisztogatását és veszélytelenitését a kötelező felhintéssel. Két napi olvadás után az éjjel ismét meg­lehetős fagy volt és reggel bizony sok helyen nem sietlek a gyalog­járó felszórásával. Sőt néhány ház előtt még narancshéjak is fokozták a veszedelmet, ismétel­ten csodáik zással kell azt is megállapítanunk, hogy olyan házak előtt maradt síkos a járda, amelyekben intelligens emberek laknak . . . Tisztázni kellene azonban azt is, ki köteles a gyalogjárókat fel hinteni. Mert a 1 gtöbb esetben az utcai lakások lakóit tették felelőssé a mulasztásért és gon ügyben föiíerjesziést intézett a föídmiveiésügyi miniszterhez, aki előtt rámutatod srra, hogy a ve­lünk szomszédos országokban a selyemgubó bjváltási ára majd­nem kétszerese a magyar árak nak. Szükség van a beváltási árak fölemelésére, hogy a terme lók megtalálják számításukat és hogy a kö'gazdssági érdekből is fontos seiyenrermeiés fejlődése megindulhasson. datlanságért, holott — vélemé nyünk szerint — a gyalogjárók gondozása kivétel nélkül a ház • tulajdonos feladata és kötelessége. Még abbán az esetben is, ha a háztulajdonos nem lakik ott, vagy távol van, mert ilyen helyen szintén az ő hivatása, hogy meg­bízott egyénnel gondoztassa háza előtt az egész utcafrontot. A síkos járdának pénteken újabb áldozata lett. Mógor Imre rendőrfőtörzsőrmester felesége a templomkertben elcsúszott és kar­ját két helyen eltörte. A politika hírei. Budapest január 14. A kor­ín my ma minisztertanácson vi­tatta meg az időszerű kérdéseket. Ricsóy- Udlarik Béla szentesi fő­ispán a délelőtt folyamán jelen léöt telt a be-ügyminiszterntk be- iktatási beszédéről. Htr szerint megállapítást nyelt, bogy a hír­szolgálat tévesen adta vissza a !5i‘ptn beszédét. J.-oss Andor vasárnap Debre­ceniben a Magyar Elet Mozgal­mának g> fi étén válaszol az elle­ne intézett támadásokra. Magyarország osatlakozott a kom­muniataelfenes egyezményhez. Budapest január 14. Csáky Ist­ván gróf külügyminisztert felke­resték az olasz, német és jspin követek és kormányaik nevében felhívták Magyarországot, hogy csatlakozzék a bolsevistaellenes egyezményhez. A külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország hajlandó az egyezményhez csat­lakozni. A csatlakozás formai ré­szét a jövő hóién Budapesten bonyolítják le Beriini és római körökben megelégedéssel fogad­ták a hirt. A cigánykérdés rendezése érdekében az Alsódunántúli Me­zőgazdasági Kamara sürgős és gyökeres intézkedések megtételére kérte fel a földművelési minisztert. Nyomatékosan rámutatott a ka­mara ennek a kérdésnek nagy jelentőségére és arra, hogy ennek mielőbbi megoldása általános gazdakivánság. Mint megoldási lehetőséget felemlítette, hogy a telepítéssel kapcsolatosan a ci­gányokat egy helyre telepítsék és ott szigorú ellenőrzés alatt tartsák őket, lótartásukat vonják el stb. A kamara a módszerek tekintetében nem foglalt határo­zottan állást, hanem teljes biza­lommal kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a belügyminisz­terrel egyetértésben teremtsen végre rendet ebben a régóta vajúdó kérdésben. Hogyan gondolják néhol a föld­reformot? Sopron megye ködgazgatási bi-ottssganak ülésén Kozma An­tal dr. szóvá leite, hogy a bír- tokreformról, ame’y még csak javaslat, fantasztikus hírek van­nak elterjedve, elsősorban a sze­gény, hiszékeny kisemberek kö­zölt. Jellemző példának hozza fel azt, hogy Csornán 24 ezer holdat .igényeinek", ami a csornai viszonyokat te­liintve, eiképesáö szám. Bjrba- Csőn egy napszámosember, aki­nek FAKSz kő csönös háza van, 25 hóid földet kér. Amikor meg­kérdezés töte, hogy miből vál­tana meg a főidéi és miből tudna gazdálkodni, azt felelte: A föld úgyse kerül semmibe, hadd le­gyen hát 25 nőid belőle I Itt egy egészségtelen, veszedelmes moz­galomról van szól Ha nem vi- gyá<unkt olyan eseményeket rob­banhat ki, amelyek beiáthatat an következményekkel járhatnak. Az össieirásokkal hagyjanak fel addig, amíg törvény lesz a ter­vezetből. Cziltinger József alispán azon­nal válaszon. Az elmondottakról nem tud, iiyértelmü jelentést nem kapóit. Áronul intézkedik, hogy felesleges illúziókban senki se ringassa magát, illetve hogy a megfelelő feivnagositá ok minde­nütt kellő komolysággal megtör­ténjenek. Panaszok a síkos járdák miatt. Kinek kötelessége az utcafront tisztántartása ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom