Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-11-13 / 257. szám
4 Zaiamegyeí Újság 1938. november 13 lálunk egy oklevéli idézetet, amely a következőképen hangzik: „Henricus imperator castrum poson obsedit", amiből kitűnik, hogy már a XI. században ismerték Pozsony városát éspedig ezen a néven. Az ezt megelőző korból nincs semmi biztos adatunk. Később felváltva Pozsonyt és Pressburgot találunk, de Bratislava név nincsen sehol. Nagyon jellemző, hogy Cosmas cseh történetiró például Possen-t emlit. Pozsony latin neve : Po- sonium. A Pozsony névből ered a cseh Pozun és a tót Pozun, a szerb Pozun és a horvát Pozun. Teljesen ki van zárva, hogy Pozsony neve szláv, német, vagy török eredetű legyen. Pressburg személynévből keletkezhetett a német Bresslau név mintájára. Pozsony sohasem volt szláv, még kevésbbé tót. Már a római uralom alatt város állott ezen a helyen, de később, a hunok és avarok idejében nagyon keveset tudunk róla. Az bizonyos, hogy az Avarbiroda* lomhoz tartozott és ennek bukása után került frank fennhatóság alá. Pozsony vidékéről a szlávokat először a bajorok kergették el, de már 892 ben Arnulf magyar lovasság segítségével küzd a szlávok ellen. 902 táján már az egész vidéket erősen tartják a magyarok, azonban ez a tájék határszéli, alig lakott terület volt, úgy, hogy királyaink kun, székely és magyar telepeseket hoztak oda. Tótok csak a XII. és XIII. században kezdtek odatelepedni, de a tótok távolról sem utódai Szva- topluk morva fejedelem szláv népének. Be van bizonyítva, hogy ez utóbbi nyomtalanul beolvadt a magyarságba és még a helynevek is csak elvétve őrzik emléküket. Mindezek ezerévvel ezelőtt, a nép - vándorlás zavarai között történtek. Ezidő óta Pozsony mindig erősen német színezetű város volt, erős magyar kisebbséggel. A magyar békedelegáció nemcsak, hogy nem tagadta ezt, de Magyarország határairól a békekonferenciához intézett jegyzékben is, amit később kiadtak, szószerint ezeket szögezte le. A tótoknak sohasem volt a legcsekélyebb szerepük sem a pozsonyi közéletben, sem a szellemi vezetésben, sem az ipar ban és kereskedelemben, sem a város vezetéseden. A helynevek megdönthetetlen hitelű tanúsága szerint Pozsony környékének lakossága a XI. században teljesen magyar volt. A huszita háborúk idején a tó tok menedéket kerestek Pozsonyban, hogy a cseh rablók elől meneküljenek. Pozsony csupán két esztendeig, 1271 — 1273 ig volt cseh fennhatóság alatt az V. István és Ottokár cseh király között kötött béke értelmében, de a Stillfried és Dürnkrut között lefolyt csata után ismét visszacsatolták a magyar kijály- sághoz. Hl ennyire nem volt szláv — Pozsony. Az is célzatos állítás, hogy Pozsony szláv jellegét csak az utóbbi időben, az „ erőszakos magyarosítás“ következtében vesztette el. Pozsony mindig erősen német jellegű várös volt tekintő oams rnuamnmmsmammmmmimmmmmmmmmm magyar kisebbséggel, amit az is bizonyít, hogy 1865-ben az osztrák elnyomatás idején, amikor szó sem lehetett magyarosításról, a túlnyomó számú német utcanév mellett sok magyar utcanév is volt, de tót egy sem. (Például szolgáljanak a következők: Ba rátok utcája, Halászkapu, Hosszú utca, Lőrinckapu, Kalapos-utca, Zöldpiac, Virágvölgy, Négyvöd rös-utca, Szárazkapu, Kecskekapu stb.) Az 1873-ban készült hiteles nemzetiségi statisziika szerint pedig ebben az időben még* igazán nem le hét „erőszakos magyarosításról“ beszélni — a lakosság 7/12 e német, 3/12-e magyar scsah 2/12 vagyis 16*7 százaléka tót; 1880 tói 1900 ig a magyar elem majdnem háromszorosára emel kedett (7.537-ről 20.012 re), ami 1487 százaléknyi növekedésnek felel meg; ugyanebben az időben a németség száma csak 19 százalékkal a tótságé csak 19 5 százalékkal emelkedett. Magyarországnak Pozsonyra való igényét elsősorban a város kulturális intézményei erősitik. Az első pozsony iskolának, a Mátyás király alapitotta Academia Istropolitana-nak tanárai latin nyelven tanítottak, ezek a tanárok azonban Vitéz János, Regiomontanus, Peyerbach, Bran- dolini stb. voltak, egy sem volt köztük tót. 1637 ben magyar protestáns templom, 1647-ben magyar és német nyelvű evangélikus líceum keletkezik itt 1726 ban Bél Mátyás itt alapitotta az első latin újságunkat, 1746 óta német lap, 1778 óta pedig magyar lap is jelenik meg a városban. 1783-ban az akadémiát Pozsonyból Nagyszombatra helyezték, de ott sem tanítottak soha szláv nyelven. 1871 ben a pozsonyi kotolikus gimnáziumba 25 magyar, 138 német és 25 tót ifjú járt, a reáliskolába pedig 203 magyar, 223 német és 30 tót. Ezek a számok mutatják, hogy mily elenyésző szerepe volt a tótságnak a város szellemi életében. Az 1910. évi statisztika szerint a pozsonyi magyaroknak 8 százaléka, a németeknek 3 szá zaléka és a tótoknak csupán 0 3 százaléka végzett középiskolát. Gazdasági téren is, a legrégibb időktől kezdve a németek és magyarok vezettek. Jellemző, hogy 1911-ben a város öt nagy pénzintézet e közül egy sem volt tót nemzetiségű. És igy lehetne oldalakon keresztül az adatok felsorolását folytatni, hogy bebizonyítsuk, milyen helyzetet talált 1918 végén az új imperium Pozsonyban ... B. S. Mennyibe kerültek az útépítések októberben. Az 1938—39. évi állami költségvetés terhire október folyamán az útépítkezések összege kereken 17*5 millió pengő, a mérnökök, munkafelügyelők, szak- és egyéb munkások száma 10.296 volt. Dunántúlon a kőszeg—körmendi ut szombathely—kámoni szakaszán a kiskőburkolat építését befejezték s igy az az útvonal már járható. Programmßzerüen folynak még a gráci ut városlödi útszakaszán, a balatonkaratíya—a szófői, a fűzfő —litéri, a fűzfő—gyártelep (bekötő ut), a csesznek—bakonyszent- királyi, a győr—soproni ut csor- nafarádi szakasza, a farád—vesz- kényi, a rábagyarmat—ráióti és a a borsfa—liBpe—szentadorjáni (az olajtelepek!) utak épitési munkái. A bekötőutak épitése is programmszerüen halad. Az erre a célra előirányzott 60 millió pengő összeg terhére az 1937—38. évi bekötő utmunkákat már nagyrészükben befejezték, az 1938—39. éviek folyamiban vannak. Végül pedig az 1939—40. évben majd megépülök tervezete máris tárgyalás alatt áü. Végül a főközlekedési útvonalak nagy részén az útirány és helységnév jelzőtáblák felállítása országszerte folyamaiban vannak. — Az epekövek, az idősült epehólyaggyuladás és a hu rutos sárgaság kezelésében reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes Ferenc József keserüviz, kevés forróvizzel keverve és kortyonként bevéve, rendkívül hatásos. Kérdezze meg orvosát. v Nf Kombinált szobák, hálók, ebédlők, konyhabútorok, rekamiék, fotelok nagy választékban. v.,4 * * L L & o * ra**ái-ail»an. Zalo«««r* HÍREK Róm. kát és új görög K. Szaniszló Prot Szán. (zr. Mark. 19 Napkell« 7 óra 60 perc. Nyugszik 16 óra 28 perckor — Az Országzászlót félárbocra eresztik vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek közölt. Beszédet mond Fürtös Lajos tanár. A váró* vezetősége az ünnepélyre ezúton hívja meg a közönséget. — Templomszentelés Körmenden. Giőoz József püspök a körmendi restaurált templomnak régi részét november 20-án áldja meg, a bővítést pedig megszenteli. A szentelést két napi ünnepség előzi meg. — A főispán Kassán. Vitéz Teleki Béla gróf főispán, vármegyénk képviseletében küldöttség élén vett részi a kormányzó kassai bevonulásán. — A zalamerenyei plébánia- templomnak a Szent István jubileum alkalmából Beöihy István dr. veszprémi apátkanonok, aki 1905-ben mint ujmisés káplán működött ott, művészi kivitelű, Szent István királyt ábrázoló ablaküvegfestményt adományozott. Ez már a harmadik ablaküveg- festmény a veszprémi káptalan, mint kegyur által 1760 ban épített szép barokk templomban. — Uj orvosi körök a megyében. A belügyminisztériumban most tartott értekezleten, amelyen Brand Sándor dr. alispán, Kontra László dr. megyei m. kir. tiszti főorvos és vitéz Márk Ferenc, vámegyei számvevőségi főnök veitek részt, méltányolták a vármegye kívánságát s elfogadták az alispán javaslatát. Ennek értelmében vármegyénkben 16 uj körorvosi állást létesítenek. A székhelyeket miniszteri rendelet jelöli majd ki. Esőkabátok! bőrkabátok, inabruckí loden kabátok nagy választékban Tóth szabónál« — Áthelyezések. A belügyminiszter Varga Jánost, a kecskeméti gyermekmenheiynél szolgálatot teljesítő számvevőségi gyakornokot a szolgálat érdekében gyakornoki minőségben Zala vármegye számvevőségéhez Zalaegerszegre, Henczidai Henrik számlisztet pedig ugyancsak a szolgálat érdekében Zalaegerszegről Pest Pilis Solt Kiskun vármegye számvevőségéhez Budapestre helyezte át. — Őrömtüz a kassai bevonulás napján. A tapolcai medencét uraló Szenlgyötgyhegy tetején vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó kassai bevonulásának estéjén, pénteken a környező falvak: Hegymagas, Kisapáti és Raposka frontharcosai örömtüzet gyújtottak. A hatalmas máglya lángja a hegy kedvező fekvésénél fogva Somogy és Délzala vidékein is látható volt. „Denevér11 étterme kellemesen fűtve. Minden este zene.
