Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-04 / 199. szám
2 Zalamegyei Újság 1938. szeptember 4 Rekordtermés után miért nincs másik rekordtermés ? Nem nőnek a fák az égig — mondja a közmondás. S ez sok minden vonatkozásban jól is van igy. Keli, hogy az életet hullámzás alkossa, szükséges, hogy tél után nyár, eső után napsütés következzék. Hasonlóan vagyunk a termés- eredményekkel. Ha az évi termésátlagok egymásutánját figyeljük, feltűnik, hogy két rossz esztendő inkább következik egymásután, mint két rekord esztendő. Kiváló jó esztendő után még akkor sem kapunk másik kiválóan jó termést, ha van elóg eső és jó annak eloszlása, ha télen volt kellő időben hótakaró, ha érés idején volt jó meleg, de nem megszorulási okozó stb. így volt 1928—29 ben, amikor a mostaninál is taian 2 millióval nagyobb búzatermés után — dacára a kedvező időjárásnak — nem volt csak közepes termés. Kell, hogy legyen egy termelési tényező, amely rekordtermés után jó időjáráskor is gátolja a növények képességük teljes kifejtésében : a nagy termés a termőtalajban lévő felvehető táplálóanyagokat, illetve azoknak legfontosabbikát teljesen felveszi, a talajt mintegy kimeríti. A következő termésig nincs elég idő arra, hogy a talaj nyers készle« téből elegendő felvehető tápláló- anyag feltároíódjék, a következő növény ily növényi táplálék, vagy táplálékok hiányában csak gyenge termést adhat. Különösen feltűnik ez ott, ahol kalászos után kalászos következik, kevésbé, ahol a vetésforgó megfelelőbb. Ahol pedig rendszeresen trágyáznak és mü rágyáznak, olt semmi akadálya, hogy — ha egyéb gátló tényező nincs — rekordtermés után ismét rekordtermést arassunk. Erre Is volt példa ezelőtt tiz évvel, ezt látjuk például Hollandiában, Belgiumban, ahol az évi termés* mennyisége sokkal kevésbé ingadozik, egyéb belterjesebb művelés mellett legalább százszor annyi műtrágyát használnak, mint hazánkban. Nyílt tér.* Nyilatkozat. Alulírott a városban terjesztett híresztelésekkel ellentétben közlöm, hogy vasárnap, augusztus 28*án este 8 órakor Rauschenberger Géza malomellenőrt Sümeg határában nem én ütöttem el autómmal, hanem az ut szélén őt felszedtük és első segélyben részesítettük. Nevezett kézfogással búcsúzott tőlem és Csepel gépjén a helyszínről tovább ment Sümeg felé. Minden, ezzel ellentétes híresztelés rágalom s azokért a bíróság előtt fogok elégtételt venni. Zalaegerszeg, 1938 szept. 3. Szalóky Géza autófuvarozó. *E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a szerkesztő. Mintázott és sima selyem maradékok métere 1'60 pengő Schütz Áruház. Széleskörű programmot dolgozott ki a vármegyei közjóléti bizottság. Zala vármegye közjóléti bizottsága Brand Sándor dr. alispán elnökletével ma tartotta alakuló gyűlését és mindjárt ki is dolgozta nagyszabású programmját. Az alispán megnyitójában vázolta albizottság feladatait, majd az előadó tájékoztatta a bizottságot a belügyminiszter által a falvakba kiküldött szociális kisegítő munkaerők munkaköréről. Brand Sándor dr, alispán a félreértések elkerülésére megjegyezte, hogy nem szociális titkárokról van bzó. A szociális munka irányítása a jegyző feladata, s a jegyző csak kisegítő munkaerőnként kapta az állástalan diplomásokat. Az előadó ezután ismertette az alispánnak azt az elgondolását, hogy 10—20 filléres költséggel szeretet pengőket készíttessenek és ezeket egypengős árban azoknak adják el, akik a közjóléti munkát támogatni kívánják. A szeretetpengő viselése mindenkit megvéd az illegitim koldulás ellen. A javaslatot lelkesedéssel fogadták el. Elhatározták, hogy a mezítlábas iskoíásgyermekek érdekében Pehm József preláíus által kezdeményezett cipőakciót kiterjesztik a megye összes iskoláira és annak vezetésére továbbra is a prelátust kérik fel. Az akcióra 4 ezer pengőt szavaztak meg. A sümegi járásban mintaképeit bevezetett tejakciót, amely most már országos lesz, kiterjesztik az egész megyére és propagálására albizottságot küldtek ki. Tagjai: Thassy Kristóf dr., Koller István, Somssich Antal gróf, Somogyi Gyula és Szalay Albert. Zala megye területén a népművelési bizottság már két év óta főző tanfolyamokat rendezett az erre a célra kiképezett állástalan tanítónők vezetésével. A bevált tanfolyamokat a belügyminiszter rendeletére az egész országban bevezetik és a bizottság Zala megye számos községében megrendezi a nép nevelése céljából. Erre a célra ezer pengőt szavaztak meg. Ugyancsak kiterjesztik a háziipari tanfolyamokat ezer pengő támogatással. A Magyar Családvédelmi Szövetséggel összeköttetést teremtenek, s a munka végzésére Kovács Sebestény Miklós elnökletével albizottságoi küldtek ki, amelynek tagjai vitéz Teleki Béláné grófnő, Andrássy Imréné grófnő, Pehm József ás Pethő Antal. Ezzel kapcsolatban Pehm József preiátus szóvá tette, hogy egyes városokban a sokgyermekes családok épen a sok gyermek miatt nem tudnak lakáshoz jutni. Brand Sándor dr. alispán kijelentette, hogy a konkrét panaszokat megvizsgálja, saját hatáskörében intézkedik és az indítványt előterjeszti az illetékes miniszterhez. Vitéz Teleki Béláné grófnő elnökletével a hölgytagokból külön albizottságot szerveztek, amely kiegészíti magát a vármegye területén jótékonykodó hölgyekkel és bekapcsolódik a közjóléti munkába. Végül Pehm József prelátus indítványára elhatározták a fogház és kórházmissziók munkájának támogatását. SZÍ felöltő és öltöny szövetek nagy választékban Tóth Gy alánál Finom ui-idivat osztály ___________________________ kö zségekben 67 rendbeli betörést követett el. Ékszereket, ruhákat és minden elképzelhető dolgot lopott. A csendőrség által összeszedett bűnjelek, amelyeket szintén beszállítottak az ügyészségre, megtöltenek egy kocsit. A bandavezér főhadiszállását Tilajban és Zalaszántón rendezte be. Négy darab Frommar pisztolya és két másik pisztolya volt. Ezeket részben a tilaji temetőben egy sírban elásva, részben egyik bűntársánál elrejtve találták meg. A bűnjelek nagy részét szintén a tilaji temetőben rejtette el, másik részét a zalaszántói hegyen, harmadik részét pedig orgazdáinál. A betörőkre és bűntársaikra súlyos büntetés vár, külöse^ Csarudsicsra és a dologházbm szabadult Nagyra. Mária nővér elment A Szociális Missióláraulat gondoló nővére, Lovrits Máiia, 7 évi buzgó, lelkiismeretes és eredményekben gazdag működése után eltávozott Zalaegerszegről. Kötelességet teljesítünk, amikor ez alkalomból megemlékezünk városszerte ismert tevékenykedéséről, amit a szegénygondozás terén kifejtett. Mint a központ kiküldöttje, 1931. március 1-én jött Zalaegerszegre s itteni működése a péida- adó munkának szakadatlan láncolata volt. Nagyérdemeket szerzett az inségakció megszervezésében, a hitbuigalmi munkában és az egyesületi élet előmozdításában. Vezettte a városi szegényügyi hivatalt és több nyáron át minden segítség nélkül a napközi oithont. Odaadó buzgalmat fejtett ki a Szent József Otthon létesítése körül is. Hogy az ínségesek .ügyét annál nagyobb eredményekkel szolgálhassa, szi- □ielőadá8obat, amerikai és mikulás vásárokat rendezett, gyűjtött. Első áldozó szegénygyermekek részére ruhát varrt, a nincsteleneknek ingyen földhasználatot eszközölt ki. Elindította a foghát- és kórházmissiót, ellátogatott a falvakba is, hogy munkába állítsa a szegénygondozást. Fáradhatatlanságával, találékonyságával, mindenre kiterjedő figyelmével, a gondozásába vett szegényekkel szemben tanúsított bánásmódjával mindenki részéről csak elismerést érdemelt ki. Amikor távozása fölött sajnálkozásunkat fejezzük ki, egyben kívánjuk, hogy ismert szép tehehetségeit és gazdag tapasztalatait a szegény- gondozás ierén továbbra is érvényesíthesse. Egy kocsi bűnjellel együtt kézre került négy vármegye betörő- bandája. A csendőrökre bs rálőtt a bandav&zég*, aki a temetőben ásta el pisztolyait. A zalamegyei csendőrség hónapok óta nyomozott egy nagyszabású bűnügyben, amelynek szereplői négy vármegyében követtek el sorozatos betöréseket és egyéb bűncselekményeket. A banda leginkább Zala megyében, a keszthelyi, pacsai, zalaegerszegi, nagy- kanizsai és sümegi járásban dolgozott, de gyakran átrándultak Vas, Somogy és Veszprém megyékbe, s ezekben is számos bűncselekményt követtek el. A banda tagjai valamennyien büntetett előéletüek. A vezér Csarud- sics József bajai születésű gonosztevő. Társai Nagy István zalaszántói borbély, akit legutóbb dologházra pitéitek, de feltételesen szabadlábra került és Rujz Béla zalaszántói tüzkőcsempész. Bűntársaik is voltak, akik szintén Zalaszántó vidékéről kerültek ki. Négy emberről van szó, akik részben orgazdák, részben egyéb módon segítettek a bandának. Az egyikük lakatos és ő készítette Csarudsicsnak a betörő szerszámokat. A csendőrség Nagy Istvánt és Rujz Bélát már hónapokkal ezelőtt elfogta, Csarudsics bandavezérnek azonban sikerült megszökni A csendőrséggel többször érintkezésbe került, de ilyenkor harcba bocsátkozott velük és elmenekült. 1937 őszén Gelse határában lőtt rá egyik üldöző csendőrre, legutóbb pedig augusztus 20 án Ga- rabonc határában használta pisztolyát, de szerencsére egyik alkalommal sem talált. A kehidai csendőrség most végre Csarudsicsot is elfogta és négy orgazdájával együtt átadta a zalaegerszegi ügyészségnek. Csarudsics bünlajstroma olyan hatalmas, hogy a csendőrség még nem is tudott egészen elkészülni feldolgozásával. Annyi máris megállapítható, hogy Csarudsics — részben Naggyal és Rujzzal együtt — 45 zalamegyei, somogymegyei, Veszprém megyei és vasmegyei
