Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-15 / 157. szám
XXI. évfolyam 157. szám. ura o vines* Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. 1938. juliua 15. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP izéülenyi-tér 4. -----------Te lefonszám 128. 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Imrédy és Kánya vasárnap reggel indulnak római útjukra. Fokozódnak a csehországi nehézségek. — A külpolitika hirei. Prága, Julius 14. A nemzetiségi kérdés tárgyalása változatlanul nagy nehézségekbe ütközik a cseh páriok ellenzése miatt. Hodzsa a hélre meghívta a magyar képviselőket, de most a tárgyalásokat a jövő hétre halasztotta. A Prágai Magyar Hírlap megállapítja, hogy ismét a cseh kormány-koalíció okozta a nehézségeket. zelről érintő kérdéseket, valamint az összes időszerű nemzetközi ügyeket is. Budapesten biztosra veszik, hogy a látogatás hasznára lesz a nemzetközi helyzet tisztázásának Európa ama vidékein, amelyeken 0 asxország és Magyarország politikai és gazdasági téren együttműködnek. Salamanca, juüus 14. A nemzeti csapatok Terűdnél nagy támadást hajlottak végre és elfoglalták Sarrian városát, valamint több hadállást. A nemzetiek az utóbbi időben Teruel körül 200 négyzetkilométernyi területet foglallak. London, ju'ius 14. A japán repülők bombázták Kantont. 1Ő0 ember meghalt, 400 megsebesült. Több bomba a piacra esett és számos árust megölt. Az angol kormány megtagadta a Kína által kért 20 millió fontos kölcsönt, mert attól tart, hogy a hitelnyújtást Japán ellenséges cselekedetnek minősítené és ez növelné a távolkeleti feszültséget. A külföldi sajtó mindnagyobb idegességgel figyeli a cseh kormány halogató politikáját. Az olasz sajtó megállapítja, hogy a cseh kormánypártok miatt kényes a helyzet és Hodzsa esetleg megbukik. A tárgyalások zsákutcába jutottak és kilátástalan a nemzetiségi kérdés megoldásának jövője. A zsákutcából csak akkor kerülhetnek ki a tárgyalások, ha a kormány és pártja megváltoztatja magatartását. A német sajtó foglalkozik Daladier francia miniszterelnök beszédével, aki békés szellemben foglalkozott Németország szerepével a cseh kérdésben, de egyben reményét fejezte ki, hogy Németország a másik nagyhatalmakkal együtt kitart álláspontja mellett. A lapok megállapítják, hogy a jóakaratot elsősorban Prágától keil követelni, mert Prága szolgáltatott okol a mai helyzet kialakulására tarthatatlan álláspontjával és ígéreteinek megszegésével. Pozsony, julius 14. Hudetz tót képviselő, a Hlinba- párt tagja kijelentette, hogy legfőbb ideje, hogy a tót országos képviselet törvényhozó parlamentté alakuljon át. A Hlinka-párt nem nyugszik bele a Tótföld várható vagyoni összeomlásába és fontolóra veszi, hogy megszavazza e a jövő évi állami költségvetést? Budapest, julius 14. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vasárnap reggel 8 órakor a trieszti gyorssal indulnak Rómába, ahova hétfőn este érkeznek meg. Eikiséri őket Csáky István gróf, a külügyminiszter kabinetirodájának főnöke és Szent* látvány Béla, a külügyminisztérium sajtófőnöke. Római jelentés szerint az olasz sajtó részletesen közli Imrédy miniszterelnöknek a Stefani iroda részére adott nyilatkozatát. A Giornale d’ Italia kiemeli, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyeket Imrédy és Kánya Mussolinival és Cianoval folytatnak, megvitatják a két országot köElmarad a tofcioi Tokio, julius 14. A Döméi iroda jelenláse szerint Kido vallás és közoktatásügyi miniszter közölte a kormánynak azt az elhatározását, hogy az 1940 re To oiimpiászkióba kitűzött olimpiászt nem tartják meg. A kormányt valószínűen a háborús helyzet késztette erre az elhatározásra. A megyegyl&lés megszavazta a nemzeti repttlőaSap támogatásátKisebb vita után üdvözölték a kormányt. Élénk szóharc m bizottságok összeállításáról. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt vdéá Teleki Béla gróf főispán elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a bizottsági tagok jóval százon alul je’eniek meg. A kormány bírálata. A Hiszekegy elmondása után azonnal rátértek a napirend tárgyalására a annak során először tudomávul vetiák a kormányzó köszönetét a rádiószózatávai kapcsolatosan felterjesztett hódoló feliratra. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök leiratához Meizler Károly dr. szólott. Helyesli, hogy a kisgyü- lé8 javaslata nem szól a bizalom előlegezéséről. Ismeretes azonban már a kormány működése és így afölött lehet már birálatot mondani. Imrédy átvette a Darányi kormánynak javaslatait, majd benyújtotta a rendtörvény, ezzel kapcsolatban a sajtótörvény, szesztörvény, hegyközségi törvényjavaslatot és a Nemzed Bank alapszabályainak módosításáról szóló javaslatot. Ezekben hibákat talál. Jó, ha van rendtörvény, de rendet inkább szociális intézkedésekkel kell csinálni. A sajlóíörvány behozza az előzetes cenzúrát és a lapengedélyezás jogát teljesen a kormánynak biztosítja. A szesz- törvény nem törli el, még csak nern is mérsékli a borfogyasztási adót, a kisemberek szeszfőzési kontingensét nem emeli fel, bár arra nagy szükség volna. A di- rekttermő szőlők megváltási árát nagyon alacsonyra szabja. Imrédy személye ellen nem emelhető ugyan kifogás, de a gyakorlatban nem nyilvánul meg az a szociális érzés, amit tőle az ország vár. Komoly igéreiei nyomán támadt reményeket szakminiszterei lerombolják. A földművelésügyi miniszter például azt mondotta, megvannak a törvényeink, újabb törvényt tehát a földbirtokpolitikára fölösleges hozni. Az ország népe gyökeres rendszerváltozást vár és ehelyett csak személyi változások történnek. Bizalmat tehát nem adhatnak, de bizalmatlansággal sincsenek a kormány iránt, s azért a kisgyüiés javaslatát elfogadja. Vitéz Teleki Béla gróf főispán nem éri egyet Meizler Károllyal, hogy csak szavak és ígéretek hangzanak el a kormányzat részéről, hanem rámutat arra, hogy történtek már szociális intézkedések is: 150 millió bevonult már a gazdasági életbe rendelések alapján. A törvényhatóság ezulán a kis - gyűlés javaslatát eifogadia. Ugyancsak elfogadták a Darányi Kálmán nyug. miniszterelnökhöz, a belügy- és földmüve ésügyi miniszterekhez, Marschall és Széli nyug. miniszterekhez intézett feliratot a kisgyüiés javaslata szerint. Ezután került sor a központi választmány 24 rendes és ugyanannyi póttagjának megválasztására. Titkos szavazás utján rendes tagok lettek ; Babochay György Nagykanizsa, vitéz Bentzik Lajos Nagykanizsa, Bezerédj Ferenc Kisgör- bő, Bogyay Elemér Zalaegerszeg, Bosnyák András Misefa, Bozzay Jenő dr. Zalaegerszeg, Csertán Ferenc Nemesapáii, id. Eitner Sándor Salomvár, Füíöp Jenő dr. Zalaegerszeg, Horváth Gergely Zalassenígyörgy, Kaszás Károly dr. Tapolca, Koller István dr. Alsórajk, Kovács Károly Zalaegerszeg, Kövess Jenő Felaőrajk, Lénárd János dr. Keszthely, Nyá- ry Kálmán Pölöske, Oliay László Szentgyörgyvár, örley György Nagykanizsa, Schmidt Ferenc Balatonfüred, Skublics Alajos Lenti, Skublics Ödön Zalaegerszeg, Takács Jenő dr. Sümeg, Tnassy Kristóf dr. Aísóbagod, Vidóczy Pál Zalaegerszeg, Póttagok a következők: Árvay László dr. Zalaegerszeg, Briglevics Károly dr. Zalaegerszeg, Bartha Miklós Guíorfölde, Benedek István Nagykanizsa, Czobor Mátyás Zalaegerszeg, Dervarics Ferenc Kiürnán, Farkas Kálmán Felsőb3god, Hedry Sándor Zalahaláp, Jakabífy Antal Zalaegerszeg, Krassovils László Ságod, Major György Zalaszántó, Mangliár Károly dr. Zalalaszent- grót, Mihalovics Géza Zalaegerszeg, Novák Béla dr. Keszthely, Reisch! Richárd Keszthely, Sipos Dezső Zalaegerszeg, Svastics Gáza Keszthely, Schneller Jenő Zalaszentgrót, Siádel János Zala- tárnok, Szabó Károly Kávás, S’ecsődi Soflica Jenő Andráshida, Takács Endre Alibánfa, Tuboly Aladár Csonkahegyhát, Varjas Gáza Lovas. A törvényhatósági átírások után a közgyűlés a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapra a kisgyüiés javaslata alapján az 1939. évi költségvetésbe 10 ezer pengőt veit fel a közgyűlés.
