Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-17 / 209. szám

1938. szeptember 17. 2. Zalamegyeí Újság bizakodóbb volt a hangulat a békés mego'dás tekintetében, de hangsúlyoznák, hogy még mindig igen bizony­talan a helyzet a csehek magatartása miatt. Prágából jelentik, hogy a cseh lapok Henlein letartóztatását kö­vetelik hazaárulás címén. Egyik lap szerint Hsniein már nincs Csehországban. A párisi lapok szerint Németország csapatokat Vonultatott fel a határon. Róma, szeptember 16. Az olasz sajtó ma is a felháborodás hang­ján ir a cseh kegyetlenkedések­ről és népszavazást követel. A véres üldözés ellenére is nő a hitvallók száma a szovjetben. Egy mértékadó személyiség, aki alapos ismerője a szovjet­orosz viszonyoknak, ai egyik lon­doni lap hasábjain igen érdekes beszámolót közöl az Oroszország­ban tapasztalható hitbeli meg­újhodásról, amelyeket a szerző „csodálatosnak* »art. Többek kö­zött a következőket írja: „Az istentelenek új hadjárata, amely valamennyi hitvallás kö­vetői ellen indult meg, elérte te­tőpontját s a letartóztatások, ame­lyek mind aion ürügy alatt tör­ténnek, hogy az illető egyházi személyiség a fasizmus ügynöke, vagy pedig „ellenforradalmi ösz- szeesküvő", soha ilyen nagy számban nem fordultak elő, mint most. Parancsot adtak ezenkívül arra, hogy a moszkvai régi or­thodox templomot, amelyet a „Dorogomilovski S&bor" néven ismernek, lerombolják. Szeren­csétlenségére ez a templom ugyanis közvetlenül a szélén fek­szik egy hatalmas útvonalnak, amelyet a kormány tervei szerint építettek fel s amely Moszkva délkeleti elővárosaiba vezet. Itt van ugyanis Sztálinnak, Vorosi- lovnak és több más magas állami tisztviselőnek a villája. Az utat természetesen éjjel és nappal, egymástól 300 méternyi távolságra, örök vigyázzák és közöttük robognak el naponta óriási páncéllal burkolt és alig feltűnő lámpával ellátott autóik­ban a bolsevista hatalmasságok, rettegve állandóan a merényletek­től. S bár százküoméieres sebes­séggel száguldanak végig az utón, mégis észrevették, hogy ünnepnapokon a férfiak és asz* szonyok ezrei zarádokolnak ugyan­ezen az utón a „Dorogomiiovski Sabor-Mhoz. Ei az észrevételük eredményezte azt a határozatot, hogy a templomot le kell bon­tani. Egyébként minden külföldi, aki az utóbbbi években hosszabb időt töltött Moszkvában, bizonyít­hatja, hogy az istentiszteleteken résztvevő hívők száma állandóan növekszik. A nagy ünnepnapokon a régi katedrális távolról sem bizonyul elegendőnek éj a hívők tömegei megtöltik a környező ut­cákat is. Különösen feltűnő volt több Ízben a fiatalok nagy száma, akiket sem szél, sem eső, de még ezeknél veszedelmesebb el­lenőrzés és üldözés sem tudót elrettenteni. Miután a Dorogomilovski le­bontása megkezdődöd, a hívők, nagyobb számmal mint valaha, a „SelokhovsksjaM keresik fel, az egyetlen nagy templomot, amely még ma is nyitva van. Az októ­beri forradalom előtt Nagy­Moszkvában 450 templom és ká­polna ádoít. Ma körülbelül 20 van még nyitva. A többit mind vagy lerombolt, vagy vásárcsar­nokká, raktárrá, garázzsá alakí­tották át. A jobbágyfelszabadítástól a mezőgazdasági öregségi biztosításig. Röviden megemlékeztünk arról, hogy Tamás Ferenc dr. gazda­sági akadémiai r. tanár a keszt­helyi gazdasági akadémia évnyitó ünnepélyén fenti címmel tartott előadást. A mezőgazdasági öreg­ségi biztosítás kérdése most élén­ken foglalkoztatja a társadalmat, — a napokban alakították meg a zalaegerszegi járásban a járadék bizottságokat, amelyek eszei a biztosítással járó illetékeket álla­pítják meg —, épen ezért részle­teket közlünk az érdekes elő­adásból. Tamás Ferenc dr. a gazdasági eszmék fejlődésének tükrében ál­lította a hallgatóság elé a mező- gazdasági munkásság szociális helyzetét biztosító intézkedéseket az utolsó 100 évben. Bemutatta a jobbágysorsban levő mezőgaz­dasági munkásság helyzetéi, a jobbágyok szolgáltatásait, hasz­nait és a jobbágyok helyzetét az 1836. VI. és VII. t. c., illetve az 1839/40. évi országgyűlésen ho­zott reformok alapján. A jobbágy­ság felszabadításával (1848. IX f. c) az úrbéri és egyéb szolgálta­tások megszűntek s a jobbágy­ból szabid birtokos, a zsellérből szabad bérmunkás lett, ez volt az első korszak. A második korszakban a gaz­dasági liberalizmus korszakában a jobbágyság felszabadítása, a céhek megszüntetése, a kiváltsá­gok eltörlése és a forgalom aka­dályainak csökkentése következ­tében az ipari fejlődés szédületes arányokat ölt. Ugyanakkor azon­ban mutatkozni kezdtek a gaz­dasági liberalizmus árnyoldalai is. A kapitalisztikus termelésnek a mezőgardagágra gyakorolt ha­tása teremtette meg egyrészt az agrárszocializmust, másrészt az agrárkérdést. Ezeknek a hátrá­nyoknak a hatására kezd tör vényhozásunk foglalkozni ismét a mezőgazdasági munkásság hely­zetének a javításával és 1898. II. t. c.-lői számos törvény foglal­kozik e kérdéssel. A harmadik korszak a nagy gazdasági világválsággal kezdő­dik, amely megváltoztatta egész gazdasági berendezésünket. A műit század kilencvenes éveiben előretört szociális , eszmék jutnak ebben a korban uralomra s a kapitalizmus is eljutott a nyere­ségeivel a szolgálat, sőt a köz- szolgálat elvéig. Ezeknek az esz­méknek a hatása alatt törvény- hozásunk számos, nem csupán mezőgazdasági vonatkozású tör­vényt hoz. A mezőgazdasági vo­natkozású törvények közül a gaz­datisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról szóló törvényen kívül a gazdasági munkavállaló kötelező öregségi biztosításáról szóló törvény a legújabb alkotások. Ez u óbbi törvény ismertetése után meg­állapítja az előadó, hogy a szo­ciálpolitika határát mindig az illető termelési ág jövedelmezősé­gével kapcsolatos teherbiróképes* ség szabja meg, amelyet tekin­tetbe kell venni akkor, mikor bizonyos eszmeáramlatok hatását vizsgáljuk az emberi cselekvésre vonatkozóan. Hárommillió hektóliteres bortermést és jobb értékesítést várnak az idén. Az utóbbi betek rossz, esős | időjárása sokat ártott a szőlőnek, ezért a várható termés a tavaszi ! fagyok és az augusztusi esők j miatt a szakértők becslése szerint I egymillió hektoliterrel alatta fog maradni a tavalyi termésnek, úgy hogy hárommillió hektoliter bor­terméssel lehet számolni. Ez a termés az utolsó évek leggyen­gébb termése lesz, igy a tavaly létesített intervenciós szervnek, a MASzOBSznak aligha lesz sok dolga a must felvásárlásával. A készletek teljesen elfogytak és ami gyengébb minőségű bor még raktáron volt, azt borpárlattá főilék ki, mert az idén épen az esős időjárás miatt nemcsak ke­vesebb, de gyengébb musttal is számolnak a gazdák és ezért a mustnak javításához borpárlatra lesz szükség. A borpiac a termésalakulásnak teljesen megfelel és igen szilárd. A tavalyi áraknak minimum két­szeresével számolhatnak a gaz­dák, mert az exportlehetőség igen nagy. A földművelésügyi minisztériumban máris tárgyalá­sok folynak azirányban, hogy az idei gyengébb termésnek meg­felelően irányítsák a borexportot és a gazdasági érdekek szem előtt tartásával fogják a kivitelre kerülő bort premizálni. Magyar­ország hordóborkivitele az elmúlt évben 6,953.000 pengő értékű volt, amelyből a legnagyobb tételt Németországba, ezt követő­en pt.d;g Svájcba exportáltuk. Az elmúlt évben nagyobb borexpor­tunk volt kivételesen Franciaor­szágba éi Belgiumba is, amely országokba idén előreláthatóan aligha tudunk bort kivihetni. Pa­lackozod borkivitelünk értéke 251.000 pengő vö t, amelyből több mint a felét szállítottuk az Egyesült Államokba, a fennmara­dó résit pedig elsősorban Svéd­országba, Nagybritánniába és Hollandiába. A földművelési mi­nisztériumnak idén az az inten­ciója, hogy eisósorbm az állandó piacokat, mint Németország, Svájc, Lengyelország és Csehor­szág sett megtartanunk. Tavaly Franciaország es Belgium ugyan több bort vásárolt tőlünk, mint pddául Csehország vagy Len­gyelország, de viszont ez ad hoc üziemek tekintendő, mert eddig a magyar bornak ott állandó piaca nem volt s ezért a már említett piacokra irányítják az idén a ki­vitelre kerülő borokat. Palackbo­raink piaca az egész világ éc ezért a palackozott borkivitelt mindenképen elő fogja segíteni a fötómüveleii minisztérium a jö­vőben is. A jó borárak majdnem teljesen kárpótolni fogják a gaz­dákat az idei kisebb termesért, igy jövedelem szempontjából a a szüret elé elég jo kilátással) néznek a gazdák. A szőlősgazdá­kat most elsősorban a hegyköz­ségi törvény végrehajtási utasítá­sának tervezete foglalkoztatja és ebben az ügyben a napokban a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületében igazgatóválasztmá- nyi ülés lesz. Az u oisó nrpokban a cseme­ge szőlő ára — elsősorban pedig a kivitel szempontjából legna­gyobb mennyiségben számbajövö sasziaszőiő ára — visszaesett, mert legnagyobb szőlőkiviteli piacunkon, Németországban a szőlőbeviteli kontingens kimerült. Az árvisszaesés azonban csak pár napig tartott, mert Németor­szág újabb 375.CC0 márka értékű beviteli engedélyt osztott ki a német importőrök között és igy kedd óta a kivitel újra zavartat^ nul folyik és az export a régi áron történik, ami megszilárdítot­ta a szőlőpheot. Miért nincs nálunk 15 mázsás buzatermésátlag ? Elszomorító tény, hogy ha­zánk termésátlagai messze elma­radnak a nyugati országok ter­mésátlagai mögött. Ot kát. hol­danként 20 mázsás termés sem­mi különös, nálunk csodák csodá­ját jelenti. Nagyon! meg vagyunk elégedve, ha mint ezidén, az át­lag 9 mázsa. A nagyközönség a gszdát okolja, a gazda az idő­járást, s mindkettőnek igaza vág. Szárazságra hajlamos éghajla­tunk alatt a szerencsés körülmé­nyek sorozatot találkozása —■ belterjes gazdálkodással ad csak kát. holdanként 20 q*áa és ennél nagyobb szemtermést, de a nagy­közönségnek is igaza van, ha látja, hogy egyes jól vezetett gazdaságokban állandóan 12—15 q az átlag, ugyanabban a határ­ban, ugyanolyan földön, ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom