Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-08 / 202. szám

Sxarkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, iKéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint ISHBBE Tartózkodással fogadják a nemzetiségek a csehek új javaslatát­A külpolitika hírei. Prága, szeptember 7. A cseh kormány tegnap este nyilvános­ságra hozta negyedik nemzetiségi javaslatát, amelynek egyes pont­jai a következők: 1. A közhivatalokban, a köz- szállitásoknál, közmunkáknál a nemzetiségek számarányuk szerint érvényesülnek. elfogadják-e ? A tervezet 60 szá­zalékig elégíti ki igényeiket, Hit­ler pedig 90 százalék teljesítését követeli a karlsbadi pontokból. A párisi sajtó szerint a dip­lomácia túljutott a veszélyen, bár még komoly ellentétek vannak. Runciman és Benes között is i nézeteltérések vannak. Róma, szeptember 7. A Stefani iroda jelenti Bukarestből: Cáfol­ják azt a francia hirt, mintha a szovjet és Románia között olyan megegyezés jött volna létre, hogy az orosz csapatok átvonulhatnak román ieiületen. A hir csak a francia sajtó kitalálása. Nürnberg, szeptember 7. A párt­napra már 400 ezer ember vonul fel, de még nagyobb tömegeket várnak a hét végére áa a jövő hét elejére, amikor Hitler nagy­jelentőségű beszédet mond. 2. Az egyes nemzetiségekhez tartozó közhivatainokok saját nemzetiségük területén működnek. 3. A biztonsági szolgálatban külön választják a helyi és az ál­lami karhatalmi szolgálatot. 4. A nyelvhasználat terén el­fogadják a le j23 egyenlőség elvét és ezi az elvet legföljebb a gya­korlat szempontjaiból és a cél­szerűségnek megfelelően módo­sítják. 5. 700 miliió cseh korona köl­csönt folyósítanak a gazdasági válság által legjobban sújtott né­met vidékek felsegilésére. 6. A nemzetiségek egyenjogú­ságát a nemzeti önkormányzat formájában valósítják meg és eb­ből a célból körzeti alkotmányt léptetne« életbe. A német nem­zetiség minden olyan területen maga intézi sorság ahol a lakos­ság többsége német. Csak az ál­lam egysége szempontjából fel­tétlenül szükséges ügyeket az ál­lami igazgatás számára tarlják fenn, minden más ügyet a nem­zeti önkormányzatok hatáskörébe utalnak. 7. A központi állami hivatalok­ban külön osztályokat állítanak fel az olyan nemzetiségi ügyek elintézésere, amelyek végső fonon az illető központi hivatalhoz tar­toznak. A nemzetiségi osztályok* ban az egyes nemzetiségekhez tartozó tisztviselőket alkalmaznak. 8. A nemzetiségek jogait külön törvényben védik és az egyes nemzetiségek képviselőinek joguk lesz panaszt emelni érdekeik meg­sértése miatt. A nemzetiségi ho­vatartozás megállapiíására katasz­tert állítanak fel. 9. A szükséges törvényeket a kormány a szudéíanémet párt közreműködésével fogja kidol­gozni. A törvényjavaslatokat nyom­ban a parlament elé terjesztik, hogy a lehető legsürgősebben megvalósuljon a nemzetiségi sza­bályzat, amely nemcsak a néme­tekre, hanem a többi nemzetisé­gekre is egyaránt vonatkozik. A szudéia németekkel csak ma közölték a kormány tervezetét. A nemzetiségek tartózkodássá! fo­gadják a tervei, s kétségen, hogy Taránji Ferenc raj- főispán autóbalesete. Egy rövid miskolci jelenlés sú­lyos autóbalesetről számol be, amely a zalai közélet népszerű tagját, Tarán»/« Ferenc dr. nyug. főispán, felsőházi tagot érte. Kedden dél.eíőh Sárospatakról Budaoeetre igyekezeti autón Máj- láth Imre gróf több barátjával, köztük Taránvi Ferenc dr. felső házi tággá5. Ernőd község halá­rában egy teherautó belerohant a személyautóba. A?, utasok nagy része könnyebb sérüléssel úszta mag az ősszeüífcöiésí, de Tarányi Ferenc dr. koponyaalapi törést szenvedett. Komoly serülésével ko«házba szállították. Balesete nagy részvétet keltett vármegyeszerte és sokan érdek­lődtek állapota felől. A kisgyiilés előkészítette a pénteki megyegyQlés tárgyait. A törvényhatósági kiggy ülés ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki* Béla gróf fő ispán elnöklete mellett. A Hiszekegy elmondása u<án rátértek a közgyűlés tárgyalnak előkészítésére. Ennék során tudomásul vették vitéz Imsédy Bála miniszterelnök­nek kinevezteíése alkalmából hozzá intézett üdvözlő fö iratra adott válaszát 8 ennek tudomásulvételéi javasolják a közgyűlésnek. Szeged városnak az öregségi, rokkantsági j ellátás ügyében hozott határozatát i pártolják. A földművelési minisz- | rer a gabona- és áílaíéríékesites- nek szövetkezeti uion leendő megszervezése tárgyában hozzá intézett feliratra válaszolta, hogy azt pártfogolja. Csanád—Arad— Torontó! k. e. e. vármegyéknek a mezőgazdasági iskolák létszámá­nak gyarapítása ügyében hozott határozatával kapcsolatosan java­solják, hogy a közgyü és a téli gazdasági iskolák szaporítását kérelmezne. Sopron megyének a baromfikivitel elősegitése tárgyá­ban hozott határozata fölött napi- rendfetérésl javasolnak. A közúti alap 1939. évi költ­ségelőirányzatát 2,498.996 P be­vétellel és ugyanannyi kiadással, az útadó százalékot 15 százalék­ban javasolják, a köimunkaváií- ságot pedig 95 százalékban ja­vasolják igénybevenni. Ezzel kap­csolatosan szóba került a boncod- I fö’ds—kávást bekö:őu? kiépítetlen szakaszának kiépiése, amire azonban csak a jövő évben ke­rülhet sor. A háztartási alap költségveté­sének ismertetése közben Füöp Jenő dr. a Stefánia Szövetség segélyezésének 1000 pengőre való fölemelését kérte arra tekin­tettel, hogy a Stefánia szülöttként kiván létesíteni. Kontra László dr. m. kir. tisztifőorvos meg­jegyezte, hogy a kórházban van szülőszoba, január elsején meg­történik a szülészeti főorvos ki­nevezése s a szülészed osztály teljes megszervezése 16—18 ágy- gyal a jövő évi október elsejére várható, ezen a réven tehát a segélynek fölemelése sem indo­kod. Pehm József prelátus fel­szólalása nyomán a segélynek 300 P-rői 500-ra vaió fölemelé­sé! javasolják. Nagyobb vita tá­madt a gazdasági egyesület se­gélyének kérdésénél. Somogyi Gyula a segélyezés ellen szóit, Bosnyák Andor, Fülöp Jenő dr., a főispán és jKováls Ferenc föl- szólalásai után javasolják, hogy a 4000 P bentmaradjon a költ­ségvetésben. A vármegyei pótsdóbó! fedezen­dő háztartási szükséglet 418.852 P, a nyugdíjalap szükséglete 651.978 P, összes szükséglet l. 070.810 P, melynek fedezetére alapul szolgáié adók összege a m. városokban 956.884 P, nagy- és kisközségekben 2,619.159 P, vagyis a vármegyei pótadó alap­ját képsző állami adók együttes összege 3,576.043 pengő. A fenti adatok alapján töitént számítás szerint a háztartási alap szükség­leteinek fedezéséhez úgy a m. városok, valamint a kis- és nagy­községek 113 százalékos pótadő- val, a nyugdíjalapéhoz városok 2 6 százalékos pótadóval, a nagy , valamint a kisközségek pedig 214 százalékos pótadóval járul­nak hozzá, vagyis a m. városok összes pótadó százaléka 14*4, mig a nagy-és kisközségeké 35.8. Összehasonlítva az 1938, évi költségvetéssel, a pótadó a vá­rosokban 2*3 százalékkal, a köz­ségekben 2 9 százalékkal emelke­dett. Az emelkedés indoka a nyugdíjalap zárszámadási hiánya, melynek költségvetési fedezetéről rendelet értelmében most kell gondoskodni, továbbá az üj téle­lek beállítása. A különféle alapok költségveté­sének elfogadását is javasolják* A száj- és körömfájással kapcso­latosan felmerült költségekre föl­vett 3000 P l a miniszter jóvá­hagyta. Az állattenyésztési alap költségvetését 64 ezer pengő be­vétellel 8 ugyanannyi kiadással javasolják. Az ebtartási szabályrendeletnek olyan módosítását ajánlják, hogy Badacsonyban, Badacsony hegy­községben és Révfülöpön a ház­őrző ebek uián csak 2 P adót fizessenek. A házalókereskedelemnek a vármegye egyharmad részében való eltiltását javasolják. Útügyi kérdések tudomásulvétele után a nyugdijbizottság javaslati alapján javasolják a közgyűlésnek, hogy Skublics Ödön dr. zalaegerszeg- járási főszolgabírót, aki szolgálati idejét betöltötte, teljes elismerésé­nek és hálájának kifejezésével november 30*ával nyugdíjazza» A kehidai mezőgazdasági szakis­kola tanulmányi költségeire as; eddigieknek megfelelően utalják ki a költségeket. A balatonfüredi Kisfaludy szobor áthelyezési ügyét kiadják az alispánnak. A miniszter által engedélyezett két irodasegédtiszti állás meg­szervezését és betöltését javasol­ják. A sümegi plébániatemplom renoválási költségeire a májusi közgyűlés 6000 P t szavazott meg, amit a miniszter nem ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom