Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-08 / 202. szám

2 Zalamegyei Újság 1938. szeptember 8. Mennyi föld vehető igénybe a kaposvári programon alapján ? harmadrészt kíván igénybevenni íeíepiiési célokra, a két és fél­millió holdnyi szabadforgalmu birtokból 625.000 kát. hold, a^ ^ három és félmillió holdnyi korlá-Bp tolt forgalmú birtokokból pedig 1,180.000 hóid, azaz összesenlggL 1,810 000 hold esik a csonka- *Ü gyotí jóvá. A kisgyülés Szabó Sán­dor esperesplébános kérelmére ja­vasolja, hogy a közgyűlés tartsa fönn határozatát és külön kérje a minisztert, hogy a határozatot ki­vételesen hagyja jóvá. At alispán előterjesztése alapján javasolják a a 14 tagú költségvetési és záró- számadási felülvizsgáló bizottság kiküldését. Előterjesztését az al­ispán általános helyeslés közben szóval is megindokolta. Ezután áttértek a kisgyülés tulajdonképeni napi­rendjére. Nagykanizsának a villamosszol­gáltatással kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában hozott hatá­rozata ellen beadott fölebbezést elutasították, az uicameghosszab- bitás ügyében a várost új hatá­rozathozatalra utasítják, Báder Samuval kötött adásvételi szer­ződés ügyét levették a napirend­ről, az Irodalmi és Művészeti Körnek adott 300 P segélyt a többi határozattal együtt jóváhagyták. Pehm József prelátusnak a kór­házi kápolna kibővítésére vonat­kozó kérelmét a kérdés részletes előkészítése céljából levették a napirendről. Az egyházak és is­kolák segélyezési ügyeit jóváhagy­ták, a tapolcai izr. hitközség és iskola segélyezési ügye azonban lekerült a napirendről. Tapolca több határozata jóváhagyást nyert, úgyszintén több községnek a nemzeti repülőalaphoz való hoz­zájárulása ügyében hozott hatá­rozata. A gyümölcstermelők za­laegerszegi tagegyesülelének a gyümölcskiállitá8ra 50, a nagyka­nizsai missziósháznak 100 pengőt szavaztak meg. — Több kisebb községi és segélyezési ügyben az előadók javaslatai alapján határo­zott a kisgyülés. Lenin özvegye elégedetlen. Lenigrádból jelentik: Hogy mennyire nem sikerült, minden erőlködés ellenére, a bolsevista Oroszországnak a gyakorlatba át­ültetni sokat dicsért nevelő me­tódusait, mulatja az utóbbi kri­tika is, amely Nadezsda Konstan­tinovna Krupskajától, Lenin öz­vegyétől származik. Kifogásolja Krupekaja asszony a koedukációd nevelést. Ezzel a megállapításával kapcsolatban azonban ellentétbe jön önmagával. Nem tudja, hogy milyen nézetet valljon. Azt ál­lítja, hogy a legtöbb iskolában, bár elvben megvannak a nemek együttes tanítása, mégis külön tantermekben ülnek a lányok és fiuk. De a tanítók azt felelték, hogy lehetetlen volt a közös ta­nításnál eredményeket elérni. A történelem tanítására vonat­kozóan kijelenti Lenin özvegye, hogy a tanulóknak nincsen meg­felelő történelmi áttekintésük. Egy egész sor egyes történeteket is­mernek, de nem tudják össze­kötni a történelmet. Az egyik ta­nuló szerint a jobbágyságot 1917-ben szüntették meg, holott ez II. Sándor alatt 1871-ben már megtörtént. Mindez azért történik, mert a tanulókkal úgy a történelem tanításnál, mint egyéb­ként, azt akarták elhitetni, hogy mindent a 17-es forradalom vál­toztatott meg. Még számtalan ki­fogást emel Lenin özvegye, aki úgyszólván az egyetlen, aki nyíl­tan kritizálhat, mert a szovjetha­talmasságok hozzá nem mernek nyu'ni. Vitéz Imrédy Béla miniszter­elnök vasárnap Kaposvárott tar lőtt beszédében nagyjelentőségű birtokpolitikai intézkedéseket je­lentett be. Bejelentésének lényege, bogy egy, az állam á tál ki­jelölt szerv utján a 300 hó dnál nagyobb kötött birtonok egyhar- mada, az 500 holdnál nagyobb szabadforgalmu birtokoknak pe­dig egynegyedrésze kishaszonbér* letek céljaira igénybevehető« E korszakaltó földbirtokpolitikai reform várható mérésire vonat­kozóan érdekes c.d.u,a közöl a Statisztikai Tudósító. Az 1935. évi mezőgazdasági üzemssatisz- tika szerint — írja — a szabad- forgaimu birtokok közül 1.539 birtok haladja meg az 500 kát. holdat és ezeknek a birtokoknak együttes kiterjedése 2 5 millió kát. hold. A koriá olt forgalmú birtokok közül viszont 1548 ha­ladja meg a 300 kát. holdas mértéket, összesen 3‘0 millió kát. hold kiterjedéssel. Annak a két birtokcsoportnak tehát, amelyet a miniszterelnök kaposvári beszé­dében említett, 6 millió hold az együttes kiterjedése. Miután pe­dig a kormány a szab^dforgalmú birtokoknál egynegyedrészt, a kor­látolt forgalmiaknál pedig egy­A zalaegerszegi kenyérárak ügyére, úgy látszik, nem lehet pontot tenni. A sütőmesterek, helyesebben csak egyes pékek mindig újabb lépésekkel foglal­koztatják a közönséget. Tegnap a helyi lapok beszá­moltak arról, hogy a pékek szem­behelyezkedtek a kormánybiztos­nak ármegállapitó rendeletével és egyszerűen nem sütik a 35 fillé­res félbarna kenyeret. Rámutat­tunk mi is, hogy ezt nem tartjuk jogos eljárásnak és a fogyasztó közönség védelmére keltünk. ' Ma azután több újságíró előtt megszólalt Weisz Gyula úr, aki szereti magát a zalaegerszegi pé­kek führerének feltolni és rend­szerint eiőljár a siránkozásban, hogy a pékek nem bírják és rá fizetnek. Most is nagy hangon valósággal felelősségre vonta az újságírókat, hogy miért „piszkál­ják* a pékeket és nem épen par­lamentáris módon megígérte, hogy a pékek majd lemondják a lapo­kat. Weisz Gyula úr nagyhangú fogadkozására azt válaszoljuk, hogy tegyen csak, amit akar. Minket soha, bármilyen ügyben nem tart vissza a jogos kritikától az a körülmény, hogy az érde­kelt fél elöfizetönk-e vagy sem. Weisz Gyula úr ugyan nem elő­fizetőnk, tehát nyugodtan várjuk ország biríokierüíeíéből a kor­mány birtokpolitikai elgondolásá­nak keretébe. A birtokreformmal kapcsolat­ban fontos kérdés ai, hogy mi­lyen ezeknek a birtokoknak szán­tóterülete. A szabadforgalmú bir­tokoknak egynegyedrésze, azaz 350.000 kát. hold, a kötöttfor- gannú birtokoknak pedig egyhar- madresze, vagyis 340.CC0 hold, összesen tehát 10.000 hold hijján 700 C00 hold szántóföldnek bir- tokpo itikai célokra való igénybe­vételét nyílj i meg a kormány számára a most szóbanforgó el­gondolás. Miután az országos föidbirtokrendező bíróság adatai szerint 1921 óta összesen 1.053.000 kát. hold földet vettek igénybe a birtokreform céljaira, a miniszterelnök által most bejelen­tett birtokpoiiiika a háború után végrehajtott földreformnál sokkal nagyobbszabásu és mélyrehatóbb. lemondását, de ha az volna, ak­kor is épen úgy megirnók eljá­rásáról véleményünket. Minket elsősorban a 14 000 zalaegerszegi fogyasztó szempontja érdekei és inkább fogjuk őket védeni, mint Weisz Gyula úr állítólagos érde­két. A 14.000 fogyasztó érdeke pedig az olcsó kenyér és ha a kormánybiztos a 35 filléres ke­nyérárai megfelelőnek tartja, ak­kor mi is annak tartjuk. Elvégre a kormánybiztos szakértője is ért annyira a kenyérhez, mint Weisz Gyula. Megértenőfr, ha egyik-másik keresztény pék rendezné ezt a nagy sírást és dörgés villámlást, mert közöttük valóban vannak segítésre szorulók. Például szíve­sen látnók, ha az önállósitási alapból lökéhez jutnának ős ver­senyképesek lennének némely pékhatalmassággal. Akkor bizo­nyára szívesen adnák ezek a kis keresztény pékek 35 fillérért a félbarna kenyeret, mert megfelelő tőke mellett ilyen áron is megta­lálnák számításukat. De egyálta­lán nem értjük Weisz Gyula úr siralmait. Emlékezünk időkre, amikor igen szerény kis pék volt, akinek épen hogy a mindennapi kenyérre telelt. Azóta némileg megvagyonosodott, házhoz is ju­tott és akár mindennapi kalácsra is telik neki. Nem kétséges, hogy kenyerét a fogyasztók igen jól megfizették. Tehát a keresztény fogyasztó tömegek elvárhatják, hogy Weisz úr legyen kissé nagy­lelkű. Adja csak 35 fillérért azt a félbarna kenyeret. A közönség felháborodással fi­gyeli a kenyérügy rejtelmeit és bz a kérése az árkormánybiztos­tól, hogy állapítsa meg a fehér kenyér maximális árát is, köte­lezze a sütőket a 35 filléres fél­barna kenyér készítésére. Az illetékes hatóságok már megtették a lépéseket, hogy a lakosság kenyérellátását biztosít­sák. A polgármes'er felhívta a pékeket, hogy a kormánybiztos altat megállapított árakat szigo­rúan tarssák be és olyan meny- nyiségben készítsenek kenyeret, hogy a lakosság ellátása szüksé­get ne szenvedjen. Egyúttal fel­kérte a rendőrséget a rendelet végrehajtásának ellenőrzésére. A h. polgármester és a h. ügyész ma délelőtt tanulmányoz­ták a büntető szankciókat. Meg­állapították, hogy az árellenőrzés- ről szóló kormányrendelet értel­mében az, aki az elrendelt intéz­kedés foganatosítását akadályozza, kihágást követ el és a járásbíró­ság által 2 hónapig terjedhető el­zárással büntethető. Kihágás ese­tén az árkormánybiztos előter­jesztést tehet a miniszternek, hogy a rendelet ellen vétőtől vonja meg az esetleges adóked­vezményeket, közszáiiítáéokat, sőt az iparjog is megvonható. Az 1884. évi 17. t. c. 55. szakasza is intézkedik. Eszerint a pékek csak a luxuskenyér gyártásával hagyhatnak fel engedély nélkül, azonban a népélelmezést szolgáló kenyérfajtákra vonatkozóan ipa­rukkal engedély nélkül fel nem hagyhatnak. A büntetés 600 pen­gőig terjedhet. — Nagy mértékben meg­szigorították a sajtócenzurát a szovjetben. Mint Moszkvából jelentik, az utóbbi napokban a moszkvai reggeli lapok nagy ké­séssel jelentek meg az utcán. A napilapoknak a késését a cen­zúra nagymértékű megszigorítá­sára vezetik vissza, amely külö­nösen a külföldi hírekre vonat­kozik. Bizonyos esetekben — mint hírlik — a szerkesztőségek­nek Sztálin titkárságának különös engedélyét kell kérniük, hogy egyes külföldi híreket közölhes­senek. A Szovjetunió felső taná­csának jelenleg folyó tanácsko­zásairól szóló beszámolók is a legkínosabb cenzúrának vanna* alávetve és minden eddiginél na­gyobb gonddal olvassák át és javítják ki azokat. Esőkabátok, bőrkabá­tok, insbruckí loden ka­bátok nagy választékban Tóth szabónál* Weisz ur a lapokat akarja terrorizálni, mert tizennégyezer ember érdekeit védik. A polgármester undelete a pékekhez. — Súlyos büntetéseket írnak elő a törvények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom