Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-03 / 75. szám
2. Zalamegyei Újság i938. április 3 A megszállott területi zsidók és a magyarság. A „Katolikus Szem e“ legújabb számában Szabados Mihály, mintegy válaszolva egyes lapok állításaira, érdekes cikkbsn foglalkozik a megszállott területi zsidók és a magyarság viszonyával. Először cseh térti eten vizsgálja, miképen reagált a zsidóság az uralomváltoiáura. Az 1910 es népszámlálás alkalmával a ma megszállott Felvidék 227.969 főnyi zsidóságából még 107.314 vallotta magát magyarnak. Az 1921 évi csehszlovák népszámlálás idején a kimutatóit 222.486 zsidó közül csak 28427 vallotta magát magyarnak, a többi zs dó nemzetiségűnek, csehsz ováknak stb. 1910-ben 5.803 vallotta magót szlováknak, 1921-ben már 29 053. Ai 1930. évi cseh nép- számlálás még kevesebb zsidót talált, aki a magyarsághoz kötötte sorsát, meri akkor már csak 16.807 zEidó val otta magát magyarnak, tehát az 1910. évinek nem egészen egyhatodä. Tehát a magyarság vesztesége a zsidók elfordulása miatt tiz év alad 90 ezer fő volt. Pozsony város !a nácsában Ries zsidópárti képviselő ki ii jelentette, hogy a szlo venszkói zsidóságnak a magyjr- ságiói való elfordulásának fcö szönheíik a csehek, llogy a magyarok száma Pozsonyban, Kassán, Ungvároít és más városokban a kisebbségi jognélküliségeí jelenlő 20 százalék alá csökken’. A Romániához csatolt területen nehezebb megállapítani a zsidóság és a magyarság viszonyát, mert a román állam a zsi dóságot teljesen külön fajként tartja nyilván. Az 1910. évi ma gyár népszámláláskor a 174.480 zsidó közül 127.808 (73 2 százalék) vallotta magát magyarnak. Csupán szórványos adatok vannak a zsidóságnak a megszállás utáni magatartásáról. Egyesek, akik a nemzetiségi viszonyokat jól ismerik, megállapítják, hogy a zsidóságnak általában 40, egyes helyeken 50 százaléka vallja magát magyarnak, ami kisebb elfordulást jelent, mint a cseheknél. Temesvárod az 1930 as népszámláláskor a 12 ezer főnyi zsidóságból 65 százalék vallotta magát zsidó nemzetiségűnek és 27 százalék magyarnak. Páll György multévi tanulmányában azt Írja, hogy Erdélyben rengeteg magyar kultúrájú zsidó ember távolodott el a magyarságtól, a fiatalabb zsidóság pedig semmi közösséget nem érez a magyarsággal, hanem zsidó nemzeti alapon áll. Magyarpáríi érdemes zsidó apáknak fiai meg- győződéses cionisták vagy közönyös internacionalisták, de semmi esetre sem magyarok. A nagy vállalatok zsidó tulajdonosai és vezetői könnyen és gyorsan engednek a hivatalos körök nyomásának. Magyar magántisztviselőnek Temesvárod már évek óta szinte lehetetlenség nagyvállalatnál elhelyezkednie, most azonban már magyar inast és munkást sem vesznek fel. A magyarországi érdekeltségű nagy vállalatokra is számos jogosult panasza van a magyarságnak. Jugos-'’í'viár? vonatkozóan csak hiányos adatok állanak rendelke- 7ésre, de itt is megállapítható, hogy a magyarságot érzékeny számbeli Veszteség érle a zsidók kisebb nagyobb hányadának elfordulása következtében. Végeredményben, amig 1910 ben a három államhoz csalóit leBudípest, április 2. Darányi miniszterelnök a képviselőházban nyilatkozott arról az idegességről, amely az utóbbi időben a politikai és gazdasági életben ta pasztaihaió. Hangoztatta a miniszter-elnök, hogy ez az idegesség néha már hisztériás tüneteket is mutatott, pedig erre semmi ok nem volt és ma sincs. A kormány egyáltalán nem izgatott. Nyugodtan dolgozik és végzi feladatát és nem is ár rá idegeskedni. Arra sincs módja, hogy folytonosan brómot adagoljon a gyenge idegzetűeknek. Nem tűrHa valamikor, úgy most érezzük igazán a bünbánat nagy heteiben, hogy számunkra: keresztény magyarok milliói számára tulajdonképen most e hetekkel kezdődött meg az 1938. évben reánk köszöntött kettős szervnek felséges nyilánya, amelynek akkordjait a bánatban összeforrott bús magyarok szivéből feltörő zsoltáros emelkedettség és elmélyülés finomítják ünnepi himnusszá. Egyre erőteljesebben csendül ki ebből a felhangzó énekből a sziveket betöltő imád- ságos ujjongás: „Uram! a te erődben vigad az igaz és szaba- ditásodon fölötteigen örvendez, szive kívánságát megadtad neki". — A magyar szivek kívánsága lett 900 év után újra Szent István apostoli királyunk utáni mélységes vágyódás beteljesülése: ez a jubiláris esztendő, amelynek homlokára Szent István dicsőséges nevét tűzte fel az idők Ura. És az isteni Gondviselés megadta a magyar szivek forró kívánságát, igazi ünnepi bevonulása megtörténik ezekben a hetekben a hivő magyar szivekbe, amelyekből mind bővebben zuhog a Szent István király felé szárnyaló s hűséget fogadó ima árja: „Oh jöjj hű magyarjaid közé, maradj köztünk és szenteld meg számunkra ez év minden 'napját, hogy azok mindegyike egy-egy lépcső legyen ujonan felépítendő Magyarországod kitáruló szent kapuja felé !“ Ez a kis maroknyi nemzet, amely évszázadok sodrában megrüle'en 258 ezer volt a magát magyarnak valló zsidóság száma, addig ma mindössze ennek mint* egy 30 százalék’, 75—80 ezer zsidó vallja magát magyarnak, noha az elszakadtak egy részérek továbbra is magyar az anyanyelve. he'jük — mondotta a miniszter- elnök, — hogy épitö munkánk sikerét egyes körök izgágasága veszélyeztesse, de nem tűrhetjük azt sem, hogy mesterségesen tenyésztett hisztéria teremtsen olyan hangulatot, amely kárára van minden építő munkának. A kormánynak gondja van arra, hogy a zavarosban halászni akarókat és a felforgatásra törekvőket letörje, s van bátorsága ahor, hogy a legkényesebbnek látszó kérdéseket is megoldja, ha a nemzet érdeke úgy kívánja. fogyva ugyan számban, de nem megtörve lélekben és dacos, ma- gábanbizó akarattal rendületlenül áll itt a Kárpátok ölén, ahova Szent István királyunk államférfiul alkoló zseniálitása beágyazta a keresztény kultúra hatalmas medrébe, ma még nagyobb hittel és meggyőződéssel hisz boldogabb jövendőjében. — Most érzi csak igazán és legmélyebben, hogy időtlen kapcsok, a földi változásoktól független erők tartják fenn nemcsak az emberi —, de a nagyra elhivatott nemzetek életét is! A természeti tünemények mögött ismeretlen törvények, láthatatlan mélységek és magasságok rejlenek, amiket ugyan nem mérhetünk meg az ész mértékével, de bizonyossággal sejtjük, hogy azért azok jelentik az örök világrendet és hogy azok dolgoznak az isteni célok megvalósításán. A világtörténet is ilyen erők forrásvidékein fakad, ilyen láthatatlan mélységekből kapja az életáramot. A magyar sors történelem is ilyen erők forrásvidékéről indult el és pedig Szent István lelkének láthatatlan mélységeiből feltörő életárammal hajtott hatalmas elevenerővel nagy történelmi útjára és haladt azon jó- és balsors között kilenc évszázadon át. Útjában érték szörnyű megpróbáltatások, de mindig új erőre tudott kapni és tovább ment új hittel, új re ménnyel, szentelt lélekkel Szent István utján, amig e nagy évfordulóhoz érkezett. E nagy évforduló határkövéül kabátok óriási választékban, olcsón kaphatók Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon 170. az idők sodia az 1938. év január 1 -ét jelölte meg, azonban — mint már előző soraimban is említettem — a kettős szentév gyakorlati kezdetét az az időpont jelzi, amikor a keresztény magyarság lelkében is megindult a lélekáramlás folyamata a nagyböjt hamvazószerdáján és azóta szent örömmel állapíthatjuk meg, hogy szerte-szét ebben a csonkaország városaiban, falvaiban tartott tri- duumokon naponkint sok sok ezer magyar lelkét egy csodás kegyelmi erő simogatja, tisztogatja, erősíti egy szebb, egy méltóbb emberi életre: Szent István szellemében megújúlt új magyar élet folytatására. — Ahogy régi jámbor eleink, nagy bajában a nemzetnek, bünbánatra haj olták fejüket, úgy ezt az utat — a kereszt- utját választotta a mai keresztény magyarság is, amidőn mérlegre tette még megm radt összes értékeit s figyelve a mérleg nyelvét döntés elé állította élő lelkiismeretét. Valami láthatlan erő súgta meg néki, hogy jövendőnk sorsa egyedül csak azon fordulhat meg, hogy nemzetünk mennyire jut tudatára annak, hogy egyedül csak a léiek belső erején és eszmei eligazodásán fordul meg mindenkor a világ, a nemzetek sorsa! Mert bármilyen válságos jelenségeket, viharos fordulatokat is látunk a mai élet felszínén, azt is meg kell látnunk, hogy az ese mények mögött tulajdanképen az emberi lélek nagy válsága rejlik. A ma mindenütt folyó véres harcok, gazdasági bajok és egyéb sok nevű válságok is a kérdések legmélyén erkölcsi sorvadásból, szellemi deficitből erednek. — A világtörténet e megrendítő fordulataival bizonyítja az igét, hogy nemcsak kenyérrel él az ember... és figyelmeztetik, hogy útja ingoványosa tévedt. És ha nem értik meg, hogy ezekben a válságokban rejlő katasztrófák a próféták nyelvén beszélnek és hogy a nagy megpróbáltatások lelki felemelkedést, hitet és eszményi- séget követelnek, hogy a bizonytalan talajról a biztos utia találjanak, akkor elérkezett a sötét végzet beteljesedése: az idők tengerébe való omlás, amely után talán csak egy huliámfodrozás jelzi, hogy volt ... Ezen a nagy évfordulón tehát, ameyet számunkra jelent a szent- istváni esztendő, országunk sorsát intéző tényezőinknek legelsősorban, de velük együtt a nemzet minden igaz fiának is meg kell látnia, hogy a tagadás sötét hatalmai, a keresztény kultúra ádáz ellenségei megtámadták a vallást, a hitet, a keresztény erkölcsi vi lágrendet és hatalmi eszközeikkel* FELÖLTŐT MdLETESEF Angol szövetek, kalap, ing és nyakkendő TÓTH szabónál ÚJDONSÁGOK Darányi miniszterelnök az izgágák és hisztériások ellen. Szent István esztendejének jelentősége Irta : Czohor Mátyás* ■BSMHSBHSSS
