Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-03 / 75. szám
5938. április 3 Zalamegyei Újság 3. öldöklő fegyvereikkel akarják elpusztítani mindazt, ami az isteni kínszenvedéssel megváltott emberiségnek évezredeken át drága és becses volt. És ha mindezt meglátták, élezniük is kell, hogy a nemzetnek micsoda nagy érdekei forognak kockán ! ? Hisz az emberiség minden nemes eszményét, kulturális vívmányait, szellemi haladását a kereszténységnek köszön heti. A betlehemi csodálatos szent éjszakában megszületett örök eszme alakította át a világot és adott évezredekre kiható irányi-ást a világtörténelemnek. A kereszténység hozta el a katakombákon és vértanuságokon át az ember felszabadítását, a szellem felemelkedését, az intézményesen kiépített emberméltóságot és a szabadsá got akkor, amidőn az egykori rabszolgából erkölcsi öntudattal biró polgárt nevelt, aH jogaiban és kötelességeiben az állami élet nek és társadalomnak tagja, szellemi öntudatában pedig az Isten gyermeke ! Általa nyert az ember nagyértéket, mert csúcsává tette minden földi célnak és rendelte tésnek, érte és körülötte épült ki az élet egész világa ! Ezt az öntudatossá vált embert démoni hatalmak akarják most visszataszítani erkölcsi és anyagi rabszolgaságba, hogy ne legyen más, mint lelketlen anyag, robotológép a világ roppant hámorában, névtelen szám a lelkiségétől megfosztott tömegben. A történelmi életbe belezuhanó megrenditő események, amelyekben a földi pokol szinjátéka felvonásaiban vonultatja fel az alvilág démoni erejét s mutogatja sátáni arculatát, halálosan komoly mementó azok számára, akik a kulturnemzetek sorsát intézik, hogy a kereszténység az egyedüli pozivitum, amelyen felépülhet egy nemzet boldogabb jövendője, mert a kereszténység nem kigondolt elmélet, hanem jelenti az életet, az hordozza a népek és nemzetek fentmaradásának időtlen feltételeit. — Az emberi törvények, az állami és társadalmi intézmények csak akkor kaphatnak szilárd alapot, ha a valódi keresztény szellem, a vallásos élet lelki pillérein nyugszanak. Ez a most folyó s a keresztény világnézetet döngető sátáni küzdelem egyetlen nagytanu- sága annak, hogy egyedül a kereszténység lehet az emberiség igazi alkotmánya, amely megnyitja a láthatlan mélységeket és magasságokat a világ élete számára és amely az örök törvényeket kapcsolja a nemzeti törvények jogrendjébe. [Az ellene folyó harcok elkeseredettsége és határt nem ismerő kegyetlensége láng- betükkel vetíti a népek s nemzetek fölé boruló égboltozatra, hogy kereszténység nélkül elpusztul az emberiség minden értéke és alkotása. De mindezek megláthatásához és az azokból levonható tanulságoknak nemzetünk jövendőjének a kialakítására való felhasználásához, mindenek felett szükséges az általános lelki megújulás, a felemelkedettség magaslatára való eljutás, ahonnan azután megtisztult értelmünk világosságánál észlelhetővé válik számunkra, mit jelent a kettős szentév. Az a nagy lelki megmozdulás, amely — amint fentebb rámutattam — napról-napra jobban és jobban birtokába veszi Szent István fiainak lelkét s mind jobban kimé- lyiti azokban Szent István hitének az egész magyar közéletet átfogó erejébe vetett rendülhetet- len bizalmat s szivéből ajkaira száll vágyakozó imádságos éneke : „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga — hol vagy István király, téged magyar ki- ván“. És az isteni Gondviselés szive kívánságát megadta a nemzetnek. Kifürkészhetetlen és a népek sorsát irányitó akaratából Szent István király, kezében apostoli kettős keresztjével, elindult égi hazájából, hogy újra magához ölelhesse nemzetét halálának 900 éves évfordulóján, hogy új hittel, új reménységgel, történelmi nagy eszményei iránti olthatatlan szeretettel újra megtöltse hü fiainak azok befogadására lelki megújulással előkészített jelkét. A lelkében, szivében az Ő intelmeinek szellemével telitett újjászületett új magyarjaival akar ö hozzáfogni réed országának a trianoni romokból leendő újra felépítéséhez. íme, ez a szentistváni esztendő nagyszerű és anyagiakkal fel nem mérhető sorsdöntő jelentősége ! És hogy biztosítsa nemzete beléje vetett e reménységének a valóraválthatását, fiainak a bánat könnyeiben megfürösztött lelkében a szentistváni magvetésnek kalászba szökkenését s nemzete minden hü fiának a megérett kalászokból kipergő buzaszemekből formált és örök életet jelentő áldott élő kenyérrel való töltekezhetését, nem egyedül érkezik. Könyörgésére vele jön az örök Jóság, az örök Irgalmasság : az Eucharisztiában jelen levő élő Kenyér, Panis vivus, akinek méltó fogadására ebben a kettős szentévben Ő akarja alázatos hódolatra bírni bünbánatban megtisztult lelkületű nemzetét: hűséges magyarjait. Fogjuk hát meg magyar testvéreim azt az áldott dicsőséges Szent Jobbot alázatos szívvel, erős karokkal és induljunk el Szent István dicsőséges utján Szent István országának újraépi tésére bizakodó szent reménységgel ! Hogy azonban ezt maradéktalanul megtehessük, adjunk át ennek a két királyi vendégnek : az Élő Kenyérnek, az Eucharisztikus Krisztus Királynak és a szentistváni lelkűiéinek minél nagyobb területet önlelkünkben és közéletünkben, hogy az ősei hitében megerősödött magyarság valóban méltóképen fogadhassa szivébe a világ minden részéből Szent István király áldott földjére érkező népek ünnepélyes hódolata közepette az égből alászálló eleven Kenyeret: az Eucharisz tiában Krisztus teljességét, aki egyedül adhat örök életet Szent István hivő magyar népének. Ez a csodálatos gyönyörű való ság vár reánk, magyarokra a ránk köszöntött kettős szentévben. Adja Isten, hogy Szent István népe valóban méltó is legyen ennek belső, igazi átélésére! pP> WSSEN mim MAGOT FESSENMAGOT Újabb súlyos terheket hoz a készülő illeték kódex. A pénzügyminisztériumban most készül az új illeiék-kodex, amelyről a nyilvánosság előtt kevés szó esik, pedig az új kódex új közterhek egész sorát hozza. Kimondja a javaslat az eddigi szabályokhoz hagonlóan, hogy a társaságok igazgatói, igazgatósági tagjai és ügyvezetői felelősek mindennemű illetékért, de a készfizető kezesség most tiz évre fog terjedni. A részvénytársaságok, kereskedők levelezése a mai jogáilapot szerint feltételesen illetékmentes, amely csak akkor válik illetékkötelessé, ha az peiben felhasznál- tátik, amikor rendesen a perben eljáró ügyvéd gondoskodik az idejében való megilletékezésről. Aj új javaslat (391. § a) elvileg kimondja, hogy a kereskedők ügyleteiről kiállított okiratok ál tatában a rendes illetékjog! sza- 1 bályok alá esnek. Az eddig úgy- 1 nevezett „feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelezés“ fogalmát pedig rendkívül megszorítja. Az illetékmentességet elvileg ahhoz fűzi, hogy ai illető kereskedő rendes üzletkörének tár gyaira vonatkozzék, másodszor csak adásvételi, szállitáei vagy vállaikozási jogügyletre vonaíkoz- hatik és még ezen feltételek mellett is csupán háromféle ügyletet tartalmazhat: ajánlatot, a kiegyenlítésre ^vonatkozó megállapodást és a követelés kiegyenlítésének elismerését. Minden egyéb levelezés illetékköteles. Tehát illetékköteles, amely nem az illető üzlet rendes üzletkörének tárgyaira vonatkozik, illetékköteles, ha a levél másra, mini adásvételre, szállításra, vagy vállalkozásra vonatkozik, illetékköteles, ha mást tartalmaz, mint az előbb felsorolt három ügyletet. Félre nem érthető módon kimondja a javaslat hogy nem terjed ki a feltételes Illetékmentesség számlára, u'alványra engedményre, kezességvállalásra, zálogadásra, a levélben foglalt olyan megállapodásra, amely az előbbi jogalap helyett más tárgyai köt ki, stb. Hogy azonban még megnehezítsék a feltételes illetékmentesség eseté?, elveszti a levél feltételes illetékmentességét akkor is, ha a — bár levélalakban — kiállított okiratot mind a két fél aláírta, ha az egyik fái által aláirt, levélre a másik fél az ügylethez való hozzájárulását rávezette, tehát amelyen két aláírás szerepel. Külön is kiemeli a javaslat, hogy illetékköteles a fizetési halasztás. Kifejezetten illetékköteles a kezességvállalás. Kifejezetten illetékköteles az ajánlat, ha nem általános szerződési ajánlat, pfd. körlevél. Illetékkötelesek az ajánlathoz csatolt költségvetések és mindennél a sok Scylla és Charibdisnél figyelembeveendő a javaslat ama rendelkezése, amely szerint az illetékért felelős a jogviszonyban szereplő másik fél is, tehát pl. az is, aki caak az ajánlatot elfogadja. Eddig a szolgálati szerződések illetékmentesek voltak, ha azokat részvénytársaság á'lhoda ki. Mostantól kezdve minden szolgálati szerződés, amelyben „az egyik szerződő féi valamely meghatározott munkára, a másik pedig valamely ellenért ék adására kötelezi magá*M, a kiköött bér értéke u'án 0 6 százalék illeték alá esik. Csupán az olyan szolgálati szerződések, amelyek havonta személyenként 160 pengőt meg nem haladó fizetés ékről Sióinak, esnek 2 pengő illeték alá. Ha. most még figyelembe vész- szűk, hogy a határozatlan időre szóló szo'gálaíi szerződéseknél az illetéks kiszabás alapjául három évet keli venni, akkor ez azt jelend', hogy pl. egy 200 pengős hivatal noknak felvétele 42 pengő illetékkel jár. Emelteit a törvényben nincs olyan rendelkezés, hogy próbaidőre való felvéíei illetékmentes voina. Amint a részvénytársaságok elves? élték azi a privilégiumukat, hogy ők illetékmentesen vehessenek fel személyzetet, úgy ezzel szemben nem a részvénytársaság cégek e!vesztetnék azt az előjogukat, hogy nekik nem kellett nyug- tabályegiiíeiéket fizetniük. Az új javaslat szerint mindenki, tekintet nélkül arra, hogy jogi személy e, vagy fizikai személy, hogy kereskedő'e, vagy úgynevezett honoracior, nrndenki köteles januárban vallomást tenni az alkalmazottainak kifizetett, havi 160 pengőt meghaladó fizetésekről és az összes fizetések végösszegének 0 6 százalékát kitevő nyugtabélyegllleté- ket leróni. Éhez a rendelkezéshez hozzáfűzi a javaslat, hogy az igazgatósági tagok általános felelősségén felül, ezen bejelentések helyességéért és teljességéért felelősek az ügyvezetők és a vállalatnak azon tisztv selői rzemélyesen és közvetlenül, akik a bejelentések és kimutatások elkészítésével meg vannak bízva. Az egész törvény hatékonyságát rendkívüli módon alátámasztja az a novum, hogy amig eddig csupán a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál volt időszakonként a revízió, addig az új javaslat szerint minden kereskedőnél és iparüzönél jogosult a pénzügyi hatóság időszakonként revíziót tartani, tehát az összes könyvekbe, feljegyzésekbe, fémlapokba stb. betekinteni.
