Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-19 / 136. szám
2. Zalamegyei Újság 1938. junius 19 Kei gv@■ ■ ■ 1936 júniusát élték akkor Ibéria félszigetének fiai. Andalúzia napsütötte tájain vígan folyt a senorok és senorinák élete: Don Juan és Julia késői utódai nem érezték még az idők borzalmas súlyát, bár a senorok hárfapengetésébe bele-bele bődült az arénák vad bikáinak üvöltése, amelyeknek vadságát a vörösposztó végletekig felajzotta . . . A politikában már érezhető volt a forradalom előszele. A jobb- és baloldal ellen étéi a végsőkig fokozódtak. Június 16-át írtak akkor a kalendáriumok, amely dátum a parlamenti életben ülést jelentett. A terem kékbársony székei megteltek mindkét fél embereivel. Megkezdődik a vita: pro és kontra mennek a megjegyzések, s lassan úrrá lesz a tömegszenvedély. Senor Casa rés Quiroga véres szájjal támad rá a monarchistákra. Don Calvo Sotelo, a vezérük, higgadt nyu godtsággal figyel: megjegyzi a támadófél minden szavát. Lassan végére ér gyalázkodásainak s boldog öntudattal foglalja el helyét. Calvo Sotelo következik. Válasza egy valódi „'örténelmi jelentőségű“ beszéd volt. ... — Senor Casares Quiroga l Nekem széles vállaim van nak ! Uraságod azonban könnyű fajsúlyú ember, aki nagyon köny- nyen kapható a kihívó gesztusokra és fenyegető szavakra. Három, vagy négy esetben hallottam Önt beszélni életemben, s mind a három, vagy négy alka lommal innen hallottam Önt a parlament kékbársony székeiből. Mindannyiszor kiérezhető volt szavaiból a fenyegetőzés. Rendben van Senor Casares Quiroga ! — tudomásul veszem uraságod fenyegetőzéseit! ... ön engem egy aljas „alakká“ minősített le, aki nemcsak aktive, hanem pasz- szive is felelős leszek bizonyos elkövetkezendő tényékért. Rendben van, Senor Casares Quiroga! Ismétlem : vállaim elég szélesek, s nemhogy lebecsülném, hanem kész örömmel vállalom a felelősséget — a tőlem távolálló eseményekért is — ha azok hazám javát, Spanyolország dicsőségét szolgálják. Még csak az lenne szép, ha kibújnék a felelősség súlya alól. Én sem mondhatok mást, mint amit silosi Szent Domonkos mondott Castilia királyának : „Uram ! az életet elve- heted ugyan tőlem, de egyebet semmi mást!“ Sokkal férfiasabb dolog meghalni dicsőségesen az eszméért, mint gyalázatosán élni. Azonban részemről megidézem Casares Quiroga Urat, hogy lélekben vesse latba a saját felelősségének a terhét is, mégpedig maradéktalanul . . .! S ha már ezt nem is teszi Isten előtt - mert laikus lévén ezt nem is teheti — vessen számot felelősségének terhével saját öntudata, lelkiismerete előtt, mert feltételezem, hogy ennyire még a becsület embere. Vessen számot maradéktalanul napról-napra, óráról- órára mindenről, amit tesz, amit mond, amit elhallgat. Gondoljon arra, hogy Spanyolország sorsa kezeibe van letéve, s én csak arra kérem Istent, hogy ez a sors ne legyen tragikus. Mérlegelje Urasagod a felelősségének terhét, fussa át az elmúlt hu szonöt év történelmét s gondol kodjék egy kicsit a véres és iszonyatos tündöklés felett, ami két különböző nemzet tragédiá jának előidézésében jutott két különböző embernek : Kerenszky nek és Károlyi grófnak. Az egyik Oroszországot, a másik Magyar- országot vitte bele a tragédiába. Kerenszky a megtestesült tudatlanság volt. Károlyi: az élő árulás egy évezredes civilizáció ellen. . . . Uraságod nem lehet Kerenszkyje Spanyolországnak, mert nem tudatlan ember. Teljes öntudattal beszél, gondolkodik és hallgat is . . . Isten mentsen meg minket attól is, hogy Önt Károlyival kelljen összehasonlítaniuk a történészeknek . . . A beszéd elhangzott, a gyűlés véget ért, hogy a szóharcot kövesse a tettek sorozata. Másnap — június 17 én — cíendőrségi egyenruhába bujtatott bérencek rontottak be Calvo Sotelo lakásába s parancsnokuk, egy fiatal tiszt, felsőbb parancsra hivatkozva — Sotelo minden til • takozása ellenére — elhurcolta. A meglepett család hiába igye_- kezett a kormány minisztereivé-, telefonérintkezést keresni és megtudni, hogy miért függesztette fel Calvo Sotelo mentelmi jogát. Az orvgyilkosok gondoskodtak róla, hogy az összes telefonvezetékek el legyenek vágva. Calvo Sotelo ezzel el is tűnt: végleg nyoma veszett. A nagykésőn fellármázott csendőrség és belügy miniszter sem tudott nyomára akadni. Néhány nap múlva a madridi temetőben találtak meg egy borzalmasan elintézett hullát, amelyben felismerték Calvo So- telot. Egy golyót jobbszemébe lőttek. A másikat hátába kapta — s mint megállapították — közvetlen Közelből: mindkettő dumdum golyó lévén, feltétlen halálos volt. Atszakitva a tüdőt, mellében hatalmas üreget roncsolt. Hogy a kegyetlenség betetőződ- jék: egy bajonetszurássaí kifordították beleit is . . . Az arénákban megkezdett bikaviadalok kicsaptak az utcákra is. Az arénákban feldühödött fenevad pirosposztóval maga előtt, végigszáguldott Spanyolország egész területén, nem nézve embert, kultúrát, rohan, pusztít és öldököl. Két éve tart eme ámokfutás, amelynek első áldozata Calvo Sotelo volt. P. Fekete Géza. Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg, TelefonszámHO. Prága nem teljesiti a nemzetiségek követeléseit. A külpolitika hírei« Prága, junius 18. A politikai miniszterek bizottsága egyelőre befejezte tanácskozását az új nemzetiségi alkotmányról. A bizottság a nemzetiségek területi önkormányzatának kérdésével foglalkozott. Sajtójeíentések szerint a kormány meg akarja adni a nemzetiségek községi, kerületi és tartományi önkormányzatát, de az úgynevezett nemzetiségi önkormányzatot, amely a legkigebb népcsoportoknak is biztosítaná az Önkormányzatot, nem hajlandó megadni. A területi önkormányzattal kapcsolatban rendeznék a német, magyar, lengyel és cseh többségi vidékek helyzetét. Az „A. Z,“ cimü lap foglalkozik a cseh kormánynak ezzel a tervével és megállapítja, hogy a tervezet a magyar nemzetiséget nem elégíti ki és igazságtalan, mert a magyarlakta területeken élő cseheknek különleges jogokat biztosítana. A cseh kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy új népszámlálást rendel el és ennek adatait felhasználja a nemzetiségi kérdés rendezésénél. A Hünka-párt pozsonyi déli lapját három hónapra betiltották. Német jelentés szerint a csehek újabb haiárséríést követtek el. Egy cseh repü őgép átrepült a határon és kémkedést végzett. Göbbeís miniszter kőnigsbergi beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet egy 75 milliós népet tartósan kihívni. A lapok rámutatnak arra, hogy mindig Csehország és Moszkva azok, amelyek lehetetlenné (eszik a megbékü- lést. Az újabb ki hi vás bizonyitéka annas, hogy Prága háborúi pszi- hózisa nem lohadt le. Newyork, június 18. Az amerikai lapok nagy elismeréssel Írnak arról, hogy Magyarország befizette a háború utáni adósságok esedékes részletét, mielőtt még a kongresszus ez ügyben intézkedett volna. Rámutatnak a lapok arra, hogy Amerikával szemben csak két kis ország, Magyarország és Finnország teljesíti kötelességét. Megállapítják, hogy a magyar kormány példát mutatott az adós nemzeteknek, pedig Magyarország nehéz helyzetben van. Kiemelik a fizetéssel kapcsolatban a lapok Imrédy Béla helyes államvezetését. Páris, június 18. A spanyol nemzetiek a castelloni frontszakaszon ismét 25 kilométer szélességben áttörték a vörös frontot. Lapjelentések szerint Madridban és Valenciában ;a vörösök ellen lázadás tört ki. A lakosság elégedetlen a háború elhúzódása miatt és a vörös területek megadását követeli. Budapest, június 18. Keitel német hadseregparancsnok többnapos látogatása után ma visz- szautazott Berlinbe. Páris, június 18. A francia parlament ülésezését rendelettel berekesztették, hogy a kommunisták aknamunkáját megakadályozzák. Félmillió pengő állami hozzájarulést kap vármegyénk a bekötő utak építéséhez. A kereskedelmi és közlekedés- ügyi miniszter ma érkezeit leiratában értesíti a vármegye körön- ségét, hogy a törvényhatóság területén 1938—39 évben végrehajtandó bekötő ut építési munkálatokhoz összesen 500 ezer P állami hozzájárulást állapított meg. Ebből az összegből az Ínség enyhitése céljából már megindított munkálatok kapcsán folyó évi junius hó folyamán felmerülő kiadások fedezésére szükséges részösszeget a legsürgősebben, a fentmaradó összeget pedig a jövö költségvetési év folyamán tárcá jának rendelkezésre bocsátandó hitelrészletek arányában fogja kiutalványozni. Az épitéBi költségeknek ez állami hozzájáruláson felüli részösszegéi a vármegye közönségének közúti alapjából a helyi érdekeltség hozzájárulásának betudásává határozatilag biztosítania kell. A helyi érdekeltséget terhelő hozzájárulás összegébe a természetben nyújtandó szolgáltatások beszámi'hatók. A megindított munkálatokat 1939. junius 30-ig be kell fejezni. Felhívja a miniszter a vármegye közönségét, hogy a legközelebbi rendes, va^y rendkívüli közgyűlésében a felsorolt uíépi- tési munkálatok végrehajtása tárgyában — a nyújtandó állami hozzájárulást számításba véve — határozzon s a határozatot hozzá terjesze föl. A határozatban ki kell terjedni arra is, hogy az építési költségből a törvényhatóságot, illetve érdekeltséget terhelő részösszeg miként nyer fedezetet s amennyiben a folyó évi közúti költségvetésben e célra elégséges fedezet előirányozva nem lenne s a szükséges költségösszeg hitelátutalás utján sem biztosítható, a munkálatok költségeinek megfelelő részét a jövö évi kö úti költségvetés terhére keli számításba venni. Sorra kerülnek a kálőefai, ba- latoncsicsó—szentjakabfai, alsó- Zrid—felsőzsid— lesencenémelfalu —vállusi, a bajcsai, kerkaiklódi, zalaszabari, vörrü—igrícei, eber- gényi, zaiaegerszegkörüli, vöc- köndi, lebenyei, nemesbüki, bu- csutai, györfiszegi, csatári, sü- megprágai bekötőút folytatólagos kiépítéséhez a bótföldei beköiő utak folytatólagos kiépité ei. Hirdessen a Za*»meg/ei Újságban
