Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-19 / 136. szám
1938 juníus 19 Zalamegyei Újság 3. Levél a Szerkesztőhöz a cigánykérdésről. Kaptuk és közérdekből leközöljük az alábbi levelet: Évtizedek óta időnként visszatérő téma a cigánykérdés megoldásának problémája. Nem tagadható, hogy történtek e téren megfelelő rendelkezések, de valahogy a végrehajtás körül mégis mintha baj volna. Egy ideig szigorúan kezeli az arra illetékes hatóság — most a helyi viszonyokról lévén szó — a városba való teljesen felesleges és főleg káros beözönlését, de legalább is sürü belátogatását a közelkörnyéki cigánycsaládoknak, — azután megint elhalkul a hatósági szigorú hang és a cigány az ő évszázados kifinomult érzékével ezt pontosan megérezvén, hol itt, hol ott jól végzett baromfi-eltüntetésben jelenti be megtisztelő látogatását, így történt ez a közeli napokban az Erzsébet királyné utcában, ahol néhány nap alatt két udvarról is tekintélyes mennyiségben tűntek el cigányok kezén baromfiak és azóta is napról-napra töríénik a kora reggeli, majd a délutáni órákban, hogy cigányok kettesé- vel-hármasával megjelennek az udvarban, az egyik az ajtónál bent kéregét, addig a többi az udvar hátsó részében a baromfi ólak táján körülnéz, egy kis előzetes terepszemlét tart. így történt ez tegnapelőtt és ma a 33 számú ház udvarán is, A legnapelőlti látogatás egy ci- gányasszony és egy férfi részéről tisztelte meg a házat, s inig az asszony a folyosó ajtónál kére- getelt, addig a férfi az udvar hátsó részéből került elő, nyiiván kémlelő szolgálatban volt . . . Mindezt iátta a Rózsa liget sarkáról a szolgálatban álló rendőr, meg is kérdezte a ház tulajdonosát, hogy mit kerestek a cigányok az udvarban, de arra a válaszra, hogy kéregelni voltak, a rendőr csak kitanitotta őket, hogy ha mégegyszer koldulni járnak, így meg úgy el lesz bánva veiük. Nem tudjuk, vájjon a rendőr a cigánynak jövőbeli magatartásától javulást várva alkalmazta-e a kijáró büntetés felfüggesztéséi, de • nem tartjuk szerencsésnek az ilyen beavatkozást és kérjük vagyonunk védelme érdekében a Rendőríaaá- csos Urat, szíveskedjék a legszigorúbb utasítási kiadni, hogy a Húzás vasárnap délután 3 órakor a pályán A futhallviSágtiaj- nokság döntőjének közvetítése a helyszínen. úiAttootl ci tegg&vz/A&éá foykcéM* Kis tubus 60 fillér, nagy. tubus 90 fillér cigányoknak a város területén való kóborlását a rendőrőrszemek akadályozzák meg, már Kaszaháza és a Bsrzsenyi-ufca felől kergessék őket vissza tanyájukra. Az Alispán Urat is nagyon kérjük, adjon ki szigorú utasítási a községeknek, hogy a cigányok kimozdulását a csendőrséggei karöltve éber figyelemmel kísérjék és nagyon ritka esetekben adjanak a városba eltávozási engedélyt. A kolduláson téliénél i cigányok pedig példásan — ne csak rendőri intelemmel — legyenek büntetve. Ezt kérik és bizalommal várják a megfelelő gyors 8 határos hatósági intézkedéseket az Erzsébet királyné-utcai lakósok, A panaszos lévé hez még hozzáfűzzük — közvetlen tapasztalataink alapján — azt, hogy a cigányok a piacon is szemlét tartanak annak megállapítására, ki mit vásárol s azután ott tesznek látogatást, ahol a jobb falatot sejtik. Ki kell tehát a cigányokat tiltani a piacról is. Mi újság a mezőgazdasági bizottságoknál ? A sümegi járási mezőgazda- sági bizottság tárgyalta a járás területén levő kovácsmesterek által legújabban foganatosított munkabéremelést. A kovácsok például a patkó árát az eddigi 80 fillérről 1*40, sőt 1-80 P-re is felemelték. Hivatkoznak arra, hogy iparkamarájuk rendeletére történt az áremelés, amely állítólagos rendelkezés értelmében, ha ezt a minimális árakat be nem tartanák az iparosok, úgy velük szemben pénzbírságot fognak alkalmazni. Az elhangzott panaszok miatt a járási mezőgazdasági bizottság elhatározta, hogy az illetékes iparkamarához fordul azzal a kérelemmel, hogy bocsássa rendelkezésére az általa megállapított árakat. Ugyancsak a sümegi járási mezőgazdasági bizottság kéri a Külkereskedelmi Hivatalt, hogy a biborheremag árát is jelezze legalább hetenként az ártábláján. A zsidókérdés lényege. — P. Olasz S. j. könyve, „Gyermekkor, serdülőkor, nevelés“ 5 pengőért kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. Stoltz Dániel cikkének folytatása a Katolikus Szemléből : Amikor a zsidóság még önálló nemzeti életet élt, már akkor is Mózes vaskezére, Illés, Jónás, Izaiás s a többi nagy próféták lángszavára volt szükség, hogy a zsidóságot az anyagiasság túlzásából vissza-visszarántsa. A modern világban szétszórt zsidóságnak, sajnos, nem támadták új prófétái, akik fékezték és vissza fordították volna. Az anyagi javak megszerzésének és gyűjtésének bennük már különben is meglévő szenvedélyét csak fokozza életsor suk bizonytalansága, a hazátlan- ságnak akár tudatos, akár csak ösztönös érzése. Hozzájárult ehez a legújabb időkben a saját vallásuk formaságainak és lélekszabályozó normáinak szembetűnő elhanyagolása. Az igy kialakult kártékony szellemiséget kénytelenek vagyunk zsidó szellemiségnek nevezni, noha hordozóinak nem feltétlenül kell a zsidófajhoz és valláshoz tartozniok, mint ahogyan, sajnos, tapasztalhatjuk is ezt a magyar sajtóban, irodalomban, színművészeiben, de különösen a legjellegzetesebben gazdasági életünkben. Ha a zsidókérdésnek ezt a tartalmát valónak fogadjuk el, akkor vesszük észre, hogy sokkal komolyabb és nehezebb feladat előtt állunk, mint ahogyan általában a reálpoiitikusok gondolják. Statisztikával, arányokkal, százalékkal csak mennyiségeket lehet mérni, lelkiséget nem. Számbeli arányok megváltoztatása elképzelhető a szellem megváltozása nélkül is. A szellem megváltoztatása nélkül pedig épen olyan fájó seb marad a zsidókérdés a magyarság testében 20 vagy 5 százalékkal í is, mint amilyen 50, €0, vagy 80 százalékkal. A zárt szám még nem megoldás, a „semmi szám“ sem az, legfeljebb könnyítés. A magyar társadalomnak egyj közel évszázados mulasztást kell pótolnia: magyarrá és kereszténnyé kell tennie a magyar élet minden ágát. Ebben a nagy feladatban kétségtelenül a legnehezebb és legsürgetőbb a gazdasági élet etikus rendezettségének helyreállítása. Hogy ezt a vállalkozást siker koronázza, erős akaratra, sok önzetlenségre, de mindenekelőtt nagy önfegyelmezésre van szükség. Viszont ha sikerül, akkor a magyarságra nézve véglegesen megoldódnék a zsidókérdés is. Ha ebben a magyar hazában olyan légkört teremtünk, amelyben élni, dolgozni és érvényesülni csak a keresztény erkölcsi normák teljes elfogadása melled lehet, akkor nem kell félnie a magyarságnak attól, hogy háttérbe szorul akár a gazdasági életben is, mert a különleges zsidó üzleti zseniálitás, gazdasági érzék stb. mind olyan olcsó állítás, amely csak egy keresztényiden gazdasági rendben nyerhet igazolást. Ha sikerülne a keresztény erkölcs uralmát helyreállítani a szellemi és az üzleti életben, akkor problémája már csak a zsidóságnak maradna, az nevezetesen, hogy miként tudja megállani a helyét egy olyan új atmoszférába, amely mai lényétől távol áll. Akkor majd nem a magyarságnak kell alkalmazkodnia egy lelkűidétől idegen szellemiséghez, hanem a zsidóságnak kell asszimilálódnia a magyar és keresztény szellemhez, ha itt közöttünk megélhetést akar. Nemcsak külsőségekben, hanem lélekben is. Ezt a teljes asszimilálódási nagy általánosságban lehetetlennek tartják. Keresztény lélekkel ilyen merev álláspontod nem foglalhatunk el. Ha azonban a zsidóság tényleg képtelen volna a tényleges és őszinte asszimiláció gyors végrehajtására, akkor Ahasvér tragédiájának egy újabb felvonása kezdődik. Az asszimilálódni képtelen zsidóság kétezeréves hazát- lanság után folytatni fogja bolyongását a népek rengetegében, megint reménye nélkül annak, hogy maradandóan megpihenhet. Ballon és selyem raglánok és ruhavászon különlegességek Tóth-szabónál. Kereskedőknek, ügynököknek, házalóknak biztos és jó keresetet nyújt az általam gyártott és forgalombahozott etiényaSátét. Menden háziasszony örömmel vásárolja, mert nélkülözhetetlen a háztartásban. 100 drb-t 12 P-ért, 50 drb-t 6 P-éit szállítok utánvétellel postán. Eladásra drb-ként 36 fillér. Harmadik rendelés után bizományba szállítok információ nélkül bárhova, bárkinek. FISCHES? SOPRON edényalátétgyártó.
