Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-20 / 64. szám
4. Za) am egy eí Újság 1938. március 20 Oskolába sem jártam, írni sem tudtam. Dd mosi már tudok Írni és eiolyasom a nvomtatott betű», csak az „úri Írást“ nem olvasom. A faragásnál fa nulls m meg az írást és az olvasás'. Mikor valamibe nevei is kellett faragni, megkérdeztem vjtakí;ö a be'ünet és ia3san mindenre rájöltem.— Rajzolni sem tanultam és most se rajzolom előre rá a figurákat a fára, meg a tülkökre. Csak mindjárt nekifogom a kést, aztán huzom a képet. Olyat nem tudnak nekem mondani, amit nemi tudnék megcsinálni. A füredi kiállításon csodálkoztak is a külföldi urak, hogy a többiek először rajzoltak, én meg mindjárt faragtam a figurákat. Kérdezgették, hogyan csinálom, de én csak nevettem és csináltam tovább. Ha rajzolni tudnék, akkor százezerszer szebben menne a faragás is. Ezért most inkább csak állatképeket faragok és karcolok ki. Embereket nem nagyon sze retek, mert nem tudom olyan hűségesen megcsinálni, A szenteket inkább tudom : a Szent Családot, meg a Szent Háromságot. Meggondolom, hogy mit akarok csinálni, aztán fogom a kést és huzom ki a figurákat. Kérdezzük a családjáról. E'- mondja, hogy három gyermeke van. A legidősebb 11 éves lány, akinek szintén nagy érzéke van a faragáshoz. —• A legidősebb lányom igen belejönne, ha fiú volna — mondja Breglovics. — D» azért sok férfiember van, aki nem tudná úgy, mint ez a lány. Jól áll a kezéhez a kés. Az oskolában is első a kézimunkában. Biztatjuk, hogy nevelje rá lányát is a művészetére. Azt mondja, hogy mondták ezt már mások is, de az a vüeménye, hogy az asszonynép nem erre való. Elmondja még Breglovics, hogy most már nem kanász, hanem csak a faragással foglalkozik. Kap mindig megrendelést es igy a családdal, ha nem is fényesen, de megélnek. Ki volt Háry János? Erre a kérdésre feleletet kap, ha megnézi az Egyházi Énekkar március 24, 25. és 27.-i előadásainak valamelyikét. — Egy derűs estét szerez ezzel önmagának, mert a darab tele van jó izü humorral és helyzetkomikummal, de jótékonyságot is gyakorol, mert az előadás tiszta jövedelmének fele a helybeli „Szent József Szeretetotthon“ céljára szolgál. Mindenkinek meg kell néznie ezt a kitűnő daljátékot s ezt célozza a rendezőségnek az az intézkedése is, hogy az elővételbeni jegyvásárlásnál április 1 ig hitelt nyújt a közönségnek. — Jegyek bármelyik tagnál igényelhetők. Két és fél év csábításért. Budapest, március 19. A törvényszék zárt tárgyaláson tárgyalta Erdődi S. Árpádné szül. Koch Róza, pestújhelyi tanár feleségének csábítási ügyét és az asszonyt 2 és fél évi fegyházra ítélte. Rendű d szemcse az emberi haladás legerősebb rugója. Negyvenéves nálunk már az osztály- sorsjáték intézménye. Az utóbbi időben fokozatosan javították a játéktervet, különösen a közép- és kis nyereményeket szaporították, miáltal lényegesen megjavultak a nyerési esélyek. Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték feltétlen bizalomnak örvend, mert állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll és szociális jelentősége, valamint a sikere páratlan a maga nemében. Sokat beszélnek azokról a nyereményekről, melyeket az utolsó húzások alkalmával a szerencsés nyerőknek kifizettek és hogy az óriási főnyereményeket, a 100.000 pengőt, a 300.000 pengőt a 400.000 pengőt az utolsó években majdnem mindig szegény emberek nyerték és lettek ezáltal egyszerre gazdagok. Nem csoda, hogy a m. kir. osztá'y- sorsjáték, mint a jobb jövő előidézésére alkalmas lehetőség, népszerűvé vált, ami természetes is, mert az osztálysorsjáték révén nagyszerű alkalom kínálkozik erre. Már az a körülmény, hogy csekély összeggel óriási összegeket lehet nyerni — a nyeremények összege közel 10 millió pengő sorsjátékonként — alkalmas arra, hogy az emberekbe kedvet és reményt öntsön. A legkisebb remény is javulást hoz és módot nyújt sürgős kötelezettségek elintézésére. De még azok is, kik két- három húzáson nem nyernek, reményekben megerősödötten, hitükben megedzetten, feltétlenül több és értékesebb munkát tudnak végezni, mint azok, akik az osztálysorsjáték révén kínálkozó lehetőségeket nem veszik figyelembe. Ha tehát az osztálysorsjegyek vásárlása semmi másra nem volna alkalmas, mint arra, hogy jóleső reménységet visz a lelkekbe, hogy az ember hitét megszilárdítsa, a dolgozó önbizalmát fOKOzza, már akkor is örömmel kell azt fogadni és mindenképpen támogatni, mint a gazdasági fejlődésnek olyan eszközét, melyre szükség van és nagyon sok ember boldogulását segíti és mozdítja elő. Nem titok, hogy az osztálysorjáték több, mint 4 millió pengőt jövedelmez évente az államnak és sok munkát, keresetet nyújt rengeteg tisztviselőnek, a sajtónak, a nyomdáknak, a postának, postatakaréknak, sok vállalatnak, stb. Azoktól pedig, akik nyernek, feltétlenül hasznuk van a kereskedőknek, iparosoknak és az egész gazdasági életnek. Érdekes az is, hogy minden sorsjegytulajdonos úgy beszél a hatalmas nyereményekről, mintha már a zsebében volna, a jóleső reménység mindenkiben feléled. A pénztárcában vagy fiókban megrögzött sorsjegy rádium módjára sugározza ki a szebb jövő és boldogság fényét. Különösen azok részére jelent a sorsjegy sokat, akik reggeltől- estig dolgoznak és munkájukkal csak annyit tadnak keresni, hogy abból a legszükségesebbre teljék. Az osztálysorsjegyek nyújtják ma a legnagyobb reményt a váratlan szerencsére és senki sem tagadhatja, hogy bizony a reménység az emberi haladas legerősebb rugója. Hát nem szerencsétől és reménységtől függ életünk legtöbb eseménye? Kétségtelen, hogy az osztálysorsjáték intézménye a legbecsületesebb számos spekuláció és játék között, anélkül, hogy veszélyt rejtene magában. Az o^z- tálysorsjáték esélyei egyformák minden résztvevőre, minden egyes sorsjegynek egyenlő az ára és mindenkinek foglalkozására, nemre, korra, rangra, vagyonra való tekintet nélkül egyenlő a joga és nyerési esélye. Amikor ellenvetésül azt hozzák fel, hogy mindezek ellenére sokan csalódnak az osztálysorsjatékban is, azt felelem, hogy csalódás csak azokat érheti, akik a reménységet a bizonyossággal tévesztik össze. Ha osztálysorsjegyet vásárolunk, szenvedély nélkül játszunk — mindig csak a Viszonyainkhoz képest befektetett csekély összeggel —, a játék érdekel bennünket. Ha a húzás napján, amikor esetleg csak mások szerencséjéről értesülünk, nyugodtan állapítjuk meg: a szerencse vak és véletlen, utjai és szeszélyei kiszámithatatlanok. Mindenesetre azonban mi sem áll útjában annak, hogy a szerencse ma vagy holnap ne kopogtasson a mi ajtónkon is ! De a szerencsét is keresni kell és nem szabad az alkalmat elszalasztani senkinek, mert a szerencse forgandó, akkor és odajön, amikor és ahol a gond, a baj, a szükség a legnagyobb. Hinni, bízni, remélni kell tántorithatatlanul! Akinek még nincs sorsjegye, siessea biztosítani magának egy sorsjegyet az április 9-én kezdődő új sorsjátékra bármelyik hivatalos főárusitónál, hol a figyelmes és diszkrét kiszolgálás feltétlenül biztosítva van. Af ia nyomozta ki egy rédicsi vasutas halálának rejtélyét. Az igazságügyi hatóságok napok óta érdekes 20 év előtti bűnügyben nyomoznak. Még 1918 március 20-án történt, hogy Rédics községföl egy kilométerre egy vasúti őrhaz gazdasági épületében felakasztva, holtan találták Horváth Károly pályaőrt. Először Öngyilkosság- Bak látszott az öregember halála, de az akkor megállapított boncolás más eiedményre vezetett. Megállapították, hogy a pályaőr életének erőszakosan vetettek véget. A falu már akkor azt suttogta, hogy a pályaőr fiatalabb feleségének ismerősei voltak és ezek tették el láb alól az idős embert. A nyomozást ebben az irányban le is folytatták, de az akkori háborús időben a nyomozás nem vezetett eredményre és a nyomozást lezárták. Az elmúlt húsz év alatt férfivá nő;t a pályaőr fia és elkerült más vidékre. A fiú is hallott a suttogásról, de mivel a váratlan halálesettel kincso'.atbín édt sany ja nevét is emlegették, hosszabb időn keresztül nem ten lépéseket. A múlt évben azután meghalt Horváthné is. Ekkor a néhai pályaőr fia hozzáfogott, hogy kiderítse édesapja halálának rejtélyét. Lement Rédicsre, mindenütt érdeklődött a falusiaktól és egyre inkább abba az irányba mutattak az összegyűjtött adatok, hogy ádesapját az asszony egyik ismerőse tette el láb alól egyik bűntársával. Az elmúlt húsz év alatt az asszony és a gyanusitott férfiak több falusi elölt elejtettek néhány szót a rejtélyes halálesetről és az e ejtett mondatokból kitűnt, hogy Horváth Károlyt annak idején az egyik férfi valamilyen tárggyal fejbe verte és ez okozta halálát. Csak azért akasztották fel később a szerencséden üregemben, hogy öngyilkosságnak tüntessék fel a halálesetet. A fiatal Horváth az adatok birtokában feljelentést tett az illetékei hatóságoknál. A zalaegerszegi törvényszék vizsgálóbi- rája a szombathe yi csendőrnyomozó osztály tagiaival és az illetékes csendőrötökkel ki is szállott a he'yszinre és ez alkalommal több személyt hallgaltak ki. A nyomozás még folyik, mert a gyilkossággal gyanusitott férfi és humánsa makacsul tagadnak. Ré- d csen azonban remélik, hogy végül mégis íe!j?s világossá» derül a rejtélyes ügyre, amaiy — ha néhány n'p elölt hatósági intézkedés nem történik — március 18-án el is évűd volna. Mit hoz a jövő? Beláthatatlan még, hogy a nyugati események a gazdasági életre milyen kihatással lesznek, valószinü azonban, hogy exportunk nagy része továbbra is a német területek felé fog irányulni. A gazdának — minthogy munkájának eredményét legtöbbször csak egy év múlva élvezi, — messze előre kell látnia, hogy termelési irányát helyesen szabhassa meg. Valószinü, hogy tőlünk a jövőben állati termékeket, húst, tejet fognak nagyobb mértékben venni, tavasziak vetésénél ezért már most nagy gondot kell fordítani takarmányfélékre. Szarvasmarhatartás, tejtermelés szempontjából elsősorban a takarmányrépára. Beideg- zett vetésforgónk azonban ritkán engedi meg, hogy más növény rovására növeljük takarmány, répaterületünket, annál kevésbé, mert répát rendszerint frissen ístálótrágyázott földbe szoktunk vetni, istállótrágyánk pedig kevés. Kevés istállótrágyánk kiegészítésére ezért a takarmányrépánál is műtrágyázáshoz kell folyamodnunk. Mig Hazánkban alig akad gazda, aki cukorrépát műtrágya nélkül termesztene, mert a műtrágyázás (rendszerint ősszel adva istállótrágyát, tavasszal pedig kát. holdanként 150— 2U0 kg szuperfosz- fá, lehetőleg sorba) jövedelmezősége kézzel fogható, addig a takarmányrépa alá ritkábban szoktak műtrágyázni. Pedig a taivar- mányrépa növénytaniig azonos a cukorrépával, táplálóanyagokkal szemben azonosan viselkedik. — Sőt! Sok takarmányrépaféleség sekélyebben — gyökerezik, mint a cukorrépa, ezért több könnyen felvehető növényi táplálékot kíván, különösen fejlődése kezdetén, ezért a műtrágyázás még indokoltabb és eredményesebb. — A takarmányrépa műtrágyázását a cukorrépánál bevált módszer szerint végezzük. Istállótrágyázott földbe vetjük, a szuperfoszfátot pedig lehetőleg sorba adjuk. Ha kevés az istállótrágyánk, ha gyenge erejű a föld, úgy szuperfoszfát és nitrogén műtrágya adagolása segíthet ezen. 2748 Elítélték a táltosokat. Budapest, március 19. Virrasztó Mihály, a pogány táltos és ügyvédje, Bencsi Zoltán táltos megrágalmazták Györkös csendői- s?ázadost. A bíróság Virrasztót két hónapra, ügyvédjét száz pengőre itelte. Kiadó egy kétszobás különálló ház fürdőszobával, azonnalra. Cim: Báró Kemény Zsigmond .u 4
