Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-20 / 64. szám
1938. március 20 Zalamegyei Újság 5. Takács József1848-49-es egykori zalai huszárőrmester vitézi portáján Henyében. A hetvenhároméves huszárunoka, aki Rudolf trónörökös előtt rohamozott a jágerokra. HÍREK Ró«. k«t. éc áj görög Ocili Prot. Hubert lor. Yeaá. 17. Napkelt« 8 óra 05 perc. Nyugszik 18 éra 12 perckor >dő: Gyenge légáramlás, túlnyomóan derült idő, a hőmérséklet nem változik lényegesen. — Eucharisztikus triduum Pusztamagyaródon. Zalaegerszeg egykori szeretett káplánjánál, Virág Ferenc plébánosnál P. Nagy Ernő ferences házfőnök március 13-án triduumot tartott. Vasárnap este szentségi, gyertyás körmenet volt az egész plébánia híveinek részvételével. A három nap alatt hívekkel telt templom volt délelőtt, délután, ezernél több gyónó és áldozó s az utolsó nap este befejezésként könnyekig megható hódolata a község férfiainak, asszonyainak, leventéinek, leányainak és iskolás fiuknak s leányoknak a szentségi Krisztus Király előtt. A hívek eme példás magatartása minden dicséretet megérdemel. — józoef nap. Szent József ■apja alkalmából az egyházi énekkar tegnap este szerenáddal üdvözölte Pehm József prelátust. A mai napon nagy számban keresték fel tisztelői a város prelátus- plébánosát és eltialmoziák jókívánságaikkal. — Számosai üdvözölték Fára József dr. vármegyei fölevéltárost és Kosárszky József műszaki tanácsost. — Németh József ünneplése. A Zalaegerszegi Egyházi Ének- és Zmeegyeaület Németh Józsefet, volt karnagyát diszkarnaggyá választotta. Az erről szóló oklevelet tegnap, névnapjának előestéjén adta át Németh Józsefnek a kar. A vegyeskar énekkel köszöntötte alapilóját, majd Fürtös Lajos méltatta meleg szavakkal érdemeit. Németh József mélyen meghatva köszönte mega tzivből jövő ünneplést. — Uj gazdasági tudósítók. A földművelési miniszter a vármegyei m. kir. gazdasági fel- ügyeié javalatára Nagy János, hahód kiibirtokest a pBCsa: járás harmadik, Modrovich Nándor ny. hercegi számvevő letenyei lakóst a letenyei járás harmadik, Varga L. István zaiaszentbalázsi kisbirtokost a nagykanizsai járás harma dik gazdasági tudósítói tisztséggel bízta meg. — Nyugdíjazás. A belügyminiszter elrendelte a hosszabb ideje betegszabadságon levő Dávid Zoltán tapolcai adóügyi jegyző nyugdíjazását. — A Közművelődési Egyesület rendezésében folyó hó 20- án, vasárnap délután 5 órakor a városháza tanácstermében előadási tart Kutas Káimán a világnézeti veszedelmekről. — Halálozás. Özv. Simon Károlyné 75 éves korában elhalálozott Zalaegerszegen. Holttestét a vasmegyei Csömötérre szállítják s ott helyezik örök nyugalomra vasárnap délután 3 órakor. Az elhunytban Simon Mihály dr. zalaegerszegi kir. ügyész édesanyját gyászolja. Hires-nevezetes ember volt ezelőtt kilencven évvel Zalavár- megye katonái között egy fiatal huszárőrmester, aki Petőhenyéből önként rukkolt be a verbunkosok és katonafogdosók elől a zalai cs. kir. huszárokhoz. Sokaknak tudomására, a magyar vitézség ápolására és a fiatalság fokozott, harcivágyának nevelése végett, valamint az 1848—49-es idők daliás honvédéinek tisztele téré is illendőnek tartjuk az alábbiak elmondását, hogy feledésbe ne merüljön annak a vitéz zalai huszárőrmesternek emléke, akinek fényes haditettét Petőhenye akkori földesura, gróf Festetics, egy „oktál“ szép földbirtokkal és tágas „portahellel“, azaz háztelekkel jutalmazta. Felkerestem az egykori huszárőrmester hetvenhároméves -- ma is nótás-dalos — unokáját, aki valamikor a tradícióhoz híven szintén huszár volt, s öreg kora ellenére is olyan huszáros maga- tartásu és olyan reggeltől napestig dolgozó magyar, ,aki regimentnyi fiatalnak szolgál ma is kötelesség- teljesítésben ragyogó példával. Más ember ilyen korban nyugalmát s nyugd ját élvezi, az öreg huszár pedig az erdőn a hatalmas bükkfákat döntögeti, csak úgy magányosan, mintha egész lényével a magyar nemzetet jelképezné. Tudta a vén huszár már rógóta, hogy vallomással tartozik községünknek és a 48-49 es idők történetének, valamint a vármegye közönségének. Épen egy nagy szekér ágfát szállított haza, amikor délután egy órakor meginterjúvoltam. Bementünk az ősi szobába és olyan közvetlen szavakkal közölte a daliás idők dicső történetét, hogy abból a keresetlen egyszerű séggel folyó előadásból halálos pontossággal érezhető : a dolognak igy kellett történnie, mert egy magyar honvédhuszár igy akarta. — Öregapám takácslegény volt. Akkori szokás szerint — mint a többi mesterlegény — vándorol- gatott. Jó, éles esze lehetett, mert közben jól megtanult tótul, horvátul, különösen jól bírta a német nyelvet. Huszonöt éves volt már, amikor megszökött a verbuválók, katonafogdosók elől — katoná nak. A Zalában állomásozó cs. kir. huszároknál jelentkezett. — Rendkívüli tehetsége és főként német nyelvtudása miatt egy év leforgása alatt őrmester lett. Csapatteste a szabadságharc idején a magyar honvédséghez csatlakozott. Mikor Jelasics betört a Dunántúlra, úgy hallatszott, hogy Zalaegerszeget szét ajcarja lövetni ágyúival. Előőrsei már a város körül portyáztak. Az ellenséges sereg a göcseji Szilvágy mellett táborozott. A honvédhuszárok Páka felől próbáltak a kikémlelt tábor eilen jószeiencsét és lesállásba helyezkedtek. Ez alatt öreg apám, mint őrmester, néhány ki kiválasztott emberrel civilruhákba öltözve, szürkület után megközelítették Jelasics seregének táboriőrseit. Mint fáradt, Horvátországba tartó vándor hazaföldiek, útbaigazítást és egy kis ennivalót kértek az őröktől. . . A gyanútlan őrség nem ért rá megbánni jószívűségét, mert pillanatok alatt halál fia volt mindegyik. Úgy megfojtogatták sorba a tábori-őrsök embereit, hogy még egy mukkot se tudtak szólni. Most következett az alvó tábor elintézése. A négyezer főnyi illír-horvát sereg körül ott állott lesben néhány szakasz elszánt honvédhuszár. Hátrább újabb gyűrűben néhány huszárszázad. Öregapám és társai, meg a lesállásból nagy csendben elő- ugró huszárok felkapkodták a szépen gulábarakott fegyvereket és gyorsan elrejtették azokat. Mire az alvó tábor észbekapott, úgy körül volt zárva, hogy mozdulni se tudott a huszárszázadok harapóAmig ■Oh alszik a parmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyhe és fájdalmatlan kiürülést. Kellemes «■ m «TV« \ hashajtó: VJ A A fogójában. A foglyokat teljes le fegyverzés után Türjére kisérték. Öregapám volt a szállítmány parancsnoka. — Festetics gróf öregapám vitézségét egy „oktál hellel“ és evvel a „házhellel“ jutalmazta, amelyen most ez a ház áll. — Mikor Világosnál a hazabo csátott katonáknak kiosztották az obsitot, őt nem engedték el, mert őrmester volt Le kellett szolgálnia nyolc esztendőt. — Itthon felesége és gyermeke, aki az apám volt, i-ezelték a birtokot. Öregapám a megszabadulása után nem sokáig élvezte vitézsége gyümölcsét. Igen megviselhette az akkori nehéz és hosszú szolgálat, mert negyvenéves korában meghalt. — A „huszár“ név azóta velünk öregszik és születik újra, azaz — sajnos — bennem magja veszik, mert csak lányaim vannak. így a virtust magamnak kell tovább tartani még egy nagy birkózásra. — Huszár voltam magam is, nem bakkancsos katona, feszült rajtam a sárga zsinóros ruha . . . — 1865. március 15-én születtem itt helyoen, Bevonultam 1885 október 1-én a cs. kir. gróf Radetzky 5. számú huszárezredhez Nagykanizsán át Kőniggrátzbe, Ott volt a káder. Innen Kőszegre osztottak be, ahol az ezrednek három százada állomásozott. Századonként 172 ember és 170 ló. Akkor hat század volt egy ezredben. Én a II. században Csúnya nő nincs többéi A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt megszépíti a világhírű nagyenyedi Kovács krém. Éjjeli használatra kék 1 csomago- Nappali használatra sárga / lásban. Figyeljen a védjegyre. voltam, a 4-ik eugban. Néhány szakaszunk a „Sájerházban“ volt elhelyezve, őfensége főherceg Jenőnek is ott volt a lakása. Mi gondoztuk az ő lovait is. Tizenkét gyönyörű hátaslova volt, közülük négy kocsiba is alkalmas. A fenség akkoriban jött haza Svájcból és igen szeretett velünk elbeszélgetni, hogy a magyar nyelvben minél jobban gyakorolja magát. — Másfél évig szolgáltam egyfolytában a főherceget, amikor hirtelen áthelyezték tőlünk. — Három évet és hat napot szolgáltam a hazáért. A hat napot azért, mert egyizben hat napos szabadságot kaptam és ezt rá kellett szolgálni. — A három év alatt Kőszegen kívül megfordultam Sopronban, Mohácson, Szabácson, Bihácson, Hercegovinában, továbbá 1887 ben Csáktornyán, ahol Ferenc József őfelsége előtt tizenkilencezer lovassal páratlan szépségű és örökké feledhetetlen marsmanőverünk volt. — A következő évben 1888-ban Bruckban ugyancsak nagyszabású hadgyakorlatunkon Rudolf trónörökös is jelen volt. Vékony, sovány, fehérszinü ember. Mondhatom, rendkívül jó volt vele elbeszélgetni. Érezni lehetett sza vaiból a jövő magyarjának sziv- béli királyát. Pontosan fülemben' csengnek még azok a szavai, melyeket a jágerokra való förge- teges svengolásunkkor mondott: „Lassan fiuk !“ — Bruckból visszamarsoltunk Kőszegre, ahonnan 1888 október 6 án elbocsátottak. — Mivel Sopronban lovasiskolát végeztem, azért a későbbi esztendőkben gyakorlatra bevonulnom nem kellett. — Nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem azokról a kitűnő tisztekről, akik a lovasiskolában működtek: báró Baumgartner őrnagy iskolamester, báró Örményi hadnagy és báró Fejér- váry főhadnagy. Hej, de nagyszerű oktatók voltak ! No a Hadak utján bizonyára majd újra Ágytollpehely kelengyék, pensiók, szállodák részére intézeti párnákhoz higiénikusan kezelve olcsó árban Fehér tetőit libatollat kilónként 3 pengőért, egy jobb minőséget 3 50 pengőért szállít 5 kg-os csomagokban bérmentve utánvéttel ROSNERGYULA ágytolíüzenie Kiskunfélegyháza. Tekintse me árubemutatóm a Budanesti Nemzetközi Vasáron.
