Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-11-10 / 254. szám
XX. évfolyam 254. uám. ára S fillér amm Felelős szerkesztő:Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP | xéchenyi-tér 4.------------ Telefonszám 128. Me gjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 1937. november 10. Szerda. Előfizetési árak; egy hónapra 1*30 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Izgalmak Zalaegerszeg város közgyűlésén. Mesterségesen kegyeletsértést akartak belemagyarázni egy helytörténelmi ügybe. — A Kossuth Lajos-utca és Fehérképi- utca ügye. Zalaegerszeg város képviselőtestülete hétfőn délután vitéz Ta- másy István dr. polgármester elnökletével közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestület tagjai a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. Napirend előtt Bencze Imre dr. felhívta a figyelmet, hogy egyes városi alkalmazottak és nyugdíjasok ügyvédeknek fenntartott magánmunkálatokat végeznek díjazásért. Intézkedést kért a polgármestertől. A polgármester válaszában közölte, hogy eltiltja ezt a gyakorlatot. A tárgysorozatra áttérve tudomásul vették, hogy a belügyminiszter kisebb módosítással jóváhagyta a képviselőtestületnek azt a határozatát, amellyel a szerződéses főkertészi állást rendszeres és nyugdíjas állássá szervezték át. Módosította a közgyűlés az ügyviteli szabályrendeletei, valamint a javadalmi hivatali szabályrendeletet, majd az OFB- ügyekben állásfoglalásra hivatott bizottságba Vizsy Lajos dr.-t, Kováís Ferencet és Bedő Károlyt küldték ki. A tűzrendészed törvény alapján végrehajtották a tűz- oltóparancsnoki állás újjászervezését a IX. fizetési osztályba. A belügyminiszter leiratának megfelelően 13.500 pengőben állapították meg az idei légvédelmi költségvetést és javaslatot készítettek a belügyminiszter elé az összeg felhasználásáról. Elfogadták a gazdasági továbbképző iskola jövőévi költségvetését. A husvizsgálati szabályrendeletet módosították. A földművelésügyi minisztert arra kérik, hogy a gazdaköri székház tervezésével felmerült költséget segély formájában vállalja át. A ZTE-ért vállalt kezesség következtében felvett kölcsön kamatairól és törlesztéséről úgy határoztak, hogy azt beállítják az évi költségvetésekbe. Az egyházközségi szeretetház ügye. A róm. kát. egyházközség azt kérte, hogy az épülő szeretetház költségeihez a város 50 ezer drb. téglával járuljon hozzá. A pénzügyi bizottság a város helyzetére tekintettel a kérelem elutasítását javasolta. Horváth István ezzel szemben rámutatott, hogy itt a szegény emberek felkarolásáról van szó és ezen a téren a város nem lehet szűkmarkú. A szegények nevében kéri a segély megadását. Kovats Ferenc rámutatott, hogy a város szegényeit helyezik el a szereíetházban, tehát nem az egyházközségnek adnak, hanem magának g városnak. Az egyház- község a szeretetház megépítésével olyan terhet vesz le a város nyakából, ami városi feladat. Bereczky Vilmos azt fejtegette, hogy a telket, ahol a szeretetház épül, korábban mcanyitásra vásárolták meg, tehát helytelen ott az építés. Magához a szeretetház ügyéhez nem szól, mert ahoz semmi köze. Kakas Ágoston hangoztatta, hogy a város nem bír el terhet. A téglát hozzák össze gyűjtés utján, s ő is felajánl 5C0 téglát. Pehm József kijelentette, hogy a kérdés érdeméhez nem szól hozzá, de helytelenít egyes elhangzóit kijelentéseket. Helytelen azt mondani, hogy a szeretetház- hoz semmi közöm. Ha a szegényekről van szó, ahoz mindannyiunknak köze van. Mg, amikor a magyarság egyötöde szegénységben sínylődik é8 karácsonykor is nyomorban, piszokban élnek 70 éves vak emberek, a szegényekkel törődni kell. A szeretetház építéséi azért indította el az egyházközség, mert a városi szeretetház nem bírja valamennyi szegényt felvenni és a város terhén akartak könnyíteni. Csak örülni lehet ennek az építkezésnek. Ján Ferenc rámutatott arra, hogy a szegényeken segíteni kell. Ne feledjük, hogy akik ma gazdagoknak érzik magukat, lehetnek még koldusok. Jancsó Benedek dr. a segély mggadása mellett szólalt fel. Vitéz Tamásy István dr. polgármester kijelentette, hogy azon a helyen nem került volna sor ulcanyitásra, mert a MÁV nem engedi. A közgyűlés ezután nagy szótöbbséggel megszavazta a téglasegélyt. A Fehérkép szobor és utca ügye. A közgyűlés ezután megújuló izgalmak közepette tárgyalta a Fehárkép szobor és a Fehérképi utca ügyét Fülöp László dr. tanácsos előadásában. Zöuppán József és busz társa még 1936. novemberében indítványt adtak be, hogy a Fehérképet, amely a városnak többszá- z?/dos szoboremléae, állítsák fel újból a régi fehérképi vendéglő környékén, a mai Kossuth utca végén és a hagyományok fenntartása érdekében a Kossuth utcának a Petőfi utcától délre eső részét nevezzék vissza Fehérkápi-utcának. Annak idején az ügyben szakértő bizottságot küldtek ki, amely azt javasolta, hogy a Fehérképp a Baross-liget sarkán, az utca végződésénél állítsák fel, azonkívül a Kossuth Lajos uteát nevezzék vissza Fehérképi-utcá- nak. Kossuth Lajosról a város középpontjában a mai Kazinczy- teret nevezzék el. A pénzügyi bizottság a szobor elhelyezésére tett javaslatot elfogadta, ellenben az utcanév-változtatásokat nem javasolta. Az ismertetés után Pehm József szóit a javaslathoz. Megállapította, hogy a pénzügyi és jogügyi bizottságban nem volt helyes a kép, mert a tagok nem hallották, hogy Kossuth Lajos megkapná a Ka- zinczy-teret. Kazinczyról azután a kinyitandó Alsó-utcát nevezhetnék el. Senki nem mondhatja, hogy Kossuth Lajossal szemben kötelező kegyelet ellen történik lépés. Kossuth Lajos a legméltóbb helyet kapja; bent a város középpontjában, a reformkor két másik nagy alakja, Széchenyi és Deák mellett jutna a város legnagyobb teréhez. A felszólaló ezután foglalkozott a Fehérkép szobor történetével. Megállapította, hogy neves magyar műtörténészek, mint például Síentiványi Gyula szerint a XVII. század végéről vagy a XVIII. század elejéről származik és a város múltjának értékes emléke. A szobor ott állt a mai Kossuth- utca végében, amely 160 évig viselte a Fehérképi-utca nevet. A helytörténelem, amellyel korábban nem törődiek eléggé, azt tanítja, hogy minden város törekedjék múltjának megörökítésére. Ez az elgondolás vezette az indítványtevőket, amikor a szobor visszahelyezését és az utca visz- szaálliiását javasolták. A Kossuth iránti kegyeletet senki sem kívánja csorbítani, ez méltatlan is volna bárkihez. Azáltal, hogy Kossuth két kortársa közé, a plébánia tövébe kerül, a Kossuth iránti kegyelet csak beljebb vonul a város szivébe és még teljesebb tiszteletet nyer, mert hiszen Kossuth a legelső helyet kapja meg a városban! A kérdést egyébként nem erőszakosan ráncigálták ide, hanem a javaslat a szobor sok vándorlása miatt került elő. A 3zobor eredetileg az evangélikus templom helyén állott, majd bekerült a templomkertbe, onnét pedig a kert kerítésére. Innét a gráci ut építése miatt el kellett vinni, S most a templom szentélyében van, ahol félő, hogy megsérül. Gondoskodni kell végleges elhelyezéséről és kézenfekvő, hogy az eredeti hely környékén állítsák fel. Mivel az indít vány lev őket csak helytörténeti szempontok vezetik, s a kegyeleti szempontokat nem sértik, sőt erősitik, kívánatosnak tartaná, ha az indítványt a közgyűlés egyhangúan fogadná el. Jancsó Benedek dr. a szobor elhelyezéséhez hozzájárul, de az utca nevének megváhozteiásához nem. Kossuth emlékének sérelmét emlegette, sőt azt a nevetséges állítást kockáztafta meg, hogy legitimisták mozgalmáról van szó, akik a Habsburgokat akarják visszahozni és Kossuth tüske a szemükben Kakas Ágoston csatlakozott Jancsó dr. állásfoglalásához. Széli György dr. szintén azt fejtegette, hogy Kossuth emiékét sértenék meg és átértékelésről beszélt. Tóth Gyula azért ellenezte az utcanevek megváltoztatását, mert ártana a kereskedelmi érdekeknek. Ha most a Kossuth-utcát Fehérképi-u'cára változtatnák, az idegenek róluk, akiknek a Kos- suth-utcában van üdeiük, az ismeretlen utcanév miatt a2t hinné, hogy meggyöngültek és a város végére helyezték ki üzletüket. Bedő Károly az utcanevek cseréje mellett szólalt fel. Erélyes hangon jelentette ki, hogy Kossuthot tiszteli annyira, mint bárki más, de mint a város szülötte, értékelni tudja Zalaegerszeg régi emlékeit is. A két dolog nem ellenkezik egymással. Ha az Apponyi-utca nevét lehetett háromszor is megváltoztatni, akkor a mostani névcserének sem tehet akadálya. Az indítvány nem méltatlan Kossuth- hoz, mert Kossuthnak a város legnagyobb, legszebb terét adják. Kováts Ferenc kifejtette, hogy akkor, amikor egy u’ca helyett egy sokkal előkelőbb teret adnak Kossu h emlékének, akkor ne emlegessenek kegyeletsértést. Úgy látja, hogy itt politikumból fújnak fel sérelemmé egy tárgyilagos és helyes indítványt. Ők sokkal inkább megbecsülik Kossuth emlékét, amikor a leg-
