Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-25 / 292. szám

6

Zalamegyei Újság

1937. december 25

majd a magyar hadifogolyszinhá- zat kezdeményezték. Megalakult a tanítóegyesület, ezután a példájára a jogászok és gazdatisz tek köre, amelyek tanfolyamokat rendeztek az intelligencia továbbképzésére. A gimnáziumi tanárok latinból éa görögből adtak órákat azoknak a tanítóknak, akik az érettségi különbözetit le akarták tenni.

Fogoly tanítók a magyar

művelődésért.

Érdekes dokumentumot mutat most Tersztenyák igazgató. A tanítóegyesület gyűlésének határozatát, amelyben a mintegy 150 aláíró kötelezi magát, hogy a világháború után egy éven belül Kalocsán találkoznak. A talátko célja: az együttérzés ápolása mellett a jövő magyar népoktatás legfontosabb és leg&ürgőaeb kérdése.nek tisztázása. Az ivén Hsmmer Ferenc elnök után ismert tanító nevek következnek. Köztük Rauscher János tanítóé, aki később Krasznojarszk legnevesebb cipésze lett. Sajnos a háború nem úgy végződött, mint az egész Magyarországról való tanítók akkor gondolták és a találkozó ma, húsz év után sem jöhetett össze. Csak a dokumentum maradt meg.

— A hadifoglyok kulturéleté- nek fő mozgatója és mecénása — foiyta'ji az igazgatótanitó — a tiszti táborban Pályi ügyvéd és Katona gimnáziumi tanár vezetésével alakult Magyar Szövetség lett. A két vezető a cseh uralom idején hazafias magatartásának áldozata lett.

Élet a forradalomban.

— A tábor és kórház élete nyugodtan folyt a forradalomig. Akkor egymást váltották a tábor- parancsnokságban a cseh, szerb, román légionáriusok és a fíume- környéki és tiroii olaszokból alakult o asz légió, mivel az orosz parancsnokság teljesen visszavonult. Ezzel kezdődött a magyar hadifoglyok mártír korszaka. A cseh parancsnokok közül is kirítt Skrivanek porucsik (hadnagy), aki magyargyüíöletélől vezetteive valóságos vészlörvényszéket tartott a Kolcsak uralom ellen kirobbant vöiös partizán-lázadás alkalmával. A Magyar Szöveiség számost tagját kommunista érzelmekkel vádolta meg és tizenhatod köztük Pályit és Katonát, agyomövetelt. Brandstein Elza syéd vöröskereszteä megbízottnak, a hadifoglyok angyalának közbelépéséie sikerült ciak a vé rengzési megszüntetni.

Olasz magyar barátság.

— Brandstein Elzát támogatta a városban élő olasz légió, amelynek parancsnoka azzal fenyegette meg a cseh parancsnokot, hogy lövetni fogja a cseh tábor részt, ha meg nem szünteti a hadifoglyok kivégzését. Másban is megnyilvánult az olaszok jóindulata. Amikor az olaszok elvonultak, összes felesleges ruhaneműiket és élehhiszerüket a ma gyarok részére hagyták vissza. Ez a megértés igen jól esett valamennyiünknek.

Kommunista veszedelem.

— Amikor a kommunista uralom jött, a magyal,' legénységiek és t sríek kö ül sokan megszédültek és csatlakoztak a bolse- vistakhor, de nem az elvek mialt, hanem mert az ígéretek hatása alatt jobb életkörülményeket reméltek. Az ígéretekből semmi sem lett, sőt a kommunista uralom alatt érték a magyar hadifoglyokat a legelviselhetetlenebb szenvedések. Azok a hadifoglyok, akik a kommunista uralmat Oroszországban átélték és akik magyar fajtestvéreik elvadulását szemlélhették, ölökre leszámoltak a kommunista eszmékkel.

A kórház tragédiája.

— A bolsevista uralom meg hozta a magyar kórház taragédiá- ját is. A vörösök elől visszavonuló Kolcsak hadsereg uloisó állomása Krasznojarszk volt. Előre lehetett látni, hogy a Kolcsak hajótöröttjei magukkal hozzák Szibéria legszörnyübb betegségét, a kiütéses tifuizt. A kórház orvosi karának nagy gondot okozott a hadifoglyok megóvása a betegségtől. Immunizálni akarták a foglyokat, s mikor egy német orvosi szaklapban olvasták, hogy a tifuszos betegek véréből készített szérum hatásos ellenszer, Orbók Béla magyar orvomöven dék és egy osztrák kémikus-orvos igyekeztek a szérumot előállítani. Ékkor következett be a tragédia. A műszerek, különösen a thermometer nem voliak pontosak és a szérium nem sikerüli. De ezt csak akkor tudták meg, amikor kipróbálásképp az ősz- szes orvosokat, a személyzet egy részét, valamint kedvezésképen a a tábor kegyeltjeit (színészek stb.) beoltották. A beoltás következté ben az orvosok 99 százaléka, az ápolók 80 százaléka és majdnem az összes kegyeltek meghaltak. Alig néhányan maradlak életben, akiket nem oltottak be, mert már korábban keresztülestek a betegségen. Meghalt Orbók Béta, Fábián dr., Zemnits osztrák proíesz- szor. Az o:vosok közül csak Bóna rzredorvos, az intelligens személyzetből csak Ermann Qyu- la gyógyszerész, Sütő vasvári adótiszt és öt tanító, maradt élet ben a kórházban. Óriási munka hárult Bóna ezredorvosra és néhány intelligens ápolóra. Orvosok nélkül 4—5000 beteget kellett ápolni. Mi, intelligensek valósággal orvesi munkát végeztünk. Mértük a lázi és ad uk be a Bóna dr. által rendelt gyógysze rekel.

Kivégzések közepette sorvadt a kórház.

— A tragikus eset után fokozatosan soivadt a magyar kórház, melyben akkor már nemcsak hadifoglyokat, hanem oroszokat is ápottunk. Az orosz vörösök a betegágyból vitték a kivégző helyre a fehér Kolcsak hadsereg orosz tisztjeit, a magyar betegek lé'számát pedig a tífuszon kívül a magyar kommunisták riikiiot- fák, akik a nekik nem tetsző magyar tiszteket kivégezték vagy a városi kórházba vitték, ahol azután gondozás nélkül elpusztultak. A városban a vérengzés olyan méreteket öltö t, hogy a vörös orosz lap, a Krasznaji Ga zeíta bevallása szerint 1919 január 6-»ól 1919 május elsejéig több mint 30 ezer oroszt és hadifoglyot végeztek ki. Bóna ezredor- voa és en is minden nap vártuk, hogy értünk jönnek.

— Mikor véglegesült a vörösök uralma Szibériában, a vörösök feloszlatták a hadifogo'ykór- házat és az alkalmazottaknak távoztok kellett. Nekem egy orosz kórházban ajánlottak fel áiiást,

de nem tetszett és inkább a krasznojarszki kormányzósági textiliroda statisztikusa lettem. Itt találkoztam azokkal a szerencsétlen hadifogolyíisztekkel, akiknek a különféle szovjet étkezdékben a legmegaláióbb munkát kellett végezniük, hogy életüket tengethessék.

Gyóni Géza tragédiája.

Tersztenyák igazgató most rátért Gyóni (Achim) Géza tragédiájára :

— A két Achim testvér Prze- mysl után kerül Krasznojarszk- ba és néhai Molnár tábornok jóvoltából a költő, aki utászkáp- iár volt, bátyjával együtt bejutott a tiszti táborba. Gyóni Gízát a táborban mindenki szerette, különösen kedveidé vált, amikor az osztrák táborparancsnok lázadásnak minősítve megtiltotta, hogy a magyarok március 15 én neraze- tiszinü kokárdát viseljenek. Gyóni, aki a tanítókká' állandó kapcsolatot tartott, a magyar tanítók ünnepélyén a 33-as földbarakkban nagy hatással szavalta cl „Kokárda“ ciiuü versét.

— Közelebbi kapcsolatba a kórházban kerültem vele. Bátyja tüdőgyulladásos beiegként feküdt nálunk és Gyóni gyakran meglátogatta. Többször beizéltem ebben az időben a különben zárkózott küllővel. Egyes verseit a kórházban irta és nekünk ol vasta fe>. Megmutatta egyik vaskos irkáját is, amelybe verseit iria.

— Bátyja meghalt és szegény Gyóni a bánattól és a fogság szenvedései miatt fokozatosan megzavarodoltt. Végtelen tragikus volt az a jelenet, amikor egyik nap Bóna ezredorvos és egy orvosnövendék, aki Peterdi néven irt a Budapesti Hírlapban, karonfogva beverették a táborból a kórház elmeositályára. A személyzet a kórházi konyha előtti vízcsapról épen hatalmas csöbrökben szállította a vizet a konyhára. Gyóni kitépte magát az orvosok kezéből, megfogta az akós csöbröt és harsány kiáltással vitte a konyha felé:

— Hadifogoly testvéreim engedjetek engem is szenvedni!

A költő utolsó napjai.

— Nagy fáradtsággal megfékeztük és bevitt ük a fürdőbe. Mialatt Szarvas ápoló szappanért men?, egyedüí maradiam a szerencsét! en költővel. Hirteien kiugrott a kádból és nekem ugrott. A zömök erős embert az ápoló val együtt csak alig tudtuk lefogni. Ágyas cellába tettük, ahol rövidesen dühöngeni kezdett; szétszedte az ágyat, szétszabdalta a szalmazsákot, beverte az abla kot. Végül is kénytelenek voltunk kényezerzubbonyba öltöztetni. így fektetjük ágyba és igy feküdt az ágyban haláláig, mindössze néhány napig, mert a ieromláa és a halál rohamosan következett be. Ekkor kért meg engem a tanító egyesület vezetője, hogy Gyóni Géza végső óráiról, deliriumos kijelentéséből jegyzeteket vezessek. Ezeket halála után eljuttat tain Gyóni barátjához, Tóth Zsig- tnondhoz, aki Balogh tanárnak, a Gyóni Társaság jelenlegi elnöké nek továbbította. A táborban tartott ekő Gyóni-eafen ezeknek a jegy Zfcteknek alapján áilap 'oiták meg a hozzáértők, hogy Gyóni Géta nem alkalmi költő, hanem szüie

tett tehetség volt. Nagy képességei deliriumos kijelentéseiben is megnyilatkoztak.

A halálos ágynál.

— Meghaló volt szenvedése. A kórházi ágyon éjjel nappal beszélt, állandó izgalomban élt. Az erős izgalom következtében kapta a tüdőgyuladást, amely azután elvitte. Rettenetes kínjai voltak. Amikor a halál után kioldoztuk a kénys erzubbonyból, keresztbe tett karjai hónaljában vo tak és ujjai az állandó nagy izgalom következtében egy centiméter mélyen vájód ak be az irmokba. Alig luuiax ujjait kiszedni a lest mélyedéseiből. Amikor agóniájában lecsendesedett, odahívott engem az ügyeletes magyar ápoló. Láttam ki^envedm és én fogtam le szemeit szegénynek.

— A tiszti -táborban Balogh tanár intézkedett temetéséről. Onnét hoztak egy vaeabronciot, közepébe Gy. G, belüket vésve. Ezt erősítettük Gyóni derekára, hogy megtalálhassák holttestét, ha majd a nemzeti kegyelet haza hozatja.

— Temetése a táborban az egész hadifogolytársadalom jelenlétében történt. A temetőbe az orosz parancsnokság engedelmé* vei 20—25 tiszt kísérhette. A kórház kocsiján szállították a temetőbe és ott bátyjának, Achim Mihálynak közelében külön sírba temették (és nem közös sírba, mint egyes újságok itták). Sírjaik közölt egy tömegsír- sánc húzódik.

A sir helye.

— A sir helyét illetően meglepő a tájékozatlanság a közvéleményben, de ezt nem lehet azért csodálni, mert a szomorú aktus uián az orosz katonák a magyar kiséietet mindjárt visszarendelték a táborba és csak azok jegyezhették meg jól a sir helyét, akik — mint én is — kéiőbb a városból is többször meglátogatták Gyóni sírját. Akkonoan a költőnek keresztet is állítottak, ameiyre bátyja nevét is felírták, de tévedésből nem a költő, hanem testvére sírjára áltilották. Később, amint egyes fényképeken láttam, a testvéreknek külön-küiön keres tet állítottak, de 1920 bm, amikor még én ott éltem, ezek a kereszíek nem állottak.

— Ha Gyóni holttestét -valóban hazahozzák, ennek nem lesz különösebb akadálya, mert a holttest felismerhető a vasgyürüről. De nem iehei megtalálni Achim Mihály sírjában, hanem attól északra 3—4 méter távolságra és a hadifogoly síremléktől keleti irányban, a tábor felé. Minden valószínűség szerint a halltest ma is épségben van, mert azon a vidéken a tartós, hideg tél miatt a holttestek a földdel együtt jéggé fagynak, s nyáron sem engednek fel. Sirásások alkalmával a hideg következtében évtizedek előtt konzerválódott holttestekre is bukkantunk.

— Egyes lapoknak az a híradása, hogy a Jeniszei áradása a hadifogolytemstőben a holttesteket kimosta, tehetetlen. Ha ez bekövetkezett volna, akkor elsősorban a városi temető semmisülne meg. A Jeniszei folyó oldalán vannak a városi halottak és mögöttük 80—90 méter magas fen- sikon a hadifogoly temető, ahova