Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-19 / 287. szám
4. Zalamegyei Újság *937. december 19 Jubilál a Mississippi. Elöljáróban néhány tájékoztató ? adat az ilyen telep ellenőrzés alá is helyezendő. A fontosabb rendelkezések megszegését a törvényjavaslat-tervezet kihágásnak minöeili és pénz- büntetéssel sújtja. Ezenfelül még elrendeli a tiltott lelepilés vagy a kiirtani rendelt terület hatósági kiirtását is. A határon lefoglalják az orosz papoknak küldött szeretet- adományokat. A moszkvai fővámhivatal közlése szerint az utóbbi időben külföldről számos adomány érkezeit az orosz p^pok és egyház- községi tagok résiére, különösen a határvároaokban. így Angliából, Belgiumból, Hollandiából és Sváéból, valamint az Egyesült- Államokból futottak be i yen adományok, nem egy Ízben közöttük nagyobb pénzösszeg is. A kormány most utasította a GPU végrehajtó szerveit, hogy valamennyi ilyen természetű szeretet- adományt és pénzösszeget foglaljanak le a nemzetközi munkássegély számára. Az intézkedést azzal indokolják, hogy a címzettek amugysem volnának abban a helyzetben, hogy az ilyeníermé- szetü küldemények után előirt vámot megfizessék. Hogy ez az indokolás milyen elképzelhetetlenül naiv, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hatóságoknak módjukban állana a pénzösszegekből az előírt vámot lefogni. Nemcsak az amerikaiak, de európaiak, sőt minden tanult ember előtt ismeretes a Mississippi, amely a világ leghosszabb folyója: 6970 km. Másik leghosszabb folyó a Nílus (Afrika), amely 65C0 km. hosszú, harmadik a délamerikai Amazon: 5500 km. hosszú. Ezután a kővetkező sorrendben sorakoznak egymás után a hosszú folyók: Ob, ázsiai Oroszországban 5300 km; Jennisszei (Ázsia) és a Jang-ce-Kiang (Ázsia) 5200 km. hosszúak. Kongó (Afrika) 4640 km.; Léna (Ázsia) 4600 km ; Amur (Ázsia) 4480 km.; Niger (Afrika) 4180 km.; Hoang-Ho (Ázsia) 4100 km.; Mackensie (Athalaska, Észak- amerika) 4040 km.; Murray Darling (Ausztrália) 4080 km; Szt. Lőrinc (Kanada) 1820 km.; Parana (Délamerika) 3700 km. végre az első európai folyó : Volga 3600 km.; Még a Jukon (Északamerika) 3280, az Indus (Ázsia) 3180, a Ganges, (Ázsia) 3000 kilóméteres folyók előzik meg a Dunát, amely 2860 km. hosszú A Duna tehát a huszadik helyet foglalja el a nagy folyók sorában. A Mississippi tehát a világ leghosszabb folyója s most jubileumi ünnepet ül. A folyóknak ugyan nincs születésük és földi életük csak akkor kezdődik, ami kor belépnek az emberi civilizáció korszakába és felfedeztetésük után már szorosan egybeforrnak a korszak történetével. Á Mississippi is hosszú évszázadokon keresztül ismeretlen volt, hisz a földrész is, amelynek legnagyobb folyója, csak Kolumbusz vakmerő utazása után vált ismertté az európai ember előtt. Az 1492-ik esztendő azonban Amerika partjainak elérését és egy új földrész felfedezését jelenti. Azonban csaknem két évszázad múlik el, amig a vakmerő kutatók tovább juthattak a kontinens belseje felé, lassan térképre rögzítve is kialakulhatott Amerika belső képe. Az új hódítók közül elsőnek De Soto jutott el a Mississippi hez, 1541 ben, bár a Balboa-felé expedíció már több, mint negyedszázaddal előbb megpillantotta a Csendes-óceánt és felfedezték a Rio Granden előrehaíoiva a kaliforniai félszigetet is. Ezek a felfedezők azonban dél felé közelítették meg az ismeretlen kontinenst. De Soto különben a Mississippi hősi halottja is, mert felfedező útja közben érte utói a halál és holttestét kísérői a folyó medrébe temették. Sírja ma is a folyó medre és síremlék helyett a tovahömpölygő hullámok hirdetik halhatatlanságát. Az indián folyó. } De Soto hirtelen halála után azonban ismét visszakerült az ismeretlenségbe a Mississippi vidéke. Az Amerikában megforduló fehér európaiak tudtak létezéséről, azonban ismeretlen volt folyása, eredete és hosszúsága. Csak a partjain élő vad és harcos indián törzsek ismerték minden forgóját, minden örvénylését. Mert a Mississippi valóban az indiánok szent folyója, ennek partjain éltek Amerika felfedezése után is hosszú évszázadokon keresztül, zavartalanul. Itt zajlottak le az utolsó véres küzdelmek a múlt század derekán, amelyekben a fehér amerikai véglegesen birtokába vette ezt a területet és részben erőszak, részben pedig üzleti vásárlás alakjában elhódította a benszülött indián törzsektől. A Mississippi ma már csak nevében indián folyó és szószerint lefordítva a „mezők folyója“-t jelenti. Mindössze ez a halvány emlék maradt meg az indián ősökről és ma már a Mississippi valójában az Egyesült Államok nemzeti folyója. Ami az angolnak a Temze, a németeknek a Rajna, a magyaroknak a Tisza, az az amerikai számára a Mississippi. A feketeköpenyes atya. A Mississippi valójában csak másfél évszázad múlva jutott el az igazi civilizáció határához. Ekkor már felső folyásánál jelentek meg az első fehér emberek. 1673 junius 17-én a sebes folyású kis Wiscosin folyócskán vitorlával felszerelt bárka ereszke¥11. csoportja 1938. január §■1101 nyilik meg. g9S3SBE&SBflraEBHS3BHEBranHGBSnRBBBRSRBBHBBHH«ni Heti befizetési -'50 fillér vagy annak többszöröse. Előjegyzések az üzleti órák alatt már a mai naptól kezdve eszközölhetők, amikor mindennemű felvilágosítást készséggel megadunk. Önsegélyző osztályunk kellő fedezettel a jegyzésnek megfelelően kölcsönöket is nyújt. »a
