Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-19 / 287. szám

1937. december 19. Zalamegyei Újság 5. dett lefelé. Mindössze két utasa volt: A feketeköpenyes misszio­nárius és a kanadai kereskedő. Ez a két ember tulajdonképen a Mississippi igazi felfedezője. Marquette Jackess jezsuita atya és Joliet Loius kanadai kereskedő ezek, akik nem riadtak vissza a veszélytől és könnyű csónakjukon nekivágtak felfedezni és elérni a nagy folyót. A Mississippi most Marquette atya születésének háromszázéves évfordulóját ünnepli, mert ennek a lankadatlan buzgalmu hittérítő­nek köszönhető, hogy az amerikai földön kialakuló gyarmatvilág fi­gyelme a Mississippi vidéke felé terelődött. Ugyanerre az eszten­dőre esik a másik nagy Missis­sippi utazó szomorú kétszázesz­tendős évfordulója, mert két év­századdal ezelőtt gyilkolták meg a vad indián törzsek a francia király megbízása alapján erre a vidékre expedíciót vezető vakmerő La Salle-t. Marquette atya és társa lefelé haladtukban érkeztek a gyorsan rohanó, hatalmas folyóhoz. Ez volt a Mississippi. Habozás nél­kül déli irányban haladtak és meglepetésükre a partokat sze­gélyező őserdőkben sem emberi, sem állati lénynek nyomára sem akadtak. Nagysokára tűnt csak fel az első bölénycsorda és az­után mind nagyobb számban legelésztek a lassan lankássá váló szelíd mezőkben elterjedő part­vidéken. Két heti fáradhatatlan utazás után egy nap a parti fövényben emberi lábnyomra bukkanták. Minden félelem nélkül követték ezt és csakhamar kisebb indián faluhoz értek. Az illionis indiá­nok főtelepe volt és az utazók szerencséjére ez volt a legbéké­sebb törzs a partvidéken élő vad indiánok között. Törzsfőnöki lakoma. Az illionis indiánok törzsfő­nöke nemcsak barátsággal, ha­nem a legnagyobb tisztelettel fogadta a messze idegenből oda­toppant fehér embereket. Külö­nösen Marquette atya fekete kö­penye tett rá nagy hatást. Nagy diszlakomát is adott tiszteletükre, amelynek étlapja — mint Mar quette följegyzéseiből ránkmaradt — nem a legcsábitóbb. Bár bőven szolgáltak fel halat és bölényhust, ezt nemcsak erős, vadon termő hagymával fűsze rezték, hanem megtiszteltetésül a törzsfőnök sajátkezűén tömködte szájukba az Ízesnél izesebb fala­tokat. A két fehér vándor még né­hány napig a vendégszerető in­dián faluban pihent és aztán folytatta útját, amelyre hosszú mérföldekre diszkiséretként 600 indián csónak evezett utánuk. A Mississippi meghódítása. Marquette atya útja is azonban csak kis időre tette ismertté a Mississippi vidékét. Az egyre terjeszkedő, újonnan megszületett Egyesült Államok is csak az 1810-es évek elején építette fel ezen a vidéken az első erődöt. Amikor ezeket vad indián törzsek lerombolták, a kevésszámú őrsé­get legyilkolták, rendszerint évekig tartott, amig az új erőd felépült és az indiánok elleni büntetőhad­járat is elmaradt. Az indián el­nevezésű Chicago (esik agua = vadhagyma) is csak 1835-ben létesült, amikor mindössze 100 lakó vetette meg a későbbi világ­város alapjait. Az aranyláz által megindult vándorlási koiszakban a Missis­sippi vidéke csak átjátó maradt. Mindenki a kincseket 'gérő nyu­gat felé siet és csak aiig néhány, hosszú utazástól reményét vesz­tett praire-vándor igyekszik lete­lepedni a vidéken. Ekkor, alig száz esztendővel ezelőtt, még ja­vában dühöng az indián törzsek féktelen rablása, gyilkolása. Pos­takocsikat, Kalifornia felé igyekvő karavánokat ezen a vidéken fe­nyegeti a legnagyobb veszély, — amig 1850 után végre felfigyel a kormányhatalom és megindul az utolsó indián háború. Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol ize kitűnő és fájdalom nélkül hat. Ezért szereti a gyermek. A megszelídített folyó. Ezután már Mississippi is szer­ves részévé válik az amerikai életnek. Hatalmas gátakkal és árszabályozással szelídítették meg addig vadul és szabadon höm­pölygő hullámait. Az egyszerű fadereglyéket csakhamar a gőz­hajók váltották fel és az amerikai födrész közepén végighaladó fo lyam a gazdasági vérkeringés egyik legfontosabb ütíere lett. Összekötötte az északi farmervi­dékek lakosságát a Mexicói- öböilel és ezáltal az Óceánnal is. A múlt század második felében vidám és forgalmas hajósélet folyt a Mississippi partjain. Mind nagyobb része vált hajózhatóvá és ma már a közel 7U00 km. hosszó folyónak csaknem felén veszély nélkül közlekedhetnek a legnagyobb hajók is. A hajózás korszakának a vasúthálózat ro- j hamos fejlődése vetett gátat és ekkor már a gyors vasúti szállí­tással szemben másodsorba szo­rult a folyami hajózás. Mississippi ma már megszelí­dített, szabályozott kultur-folyó. Néha azonban, erősebb tavaszi áradások idején, amikor Kanada felől is nagyobb víztömeg omlik alá, a Mississippiben is felébred ősi indián vadsága. Ilyenkor piszkos sárga szinü, tarajos hul­lámai zúgva, őrjöngve rohannak a szürke szabott mederben, igen gyakran áttöri a gátat és hatal­mas területek termését, vetését kultúráját pusztítja el. így áll bosszút megszabályozásáért és ilyenkor ismét egyidőre birtokába veszi végtelen birodalmát: a praire- országot. Nyáry László. Luxemburg két érdekes törvénye. A kis Luxemburg nagyherceg­ség legutóbb a jobboldali párlok vezetőjének, Origer prtlátusnak kezdeményezésére két érdekes törvényt szavazott meg. Az egyik megtiltja az obszcén, pornográf, és egyéb erkölcstelen nyomtat­ványoknak az országba való be­hozatalé*. A törvény módot ad már a pos ának is arra, hogy sa­ját hatáskörében intézkedjék. Origer javaslatát kezdettől fogva támogatták az összes hatóságok, az államtanács és az ügyészség. A kamara egyhangúan szavazta meg a törvényt. A postahivata­loknál listája fekszik az Európá­ban megjelent iiyennemü iratok­nak. Aki megszegi a törvényt, azt börtönnel büntetik és pénz­büntetésre ítélik. Aki a törvényt megszegi nem lehet sem tanító, sem iskoiafelügyelő. Egy másik törvény, amelyet a múlt pénteken szavaztak meg, 46 szóval 7 ellen (a luxemburgi parlamentnek csak 52 tagja van) különleges felha {almazást adott az 1938 as év végéig a luxemburgi kormánynak arra, hogy a leggyorsabb utón, a szokásos törvényhozási ut kikerü­lésével szociális íörvényeket hoz­hasson. A szociális törvényho­zásnak ez a megkönnyítése az amugyis jómódú Luxemburgban a munkásság körében még na­gyobb megelégedést keltett. A kormány a munkapiac szabályo zására, as egészségtelen üzemek munkaidejének leszállítására, az öreg és rokkant munkások nyug­dijának felemelésére és a kisem­berek összegyűjtött pénzének vá- delmére gondul. ÍÉÉ SJ 4 Pusztai szél. Premier ma az Edisonban 1 Az volt a hire már jóeiőre a „Pusztai szél“ nek, hogy egyike lesz a legjobb magyar filmeknek. A gyönyörű pusztai felvé elek, amelyek eltérnek az eddigi sab­lontól, Székely István lüktetőén eleven rendezése, a jól kiszámi lőtt hatású jelenetek valóban tét szetőssé, érdekessé, sőt izgal­massá teszik a Hunyadi Sándor színdarabjából ügyes szövegkönyv u án készített és Polgár Tibor finom zenéjével színesen aláfes­tett filmet. Kiss Ferenc játsza az elszánt Üstödi Antal betyárt, meg döbbentöen reális, valóban őá- erejü alakítássá!. A társaságbeli szerepekhez szokott Lázár Mária azzal lepi meg nétőh, hogy a pusztai kocsmarosné népszinmü- izü szerepében megtalálta a kellő hangot. Rajnay Gábor, Berky Mechanikai játékok, ü a fényképezőgépek, látcsövek 1 és szemüvegek áfáinál 1 Arany Bárány épület 1 Telefoni 178. Az elavult, „olcsó" lámpa falja az áramot — az áram pedig pénzbe kerül. Takarékoskodik ? Krypton-íényt válasszon! Az uj Krypionlámpa ontja az izzófehér fényt, mégis kisebb az áramfogyasztása. Az igazán olcsó világítás:: Lili, Rózsahegyi Kálmán, Juhász József, Makiáry Zoltán is jól be­illeszkednek kisebb szerepeikbe. Hatásos a megyebí! és az opera balettkarának palotása. Előadások : szombaton fél 7 és fél 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. (3 órakor a helyár 20— 70 fillérig ) Jegyelővétel délelőtt 11 —12 ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon 251. CfLCSO TŰZIFA 54 P — száraz bükk, gyertyán, dorong JMflfJíi fa- és 1 iUULILjgzénkeresfeedönél Eötvös-utca 12. Telefon 106. Cs'pke, szövet, estélyi és délutáni ruhára. Legújabb di­vat, szép választék, olcsó ár. Schütz Aruház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom