Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-19 / 287. szám

I93T. december 19 Zalamegyei Újság 3. líTUNn^irtfi'n in MWsmri-'x és „báforfiág“-ot kiálva eleresz­tette a kormányt. Azt is vallja, hogy Eilner Géczinét ölelte és csókolta. A vád* és védöbeszédek után a törvényszék Ítéletet hirdetett. Eiinerí gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek, amiért ötezer pengő pénzbüntetésre itéiíe és az autóvezetéstől három évre eltiltotta. Az indoklásban megállapítja a törvényszék a vádlott gondatlan­ságát s hogy Eiíner nem hallga­tott a kérésre, hogy álljon meg és engedje kiszállni az utasait. A törvényszék azonban figyelem­mel van arra, hogy a vádlott in­telligens ember, felteszi, hogy egyéniségére a pénibümelás épen olyan súllyal nehezedik, mint a fogházbüntetés. Az ítélet ellen fölebbeztek. A védő enyhítésért, az ügyész pedig fogházért és azért, hogy a vád íottat örökre tiltsák el az autó­vezetéstől. Mcta tak az Ön társadalmi osztályá­hoz ? — Mert táncmulatság volt és engem oda meghívtak. — Mondja meg végül, miért nem érzi magát bűnösnek? Gé- cziné élve szállt az autójába, a szerencsétlenség után meghalt, ön vezette az autót, hát akkor mégis mi az, amiért nem érzi magát bűnösnek ? — Mert összeroppant az autó hátsó kereke. Eitner Ákos kihallgatása után Géczi Kálmán szentgyörgyvölgyi cipész, a szerencsétlenségnél meghalt asszony ura, volt az első tanú, aki arra a kérdésre, hogy ki- vánja-e Eitner Ákos megbünte­tését, hosszas gondolkodás után csak ennyit mondott: — Azt a törvényszékre bízom. Varga Irén 16 éves szent­györgyvölgyi leány, aki a sze­rencsétlenségnél súlyosaii meg­sérült, a következő tanú, — Mind a hárman mondtuk a nagyságos urnák, hogy álljon meg. Attól féltünk : felborul az — Miért féltek ettől ? ítítf&A ^ — Mert a nagyságos ur egyik keze mindig Gécziné mögött volt. A tanú ezután a tanácselnök kérdéseire tagadta , azt, hogy menetközben Eitner Ákos mind a két kezét fenntartva kiabálta : „bátorság“, tagadta azt is, hogy az autóvezető Géczinét ölelte és csókolta. Végül a tanácselnök ezt a kérdést teszi fel hozzá : — Maga a csendőrök előtt mindent beismert, azt is mondta, hogy Eitner Ákos ittas volt, hát most már mondja meg: iga? amit a csendőrök élőit mondott ? A fiatal leány pillanatokra ha­bozik azuíán ezt s választ adja: — Amit a csendőrön; előtt mondtam, arra megesküszöm. — Miért próbálkozóit akkor más vallomással ? — Nem tudom . . . Balaitz Janő kőművessegéd, az autó másik utasa, kihallgatásakor beismerte, hogy az ufón girbén görbén mentek, Eitner Ákos egyik kezével Géczinét ölelte és a má- síkkal a kormányt tartotta, Gyenese Gyula veleméri föld­műves, szemtanú, vallomása után Györke János szentgyörgyvölgyi korcsmárost hallgatta ki a bíró­ság. Gyürke János korcsmájában volt a táncmulatság és Eitner Ákos onnan indult e! a tragikus útra. Gyürke súlyos vallomást Jett Eitnerre. — Amikor elindult az autó, én ezt mondtam Magyar Józsefnek : ezek élve nem jönnek vissza 1 — Mire alapította ezt a meg­jegyzését ? — Arra, mert mindjárt igen sebesen indultak és az autó hátsó része már az indulás után is ide- oda ingadozott. — Jól emlékezik erre ? — Még arra is emlékszem, hogy az elinduláskor az elhalt Géczi Kálmánná édesanyjának is megjegyeztem: „Ezek alighanem meghalnak máma !“ Ezután Magyar Józsefné tett súlyos vallomást. Elmondotta, hogy látta, amikor Eitner feltar­totta mindkét kezét az autóban Háromhónapi fog­ház Göbbels „meg- rágalmazásáért.“ A német bíróság most hozott Ítéletet Weinte evangélikus viká­rius ügyében, akit rágalmazással vádoltak, amiért az állította, hogy Qöbbd propaganda miniszter a jezsuitáknál nevelkedett és hogy nagyobbik gyermekét is a jezsui­tákhoz járatja. A tárgyalás során Göbbels esküvel bizonyította, hogy nevelése mentes volt min­dennemű vallásos motívumtól és hogy soha egyetlen jezsuita inté­zetnek küszöbét még csak át sem lép-e. Weirds vikáriust rá­galmazásért háromhavi fogházra ítélték. magyarok leszárma­zottai Egyiptomban. Almásy László a világhírű re­pülő és sivatagkutató most meg­jelent „Levegőben. . . homokban“ című könyvének egyik fejezetében megkapóan érdekes leírást ad a magyarok leszármazottjaival való találkozásáról a Nilusszigetén. Almásy Egyiptom Szudán egyik határvárosában, Vádi Halfában betért egy benzinkereskedőhöz, ahol összejött egy Ibrahim e! Magyar nevű benszülöítel, aki nem arab, nem berber, hanem — magyar. így nevezik ezt a törzset, amelynek mintegy 400 tagja él a Nilus egy szigetén. Almásy elment a szigetre, ahol többet tudott meg a törzs erede­téről. A törzs őseit 400 évvel ezelőtt Európában „Nemza“ (osztrák) országból telepítette le Szolimán török szultán. Az ősök aztán berber lányokat vettek fe­leségül és ma is ezt a nyelvet beszélik, az arabon kívül. De ezért egészen mások, mint a ber­berek : szorgalmasak, csendesek és soha sincs velük semmi baj. A szigetet, ahol laknak, Magya- rab-szigetnek hívják. Lakói pedig a török háborúk hadifoglyainak magyar ivadékai. Két hónap múlva Almásy egy levelet kapott a Ma- gyarab-sziget sejkjétől és ebben a levélben a sejk nagy örömének és egyben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy nem tartózkodott odahaza, amikor „hazájuknak“ egy fia meglátogatta őket. PERTUID 4ntfct\ VILÁGMÁRKA 20.000 holdat parcelláz Földhitelintézet. Az Országos Földhitelintézet nagyszabású parcellázásokról tár­gya). Tizenhat rendkívül nagy terjedelmű parcellázással foglal­kozik az igazgatóság és a par­cellázási akció méretére mi sem jellemzőbb, minthogy körülbelül 20.000 hó dat ajánlottak fel erre a célra különböző birtokosok az Országos Földhitelintézetnek. Amennyiben megtörténik a dön­tés, úgy a koratavasszai igen in­tenzív tevékenységet fog kifejteni az Országos Földhitelintézet a parcellázások terén is és tekintve az általánosan emelkedő földára­kat és az érdeklődést a magyar föld iránt, valószínű, hogy ez az akció stkeres lesz. Mit hoz az új hegyközségi törvény. A Darányi-kormány program­jának pontja a bortermelés vál­ságának leküzdése. E program­pont megvalósításának alaptör­vényeként szerepel a hegyközségi törvény. A íörvényjavaslat- tervezet min­denekelőtt a hfgyközségek és hegyközségi tanácsok kötelező megalakítását rendeli el. Hegy­községet mindazokban a közsé­gekben kei! alakítani, amelyek határában akár együttvéve, akái külön-külön 50 ka?, hold, vagy ennél nagyobb beültetett szőlő vagy gyümölcsös van.Ezenfelül hegyközségi tanácsot kell szer­vezni azokban a törvényhatósá­gokban, ahol a szőlő és gyümöl­csösök területe a 10.000 kai. holdat eleri. A hegyközség feladata körébe tartozik a szőlőnek és gyümöl­csösöknek az őrzése, a kártevők elleni egységes védekezés és mindazon kezdeményezés és megvalósítás, arm az okszerű mű­velés, a helyes kezelés és álta­lában a jövedelmező gazdálkodás előmozdítására szükséges. A hegyközségi tanác? pedig a gaz­dálkodás és értékesítés egye­temes érdekei szempontjából irá­nyítja a hegyközségek működé­sét, a hegyközségek kötelességei­nek teljesítésé-, végül gondosko­dik a körébe utalt kormányintéz­kedések végrehajtásáról. A törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű részé a harmadik fe­jezet, amely a szőlő- és gyü- mölegggzdáíkodásfól sió! és amely a szőlők telepítéséről, régi sző ők kivágásáról ős átállásáról intézkedik. E rendelkezések szerint új szőlőt & törvény hatá­lyába lépéstől számított 3 évig telepíteni tilos, a tilalmi idő leteltével pedig új szőlő telepítését földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásá­val engedélyezheti. A földmiveíésügyi miniszter az engedélyi csakis egyéb művelésre alkalmatlan filokxérának ellenálló (immunis) homokon vagy hegy­oldalon (hegyaíján) fekvő, a fi- ioxéra fellépése előtti időben is szőlővel beieíepitve volt oly te­rületre adhatji meg, amely egyéb természeti tényezőknél fogva is alkalmas a szőlőművelésre. Az engedélyezés évenként összesen legfeljebb 3000 kát. holdra ter­jedhet, még pedig úgy, hogy egy-egy birtokos legfeljebb egy kát. holdra kaphat engedélyt. Oly terüleieken, amelyeken új szőlő te epitése tilos, természetesen a már meglévő szőlőt sem szabad felújítani A közvetlenül termő (direktter- mő) amerikai vagy hybrid fajták­kal új szőlőt telepüeni, meglévőt pótolni, vagy felújítani tilos. A törvényjavaslat elrendeli, hogy e fsjtákas 1940. év végéig ki kell vágni, vagy át kell ottani. A ki­vágáséit, vagy átoításért az állam az érdekelt tulajdonosoknak kár­térítést ad, amely kártérítés ösz- szege az 1938, évben foganato­sított kivágás vagy áloltás esetén 140 pengő. A kártérítési összeg 1940. év végéig évenként 20 pengővel csökken. Az új szőlőtelepítések után a tulajdonos illetéket köteles viselni, amely illeték az immunis homok­talajon négyszögölenként 7 fillért, hegyoldalon négyszögölenként 3 fillért tesz ki. A szőiőleiepitésre aikaimaíian talajon fekvő 5 kai. hóid vagy ennél nagyobbíciüleíü borszőiö- fajtékbal leiepitett szőlők után kát. holdanként évi 30 pengő borér- tékesitési járulékot keü fizetni. Csak a földmiveíésügyi minisz­ter engedélyével létesíthető oly stoiőidep, amely szölővesszóá és oltványok üzletszerű termelésével foglalkozik. Az engedélyen feiül A GRIMM PENZIÓ BUDAPEST, VIGADÓ-UTCA 2. az utóidényben március 1-ig mélyen fleszálBiiott áron nyújt közismerten elsőrangú nívós ellátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom