Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-10 / 279. szám

XX- évfolyam 279. szám. Ara 8 fiilép 1937. december 10« Péntek. Felelős szerkesztő: H er bo 1 y Ferenc. fserkesztöség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, fséchenyi-tér 4. — : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ■BBamaBBaMHiBÜBBi Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Hagy harc ufáns felsőházi rendes tag Plihál Viktor, póttag Csóthi Géza. Izgalmas vita a vármegye közgyű­lésén az alispáni jelentésnél. Zala vármegye törvényhalósági bizottsága ma tartolta évnegyedes közgyűlését, amely igen mozgal­mas és helyenként viharos lefo­lyású volt. A felsőházi tagválasz­tás feltűnően nagy számban hoz­ta be a megyeszékhelyre a tör­vényhatósági tagokat. Tíz óra előtt már igen sok vidéki autó táborozott a főtéren. A Nagyka- nizsa-vidéki tagokat különvonat hozta Zalaegerszegre. A gyűlés az alispáni jelentés vitájával kez­dődött, amely váratlanul izgalmas jelenetekre vezetett. Zakariás Ár­pád dr. tapolcai nyilas ügyvéd kortesiiü beszédében szóba hozta a zalaegerszegi Kossuth Lajos utca ügyét is és ennek kapcsán a ki­rálykérdést feszegette, ami viharos ellentmondásokat idézett elő. A hatalmas zajban beszédének jó részét nem is lehetett éríeni, s végül is a főispán megvonta tőle a szót, ami általános tetszést aratott. Vitéz Teleki Béla gróf főispán a Hiszekegy elmondása után emel­kedett hangú beszédben emléke­zett meg Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás tízéves ju­bileumáról. Méltatta eredményes apostoli munkálkodását, amit a katolikus Egyház és a magyar Haza érdekében kifejtett s amit folytat, amely munkálkodásával valláskülőnbség nélkül mindenki­nek igaz elismeréséi érdemelte ki. Isten kegyelmét és áldását kéri további munkájára, amelyet most különösen a kettős Szentév meg­rendezése és sikerének biztosítása érdekében kifejt. Javasolja, hogy a jubiláns egyházfejedelmet táv­iratban üdvözöljék. A közgyűlés lelkes helyesléssel elfogadta a főispán bejelentését. Ezután a főispán meleg sza­vakkal parentálta el vitéz nagy­bányai Horthy István ny. lovas­sági tábornokot, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Majd Csertán Elek és Pusztai Gábor volt bizottsági tagok el- hunytáról emlékezett meg, akik­nek hozzátartozóihoz részvéttávi­ratot intéznek. Bejelentette ezután, hogy Gő­zön István dr. morgánypusztai földbirtokost tiszteletbeli szolga- biróvá nevezte ki. Ezeknek tudomásulvétele után rátértek az alispáni jelentésre, amelyhez elsőnek M e i z 1 e r Károly dr. szólt. Örömét fejezte ki, hogy az ipa­rosság sorsa is belekerült a je­lentésbe. Ezzel kapcsolatosan szóvátette, hogy egyetlen ipartes­tedben 150 iparos ellen tett az OTI feljelentést, mint olyanok ei­len, akik munkásaiktól beszedték a járulékokat, de azokat nem fi­zették be. A dolog azonban nem igy áll. Helytelenül tartották szá- mon a munkásokat. Közbelépést kér. Kifogásolja, hogy a Tótszent- i mártonba kirendelt trachomaorvos Leíenyén lakik. Távoíból nem le­het eredményesen kezelni a be- • legeket, akik a lakosságnak 20 százalékát teszik. A község 47 halotija közül 25 volt a kátéven aluli. Rámutatott a természetes szaporodás csökkenésére. Beje­lenti, hogy van olyan község, ahol 9 év óta nem voltak kép­viselőtestületi választások A keszt­helyi ingyenfürdő ügye négy hó­napja pihen a főszolgabíró fiók­jában. Szólt ezután a faárakról. Nem kielégítők a kormányintéz­kedések. Ezek csak a nagyban­koknak ás a csehszlovák fakiter­melőknek használnak. Erd£k szom­szédságában lakók a fadrágaság miatt szénnel fűtenek. A borértékesítés terén ma az Alföldnek kedveznek. Közpincékre 5C0 ezer pengőt adott a kormány, de ebből Dunántúlnak csak 40 ezer pengő jutott s igy a balatoni termésnek 1 százalékát sem lehet felvásárolni. A balatoni borvidé­ket zárt területé kellene nyilvá­nítani. Említett egy boivásárlási esetet. A dolognak vége az lesz, hogy a Balatonvidéken majd ki­pusztulnak a szőlők, mig a ho­moki telepítés emelkedik. Végül a Zala-szabályozást sürgette. Sabján Imre (Hahót) a ha- hólvidéki utak megjavítását kér­te. Zakariás Árpád dr. (Tapol­ca) először a nyilas gyűlések so­rozatos betiltása miatt panaszko­dott. Majd azt említette föl, hogy egyik községben hősi emlékműre 2800 P folyt be, amit takarékba tettek s a betéti könyvet a jegy­zőnek adták át. Most, amikor az emlékművet fel akarták állíta­ni, a jegyző nem adta ki a köny­vet, hanem azt mondta, hogy az összeget a jegyzői lakás renová­lására forditották — alispáni és miniszteri felhatalmazásra. Majd arról szólt, hogy több magasrangu megyei főtisztviselő- I nek, főszolgabírónak ingyen kül­dik az őszi rózsás forradalmat előkészítő lapokat. Megnevezte az Est lapokat, a Pesti Hírlapot, Esti Kurírt, 8 órai újságot. Meg kell tiltani, hogy ezek a lapok ott legyenek a főszolgabírók asz­talán. Mikor az őszirózsás forra­dalomról beszélt, RoBenthái Jenő, zalaegerszegi orvos közbekiáltot- la : Festetics is olt volt. (Nagy derültség). Ezután játszotta ki a nyilas vezér „nagy adu“-ját, amikor rátért arra, ami — szerinte — „országos botrány középpontjába“ állította Zalaegerszeget, mondván, hogy a városi közgyűlésen egy indítvány hangzott el, amely a város fő utcáját meg akarja fosz­tani Kossuth Lajos nevétől és Kossuth nevére egy „mellékteret“ akarnak keresztelni. Nagy nevetés ás tiltakozás köveite ezt a kijelen­tést. Pillanatokra megszakított beszédét azzal folytatta, hogy az üggyel kapcsolatosan Habsburg propaganda történt. (Pehm József preiatus: Talán a debreceni nyi­las röpirat szerint Első Miklós legyen a király ?) Zakariás erre ál­talános zajban a királykérdéat pró báita feszegetni, mire a főispán többszöri csengetéssel, majd szóval figyelmeztette arra, hogy az alis­pán! jelentéshez szóljon, mert Különben megvonja tőle a szói. Zakariás azonban még tovább folytatta beszédét, ami még na­gyobb felháborodást váltott ki a teremnek minden oldalán és sű­rűn hangzottak: a tárgyhoz szól­jon, eláll! A főispán másodszor is rácsengetett és megvonta tőle a szót, A gyűlés lelkesen éljenezte a főispánt. Ezután B a r c z a Lajos (Zala- erdőd) a gyümölcsexport nehéz­ségeiről beszélt. Kívánta a köte­lező permetezés elrendelését, az aggkori biztosítást és tiltakozott a liberális lapok ama híresztelése ellen, hogy jó soruk van a kis­gazdáknak. Kálóczi Ferenc (Galambok) az egyszobás lakások adómentesssége tárgyában kiadott rendeletet helytelennek tartja. M a n g I i á r Károly dr. (Zala- szentgrót) a kisiparosság szo­morú helyzetét ecsetelte s hely­zetük javítása érdekében feliratot javasolt, amelyet hasonló állás- foglalás céljából küldjenek meg az összes törvényhatóságoknak. Rámutatott az áradások által oko­zott károkra, a mételykór vesze­delmére. Vöröskőy Imre (Lesenceisivánd) az adóbehajtá­sokat tette szóvá. Pehm József prelátus szólalt fel ezután. Egy fölszólalás nyo­mán — mondotta — a közgyűlés már leszögezte álláspontját. De válaszolnia kell mégis. Aláírja ő is azt, amit egyik fölszólaló mondott az őszirózsás, destruktív sajtó megbélyegzéséről, vissza­szorításáról, ha a fölszólaló is aláírja azt, hogy ez vonatkozik mindazokra az országos pártve­zérekre is, akik az őszirózsás for­radalomban résztvettek. De, ha elítélik ezt a saj­tót, el kell ítélni azokat a röpiratokat is, amelyeket a debreceni gyűlés alkal­mával osztogattak és tilta­kozni kell az ellen, hogy az államfő magas szemé­lyét belehozzák bármifé le kom binációba. Ami a zalaegerszegi ügyet illeti, nagy következetlenséget árult el a felszólaló, taminek oka az, hogy épen azokból a lapokból szerezte információit,ame • lyekre olyan lesújtó kriti­kát mondott. (Derültség.) Ne a leszólt lapokhoz, hanem illetékes helyre menjen fölvilágo- sitásért. Ez a sajtó nem tesz jó szolgálatot a Kossuth-kul- tusznak sem. Hosszantartó helyeslés és taps követte Pehm prelátus felszóla­lását. Horváth István ipartestületi elnök a cseh cipő- és csizmabe­hozatal ellen szólott. Á r v a y István dr. azt említette föl, hogy a tudomása szerint 8 dijnoki állás van a megyénél üresedés­ben, amelyeknek betöltése az ál­lástalan ifjúság érdekében kívá­natos lenne. Helyesnek tartja ő is, hogy ide nem tartozó kérdé­seket zárjanak ki a vitából, azon­ban a Zakariás beszédénél történt közbeszólásra megjegyzi, hogy ilyent sem szabad megengedni. A közbeszólás az államfőre vo­natkozott. A fölszólalások ezzel bezárul­tak és vitéz Teleki Béla gróf fő­ispán válaszolt az egyes felszó­lalásokra. A faárak ügyében ren­delet intézkedik. Panasszal a közigazgatási hatósághoz kell fordulni. A Zalaszabályozás ér­dekében állandóan folynak tár­gyalások. A gyűléstilalmat épen a lakósság nyugalmának érde­kében rendelte el s azért a fe­lelősséget vállalja. A többi fel­szólalásokra is megnyugtató vá­laszt adott. Árvay István dr.-nak a közbeszólást illetően azt vála­szolja, hogy a közbeszóló maga isjtilía- kozott az államfő szemé' lyének bármely vitába való bevonása ellen. A liberális lapokat illetően osztja a nézetet, de kérdés csak külön indítvány esetén volna tár­gyalható. Ezután Bődy Zoltán alispán válaszolt néhány föszólalásra Za­kariásnak a tiszív.selők ellen inté­zett támadását visszautasította, mi­re a közgyűlés az alispáni jelentést

Next

/
Oldalképek
Tartalom