Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-05 / 276. szám
1937. december 5 Zalamegyei Újság 3. Húsz év telt el azóta, hogy Finnország függetlennek nyilvánította magát Oroszországtól Finnország december hatodikén ünnepli függetlenségének huszadik évfordulóját. Ha Finnország helyzetét a többi északi országgal összehasonlítjuk, úgy találjuk, hogy Norvégia északi csúcsa és Izland legészakibb része is alacsonyabban dél felé fekszik, mint Finnország északi részev Finnország határa északon az Északi Jegestenger, délen pedig a Balti tenger; keleten Szovjetoroszor- szággal határos, nyugaton pedig Svédország és Norvégia a szomszédjai. Finnország aránylag nagy ország, területe 385.000 négyzet- kilométer a tavakat is beleszámítva, nagysága szerint a hatodik az európai államok között. La- kóssága azonban csak mintegy 3,860.100 lélek, vagyis körülbelül ugyanannyi, mint Svájcé, Csiléé, vagy Kubáé. Legfőbb oka a gyér lakosságnak Finnország északi részének zord éghajlata. Jelenleg mintegy 9°/o-a az egész országnak van művelés alatt Ezeknek a termőterületeknek legnagyobb része gabonát terem, aminek következtében Finnország szükség esetén önmagát el tudja látni gabonával. Finnország elsősorban földművelő ország, igen jól fejleit iparral és erdészettel. A legutóbbi év folyamán 14 millió kg vajat, 8 millió kg tojást és 5 millió kg sajtot vitt külföldre. A sajtexport emelkedő irányzatot mutat. A faipari termékek kivitele 1.100.000 standardot tesz ki. A halászattal kapcsolatos ipar aránylag újabb keletű. Bizonyos mennyiségű halat, legnagyobb részben heringet exponálnak. A bányaipar is új, mert korábban az ország érckészleteit kisebbre becsülték. A legutóbbi évek folyamán azonban tekintélyes rézkészletekre bukkantak. Mindazonáltal Finnország készletei egyoldalúak. Sem Finnország, sem a többi északi ország nem képes magát minden tekintetben teljesen ellátni. Az az általános vélemény alakult ki, hogy azok az országok, amelyek résztvesznek Finnországgal az egyes termékek kicserélésében, kölcsönös hasznot fognak ebből húzni. Ezért a finn kormány nem is léptet életbe behozatali korlátozásokat. Finnországban azon a véleményen vannak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok nem válnak az ország hasznára, ha azokat szabályozásokkal és valutaárfolyamok rendezésével tartják fenn. Finnország mégis kénytelen volt letérni az aranyalapról és a többi északi állam mintájára az angolt font alapra tért át. A béke idején tartható véderő ma a következő: 2.000 tiszt, 3.700 altiszt és 25.000 főnyi legénység, azonkívül mintegy 100.000 ember tartozik az önkéntes polgári őrséghez. A honvédelmi miniszlérium költség- vetése az állami büdzsé keretében 605 millió márka, vagyis 3 millió angol font. A finnek egytized része svédül, kilenctized része pedig finnül beszél. Lakósai nagyobbrészt' evangélikusok. Mindkét nyelvn irodalom mintegy háromszáz éves múltra tekint vissza, s mert Finnországban a népoktatás kötelező, az irni-olvasni tudás ma teljesen általános. Az elemi iskolai oktatást az elemi és ma- gasabbfokú elemi iskolák látják el, valamint népfőiskolák, munkásintézetek és népi magasiskolák. Különleges kiképzés céljaira van egy sor ipari és magasabb fokú iskola. Három egyetem van Finnországban, az egyik és leg- nagyobbik a helsinki, amelynek majdnem minden hallgatója finn és amelynek háromszáz éves múltja van, s azonkivül van két magánegyetem, az egyik finn, a másik svéd. Van egy műegyetemnek megfelelő technológia, Kereskedelmi Akadémia, Pedagógiai Főiskola és Katonai Fő iskola. Ami a szociális helyzetet illeti, a lakósság legnagyobb része kisbirtokosokból áll, akik soha nem voltak jobbágysorban. Az életnívó Finnországban sokkal magasabb, mint Európa keleti, vagy déli részeiben. Finnország szociális jóléte bátran versenyez Európa bármely civilizált or szágáéval. Kormányzati és törvényhozási rendszere mindig nyugati, vagy északeurópai stílusú volt. Az országgyűlés, amely több mint ötszáz éve működik, először a svéd időkben Svédországgal együttesen működött, de amikor Finnországnak Svédországhoz való viszonyait rendezték, új rendszert hoztak be. Mielőtt a parlamentáris rendszerre tértek volna át, úgy Finnországban, mint Svédországban úgynevezett nemzetgyűlések voltak. így a finn nép mindig élénken érdeklődött az ország ügyei iránt, s miután az egyes rendek arányosan képviselve voltak a nemzet*g£iial({Mkfsfy ASPIRIN névvel mindenki tudja mit vásárol. Évtizedek tapasztalatai állanak mögötte. Milliók ismerik az ASPIRIN-t. AAilliók tapasztalták már jóságát, ártalmatlanságát és kiváló hatását. Aki meghűlt, vagy rheumában szenved, annak ASPIRIN a legjobb segítség! ASPIRIN TA. BLETTA csak a «fficH/efr» -kereszttel valódi Mikulásra férfi meleg sport-ingek 4'80-érí Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg, Tel 170. gyűlésen, a földművelő rendnek nagyobb befolyása is volt az állami ügyek intézésében, mint a többi osztálynak. Svédország és Oroszország földrajzi fekvése miatt mindig az ellentétes áramlatok találkozó helye volt Finnország. Amikor Svédországhoz tartozott Finnország, az Egyesült Királyság legtekintélyesebb tagja volt, valamint a többi társországok között is az első helyen állott. Csak Svédország és Finnország előkelő családjai tartoztak a svédek Nemesek Házához, ugyanakkor, amikor mindkét ország előjogokat nem élvező rendjei az országgyűlésen kaptak képviseletet. Már ekkor is bizonyos tekintetben valamelyes önállósága volt Finnországnak. A finn zsoldosok béke Idején saját országukban szolgáltak, s a vezető tisztek legnagyobb része is finn volt, ugyannyira, hogy egészen a 17. század végéig a finn volt a vezénylet nyelve a csapatoknál. A svéd királyi tanács tagjai között voltak finnek már 1291. óta, s később a felsőháznak is tagjai voltak. A legnagyobb földreform, ame lyet Svédországban a 17. század második felében hajtottak végre, legnagyobb részben a király finn tanácsadói útmutatása szerint történt. Finnország nemcsak zsoldosokat tdotí, hanem nagyszámú tábornokot, admirálist és más magasrangu tisztet. 1721-ben Finnország egy része és 1809 ben egész Finnország Oroszországhoz csatlakozott. Ebből alakították meg a Finn Nagy- hercegséget, amely elnevezést már a 16. század második fele óta használták, a korábban átengedett területekre vonatkozóan már a svéd idők óta. Finnországnak saját alkotmánya volt, saját pénze, saját közlekedési eszközei, saját közoktatásügyi intézményei és többek között saját koronajavadalma és közigazgatása. Az uralkodó és az öröklési rend, valamint a küíügyek intézése Oroszországgal együtt történt és következésképen orosz irányítás alá volt rendelve. Minden hivatalnoknak finn állampolgárnak kellett lennie, kivéve a kormányzó tábornokot, aki a Nagyherceg-Cárt képviselte. Legnagyobb részben azon idő alatt, amíg Finnország Oroszországhoz tartozott, azaz több, mint száz évig, Finnországnak saját nemzeti hadserege volt, amely finn születésű tisztek vezetése alatt állott. Bizonyos számú orosz csapatok is állomásoz tak az országban. Egy csoport pánszláv törekvésű tiszt és tábornok, akik az orosz kormány el- oroszositó politikájának szolgálatában állottak, azt követelték, hogy az ország függetlenségét ebben a tekintetben is korlátozzák. Ez történt 1899 ben. Az 1905-ös orosz forradalom visszaadta ezeket a jogokat Finnországnak, de mindjárt, amint a cár visszanyerte hatalmát Oroszországban, visszavonták a rendeleteket, amelyeket ő és minden elődje esküvel erősített meg. Ez mind csak elősegítette a függetlenségi törekvéseket, amelyek a világháború alatt igen megerősödtek, egyrészt az orosz hadsereg csődje miatt, másrészt az állandóan erősödő eloroszositási és elnyomási politika miatt. Az 1917- es orosz forradalom, igaz, visszaadta Finnország jogait, sőt ki is terjesztette azokat, de az Oroszországban dúló anarchia mindig rosszabb irányban fejlődött és a fegyelmezetlen orosz csapatok túlkapásai Finnországot arra kény- szeritették, hogy teljesen elszakadjon Oroszországtól. Amikor a bolseviskiek erőszakos módon eltávolították az ideiglenes kormányzatot és új rendszert állítottak annak helyébe, nem lehetett többé együttmaradni Oroszországgal. Az együvé tartozás az oroszok részéről tört meg és a finn-orosz kérdés nemzetközi kérdésből inkább politikai természetű kérdéssé vált. 19 i 7. december 6.-án a finn felsőház és alsóház kimondotta Finnország függetlenségét, amelyet a bolseviki szomszéd kormány elismert. Trockij, az akkori bolseviki vezér biztatására, véres vörös , forradalom tört ugyan ki, amelyet 1 azonban sikerült elnyomni. Ugyanakkor a bolsevista diktatórikus törekvéseket megsemmisítették északnyugat felől intézett támadással. Finnország függetlenségének évei alatt nagyot fejlődött és nagyobb eredményeket ért el mindenképen, mint Oroszországgal való kapcsolatainak idejében. Ilyen főbb vonásokban az a nép, amely húsz évvel ezelőtt lépett a független nemzetek sorába és húsz évvel ezelőtt kezdett termékeny munkát kifejteni az egyetemes haladás érdekében.-.-iám»* GRIMM PEIZIO BUDAPEST, VIGADÓ-UTCA 2. az utóidényben március 1-ig mélyen leszállítót* áron nyújt közismerten elsőrangú nivós ellátást.
