Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-18 / 186. szám
Felelős szerkesztő:Herboly Ferenc. izerkesztőg^g és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. snsa POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed• évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A kormányzó nagy beszéddel nyitotta meg az alföldi bizottság ülését. Szolnok, augusztus 17. Az alföldi bizottság ma tartotta nagyszabású ü ését, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is és nagy békéddé! nyitotta meg az ülés». Hangsúlyozta, hogy a kormányzat komolyan belekezdett az Alföld öntözési munkájába és rendszeres munkával akarja a szikes leiü eteket megjavítani. Jelentős a munka azért is, mert a gazdákon kivü! a szegény emberek tömegeit juttatja keresethez. Nem engedhetjük meg, hogy el maradjon a falu népe. Égési séges felfogást keli belevinni a közéletbe, mert az utóbbi időben úgy látszott, hogy mindenki csak az államtól akar elhelyezkedést találni. Ha ez igy maradna, akkor elsorvadna a nemzet. Bizalommal teszi le az öntözési munkát Káliay Miklós kezébe és kéri, hogy támogassák. A kormányzó beszéde után számos előadás hangzóit el az Alföld időszerű kérdéseiről. Lampel Hugó miniszteri faná-' esős előadta, hogy; 14 év alatt 80 millió pengőt fordítanak az öntözési munkákra. Az ülés után a Tisza szállóban 300 terítékes ebéd volt a kormányzó részvéteiével. eredeti népviseletben készíti a hires varrottasokat egy dolgos buzsáki asszony, a másik ablak mélyedésében pedig balaíonend- rédi leány mu'afja be a hires csipkeverését. A falon egyszerű feszület, kakukkos óra, mig az ágy feiert egy kétszáz esztendős házi áldás, eredeti balatonszabadi fafaragás a siófoki cserkészek néprajzi gyűjteményéből A tihanyi házban készített csipkék, varroltasok olt a helyszínen meg is vásárolhatók. Az elárusító szobában összegyűjtöttek mindent, ami szép és értékes népművészeti munka a Balaton mellett. Kapható a hires somogyhárshegyi Kapoiyi Antal kanász faragása, buzsáki varrottasok és ráiétesek, vézás párnák, karádi horgolások és kézimunkák. Somogyszentpáli 1 háziszőtles és a világhírre szert tett Tóth Mariska-féle nemeshanyí csipke. Göcseji szőttes, Breglo- vits Kálmán zalai kanász fafaragásai, a csörnyeföldi Sós Lajos tubákos szelencéi, Kundler János balatonkiliii-i sótartói, dobozai és azután szarukürlök, csikós- és karikásostorok, csonifaragások, slb. mind mind eredeti népművészed darabok. A BIB a három vármegye népművelési titkárával, valamint a mindenben segítő Fára József dr. zalavármegyei főJevéltárossal, nem utolsó sorban a siófoki „Magyar Tenger“ cserkészcsapat parancsnokával, Zákonyi Ferenc dr.ral a balatoni népművészet megmentése érdekében dicséretreméltó és alapoä munkát végzett. Az állam csak a fiatalabb számvevőségi tisztviselőket veszi ái Tömegesen lőtték le Sangbaiban a repülőgépeket. Ssnghai, augusztus 17. A ja- I pán kínai harcok változatlan erő- I vei folynak, s abban most is i főleg a repü ők és a hajóágyuk vesznek részt. Ma reggel a japánok iüz alá vették a kínai állásokat. Az északi pályaudvar körül erős harcok folynak. A japá nők eddi 100 kínai gépet lőttek le. Nankingbóí a japán követség egész személyzete elutazott és ezzel teljea lett a szakítás a két állam közöd. Mindkét fél nagy csapaímegerősiiéseket kapott Sangbaiba egymásután érkeznek az idegen hajók és elszállítják állampolgáraikat. Oda érkezett egy holland hajó is, amely a holland állampolgárokon kivüi a magyarokat szállítja el. Tokioi jelentés szerint Kiotóban felrobbant egy lőpor raktár. 800 épület összedőlt vagy megrongálódott. 22 ember megsebesült. Mint ismeretes, a Magyar Városok Szövetségének Mohácsra összehivott közgyűlése több igen nagyfoníosságu városi ügy tárgyalását tűzte napirendre, többek között a városi számvevőségek ánamosiiásáoak kérdéséi is. A városi számvevőségek államosítása befejezett dolognak tekinthető s a hírek szerint az új rendszerre való áttérés már 1938 január 1-én meg is történik. Áz államosítás a belső adminisztrációt, a stálusviszonyokat, az ügykezelés rendszeréi természetesen lényegesen meg fogja változtatni és épen ezért mindkét részről, úgy a városok, mint az állam részéről meglehetős bonyolult helyzeteket terem*, amelyeknek a megoldása a legközelebbi jöyőben már esedékessé válik. Az elterjedi hírek szerint az állam csak a fiatalabb számvevőségi tisztviselőket kívánja átvenni, a magas szolgálati idővel rendelkező tisztviselőket ellenben az államosításkor a városoknak nyugdíjazni kell. Ez természetesen súlyos terhet jelent a városoknak s a mohácsi kongresszuson az ügynek főképen ezzel a részével kívánnak foglalkozni a városok. Nlegkapóan szép a tihanyi népművészeti ház. A m. kir. Balatoni Intéző Bi- ! zottság Tihanyban — mint már megírtuk — most építette meg a Balaton egyik legszebb pontján a Balatonkörnyék népművészetének házát. A ház tiszta ősi népi formaelemek felhasználásával, — egyszerű, de szépségében megkapó, — nádfedeles tornácös épület, a ház egyik része meszelt, durva vakolású, másik fele az eredeti tihanyi kőanyag felhasználásával épült, vörös faragott bazaltkövekből van összerakva. A ház a tihanyi dombon fekszik, az Apátság és visszhang közötti részen, szép kilátással a Balatonra. Kertje gyepes, falusias, benne tarka mezei virágok, az ablakokban muskátli, a tornác előtt leanderek. Tóth Kálmán és v. Nászay Miklós építészmérnökök, ismert ! dunáníuli falukutatók tervezték. I A boltíves tornácon át, a füstös konyhán kérésziül léphetünk be jobbra a népművészeti előadóhelyiségbe, balra pedig az úgynevezett tisztasxobába. A füstös konyha tűzhelye ereded ősrégi tányérokkal, tüzisze- relékkel, konyhaedányekkel van felszerelve, a tüzheiy padkáján pedig egy hires balatonszabadi faragómester dolgozik. A tiszta- szobában a bevetett ágy buzsáki huzata és ágyteritője igazi népi eredetiségek. A szoba szemes kályhája, tálasa, asztala és székei mind eredeti darabok, összegyűjtve a balatonkörnyéki községek öreg házaiból. A 100 éves bala- tonkiliti-i tulipános ládán buzsáki varrottas bőrködmenke fekszik. A tisztaszoba egyik ablakában Újabb szunyogroham a délzalai malarias vidéken. Egy év óta állandóan foglalkoztatja a lakosságot és az illetékes egészségügyi hatóságokai a délzalai maláriás vidék ügye. Le- tenye vidékén a maláriások száma egyre növekszik, mert a nyár eleji esőzések megszaporifották az állóvizeket és tömegesen tenyészik a maláriát okozó szúnyog fajta. A legutóbbi áradás megnövelte az állóvizeket, mocsarakat, s azóta újabb szúnyog- felhők lepték el Délzalát. A lakosság helyzete tűrhetetlen. A földművesek a mezőn alig tudják folytatni munkájukat és estefelé nem lehet a szabadban tartózkodni, az ablakokat nem lehet nyitva tartani a csipős szúnyogok miatt. Mivel a szúnyogok egy része maláriát terjeszt, azért a maláriakutató intézet a legjobb időben kezdte meg működését és annak működését reménykedve várja a lakosság. Ma érkeztek meg Letenye vidékére a maláriakutató külföldi tudósok: Mr. Hacket, az amerikai Rockefeller-alapitvány igazgatója, Mr. Taylor, az alapítvány budapesti megbízottja, Martini dr. hamburgi egyetemi tanár, továbbá Tomcsik József dr., a Közegészségügyi intézet igazgatója, Lőrincz Ferenc dr. szegedi egyetemi tanár és Makara György dr., a Közegészségügyi Intézet osztályvezetője. Zalából vitéz Teleki Béla gróf főispán és Kontra László dr. m. kir. tiszíifőorvos vesznek részt a kétnapos tanulmányúton.
