Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-05-11 / 104. szám

XX. évfolyam 104. szám. Apa 8 fillér Szerkesztőse^ Széchenyi-tér . Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. adóhivatal : Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Hatalmas tömegeket mozgatott meg az ifjúsági nap. öt gyűlésen hirdették meg a szónokok a katolikus igazságokat. Zalaegerszegen vasárnap tartot­ták meg hatalmas arányok között a katolikus ifjúsági napot, s vele párhuzamosan a szülők napját. Előző napon, szombat este a plé­bániatemplomban ünnepélyes Veni Sancte volt, amelynek kapcsán Schnattner Szidfríd dr. csácsbo- zsoki bencés plébános mondott mélyhatásu beszédet. Vasárnap már kora reggel meg­elevenedett az utca. Nemcsak a városi, de a vidéki ifjúság is ha­talmas számban vonult fel. Az egész környékről százával jöttek a leventék, a tűzoltók, sőt még Résznek, Nova, Nagykapornak vidékéről is sokan eljöttek gyalo­gosan és kerékpáron. Az ifjúság reggel 9 órakor a íeventezene- karral az étén vonult fel a plé­bániatemplomba, ahol Pehm Jó­zsef prelálus mondott ünnepélyes csendes szentmisét nagy papi se gédlettel. Szentmise alatt az ifjú­ság énekelt. Mise után a zenekar vezetésé­vel a fiatalság a gyűlésekre vo­nult, amelyek mindegyike hatal­mas tömegeket mozgatott meg. A városi ifjúság gyűlése. A városi ifjúság gyűlését a Kulturházban tartották meg, ame­lyet zsúfolásig megtöltöttek az egybegyűltek. Az értelmiségi és munkás fiatalságot egyaránt ott láttuk, vezetőikkel együtt. A Pápai Himnusz eléneklése után vitéz Tamásy István dr. pol­gármester mondott megnyitót Méltatta az ifjúsági nap jelentő­ségét és bemutatta a szónokokat. P. Kerkai Jenő S. J. lelkes­hangú beszédben szólt az ifjú­sághoz. Meghatottan szólt arról, hogy tizennégy év után visszatért azokhoz, akikkel valaha együtt diákoskodott. Azután arról be­szélt, hogy bizonyos irányzatok szerint a kereszténység nem életképes, mert kétezer év alatt sem tudta megváltoztatni a vi­lágot. Ez az állítás hamis, mert a kereszténység ért el eredmé­nyeket, s ha azok nem százszá­zalékosak, annak oka, hogy a kereszténység munkájának útjá­ban nagy akadályok állanak. Ilyen akadályoknak számítanak a kétlaki keresztények, a nemzetet rontó zsidó szellem. Az akadá­lyokat a keresztény ifjúság ösz- szefogott munkája küzdheti le. A városi ifjúságnak és a falusi ifjúságnak egymásra kell talál­nia; ép igy az értelmiségi ifjú­ságnak a kezével dolgozó iparos . és kereskedő ifjúsággal. Freiszleben András (Budapest) rámutatott arra, hogy a nehéz helyzetben vergődő ifjúságot két szélsőség, a jobb és baloldali csalogatja magához, A magyar if­júság egyikre sem hallgathat, mert csak politikai célokra akar­ják felhasználni. Össze kell fogni és a Katolikus Akció vezénylete alatt haladni, mert ez hivatott arra, hogy a keresziény ifjú­ságot irányítsa és problémáit megoldja. A sokféle politikai ke­reszttel szemben a magyar ifjú­ság csak Krisztus keresztjét kö­vetheti, hogy építeni tudjon. Ha a katolikus ifjúig zart sorokban áll, akkor eléri célját. Lafranco István dr. részvény- társasági igazgató volt a követ­kező szónok. Szintén arról szólt, hogy a magyar ifjúságot vesze­delmes politikai irányzatok és di­vatok akarják behálózni. A ke- keresztény fiatalság egyiket sem követheti, sem a szovjetcsillagot, sem a horogkeresziet, csakis a krisztusi igazságokat. Utolsó szónokként Korompay Károly dr. igazgatófőorvos be­szélt, aki hatalmas felkészültség­gel, természettudományi alapon világította meg a katolikus igaz­ságok érvényességét. Vitéz Tamásy István dr. pol­gármester lelkes szavakkal kö­szönte meg a szép előadásokat és a katolikus öntudat ápolására hívta fel az ifjúságot. A gyűlés a Himnusszal fejező­dött be. A falusi ifjúság gyűlését az ipartestületi székház udvarán tartották s azon a hiva­talosan távollevő Bödy Zoltán al­ispán helyett Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző elnökölt. A Pápai Himnusz eléneklése után Brand Sándor dr. hálával emléke­zeti meg Pehm József pápai pre- látusról, aki programjává tette az ifjúság ügyét s ennek hathatósabb védelme érdekében kezdeményezte ! az ifjúsági napot. Arra a kérdésre, milyen eszményeket kövessen az Ifjúság, rámutatott a magyar tör­ténelem tanításaira, a magyar nem­zet hősi küzdelmeire, a szabadság- harcra, a világháborúra, a kom­munizmus idején a nagyváradi if­jak és ludovikások ellenforradal­mára, majd a spanyol viszonyokra térve az alcazari fiatal hősöket és édesanyákat állította követendő példákul. Ilyeneket lát a magyar ifjúságban, az alcazari anyákban pedig olyan társadalmat, amely néíküiözések árán is tud és akar is áldozatokat hozni. Kovács Sándor az A. C. fő­titkára örömmel tapasztalja a hi­vatalos hatóságok támogatását, ami nagyban megkönnyíti a mun­kát. Foglalkozott általánosságban az ifjúság helyzetével s erősen szembeszáll! azzal az igaztalan állítással, hogy a háborút az öre­gek vesztették el, valamint azzal ai irányzattal, amely az öregek­nek mindenáron való félretolását célozza. Például említette, hogy egy valaki közvetlen tapasztalatai aiapján beszéit Japánról, ahol min­denki megtalálja a maga boldogu­lását, pedig a legfiatalabb minisz­ter 73 éves. A bajoknak főforrása volt a háború vége felé a nem­zetietlen újságírás, amely a régi nemzeti eszmények ellen hangolta a közvéleményt s kivetkőztetie a magyart ősi szokásaiból. Becsülni kell az öregeket, akiké a bölcse- ség és lapaszta'at, mig az ifjú­ságé a lendület es erő. Sajnálko­zással állapi oífa meg, hogy a mai ifjúság előtt előbbrevaló a futball, mint a templom. A rádió majdnem kizáróan olyan nótákkal szó­rakoztatja a közönséget, amelyek nem szolgálják sem a közerkölcsiséget, sem a nemzeti érzést. Az ifjúság ilyen körülmények kö­zött nem lát célt, csak támolyog erre-arra. Vissza keli fordítani a világot sarkába, ahonnan kilendült, de ez csak Krisztus anyaszentegy- házának követésével érhető el. Be­csülje az ifjúság az öregeket, be­csülje önmagát, szentelje meg hajlandóságait Isten kegyelme, akkor tiszta marad s mindenki szereli. Az anyaszentegyház min­denre megadja az útmutatást. Elő­adását sok példává' és kedélyes megjegyzésekkel fűszerezte. Lafranco István dr. igaz­gató előadásának bevezető részé­ben összehasonlítást lett a piros­pozsgás, egészséges falusi és a petyhüdt nagyvárosi ifjúság között. Majd ad a kér­dést fejtegette, mit kö­szönhetünk mi, magyarok, a ka­tolicizmusnak? A választ is mind­jártmegadta: mindent. Végigment ezután a magyar történelmen s felsorolta az egyház munkáját, kezdve a nemzet letelepülésétől napjainkig. A katolicizmus ková­csolta nemzetté a magyar népet b összefogja az egészet a szent korona. Szól a magyar hősiesség­ről és hősökről, a nemzeti ideá­lokról, amelyeket idegen jövevé­nyek akarnak megdönteni. Ezek folytonos duruzsolásaikkal meg­mérgezik a lelkeket, kiölik a hitet. És sajnos, eredményeket érnek el. Fájdalommal kell megállapítani, hogy elvesztettük hitünkkel együtt a talajt, amelyen biztosan álltunk. A vörös lámpát állítják Útmuta­tóul s az ut Moszkvába vezet. Vázol a az oroszországi szörnyű­ségeket. Európa egykor ieggaz- dagabb birodalmában 12 millió paraszt halt éhen, gyermekcsapat rohant öngyilkosságba. A szociá­lis kérdések is csak a kereszt igazságaival oldhatók meg. Vissza Krisztushoz — és akkor új fé­nyűkben ragyognak a nemzeti eszmények, megújhodnak az er­kölcsök. Kerkai Jenő jezsuita atya az alföldi és a dunántúli munkásvi­szonyokról szólott. Az Alföld ke­resztény magyar népét egyre mé* telyezik a vörös eszmék, amiket ügynökök terjesztenek, akik kü­lönféle cikkek eiadása révén fura­kodnak a családokba. De nem marad ezzel szemben a katoliciz­mus sem tétlenül, hanem legény­egyesületek szervezésével vet gátat a veszedelmes irányzat ter­jedésének. Szeged vidékén már 8000 ifjú lépett a legényegyesületekbe s jelszavuk: több öröm, jobb kenyér, Krisztus. A jelszavak azonban nem marad­nak csak szavaknak, hanem bá­tor fellépés, meg nem alkuvás, keresztény és magyar ideálokért folyó nemes küzdelem árán igye­keznek biztosítani a több örömet, a jobb kenyeret s valóban királlyá tenni Krisziust. Leírta a legény­egyesületek belső életét, rámuta­tott arra, milyen hatalmas támo­gatást élveznek azok a katolikus társadalom részéről és bejelentette, hogy az ősz folyamán vidékün­kön is megkezdik a legényegye­sületek szervezését. Ezután Brand Sándor dr. kö­szönetét mondott a szónokoknak, a többszáz főre rugó, figyelmes hallgatóságnak s a gyűlés a Him-

Next

/
Oldalképek
Tartalom