Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-03-28 / 70. szám
XX. évfolysm 70. szám. Ára 8 fillér 1937. március 28. Vasárnap. Szerkesztőség és Széchenyi tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, _ ---- Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre .4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Á el úja! Schnaítner Szigfrid 6. S. B. Két napon át a legfölségesebb és legmegrázóbb gondolatnak zengenek harangjaink. Életünk napja, a Názáreti, mint feltámadott, diadalmas hős kilépett sírjából, hirdetvén azt, hogy e naptól kezdve minden gondolat húsvéti, ha a feltámadás felé tör. Mintha késő márciusi kék ég ragyogó mennyezete alatt a templomok tornyából piros emberszívek harangjai hirdetnék a nagy igazságot, minden igazság próbakövét és igazolását: a feltámadást. Komoly férfiak emelik a baldachint, ünneplő iajbis legények tartják a gyertyákat, viszik az Alleluját, kis ministránsok rázzák, a szakadásig rázzák a csengőket és árad a nép szívéből a soha meg nem unott ének árad, mint déli meleg a nyári búzatáblából: Feltámadt Krisztus e napon, Alleluja, hála legyen az Istennek ... És az aranymonstranciában körülhordozott, diadalmasan feltámadott öt- sebü Krisztus városok utcáin, falvak terein hirdeti az új életet, az igazságnak, a szeretetnek, a hitnek, az életnek diadalát, a feltámadás nem titkolható, el nem zárható, le nem födhető sirrepesztő hatalmát. Harangok zúgásából, emberi ajkak énekéből és körmenet áhítatából gyermekhitünk sok emléke, üde élettavaszunk ártatlan igézete szól hozzánk, az a lélekbemarkoló erő tart hatalmában bennünket, amely még Faust kezéből is kiüti az öngyilkosság küszöbén a méregpoharat. Pedig Faust csak a husvét hangulatát érzi, csak a régi, alvó emlékek felébredése szól hozzája, a hit, a húsvéti, feltámadási hit hiányzik leikéből. És mégis több számára, mint egy hangulat lágy emléke, több, mint elmúlt szépség visszajáró élménye, valami, ami életbe visszahívó, életet elviselni erőt adó képesség, erő, amelyből életalakitó energia árad 1 Erről a valamiről Faust nem beszél, Goethe sem beszél, nem, mert a húsvéti harangok alleiujás szava úgyis mindennél hangosabban és mindennél érthetőbben beszél, ez a valami már több mint élmény, emlék, érzés, hangulat — ami már tény és élő valóság. Ez pedig nem más, mint a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőséges feltámadása, amely ténynek és nagy valóságnak mérhetetlenül fontos következményeiből és kihatásából mind a mai napig akár nem sejtve, öntudatlanul is táplálkozunk. Ez nem lira, nem mitosz, nem ájtatos és kenetes legenda, hanem a legnagyobb ténynek, az egyedül fontos, magában döntő, végzeiesen fontos nagy ténynek: a megváltásnak diadalmas, eget nyitó,földet mentő, poklot záró ünnepe. Ez a tény arra a mélységes, kétséget kizáró hitre támaszkodik, amellyel hiszek Péternek, aki alig néhány héttel a nagy esemény után bátran hirdeti, hogy „akit megöltek, keresztre feszítettek, azt az Isten feltámasztotta harmadnapra és nyilvánvalóvá tette ... az Istentől kiválasztott tanuk előtt, mielőttünk, akik ettünk és ittunk vele, miután feltámadt halottaiból“. Az első husvét vasárnap reggelének nagyszerű eseményét nem lehet ki- disputálni, kilopni a világtörténelemből, nem lehet elcsempészni Oroszország leikéből, Spanyolország levegőjéből. Az egy év előtti, a legszigorúbb cenzúrán keresztül ment szovjet jelentések is arról számolnak be, hogy a húsvéti ünnepek ideje alatt a roskadásig megtelt ájtatos hivőve!, Krisztust kereső lélekkel az a néhány templom, amelyet még nem röpiteftek a levegőbe, nem alakítottak át múzeummá és nem szentségtele- nitettek kaszárnyává, vörös kaszárnyává, a kultúra nagyobb dicsőségére. A hatalmi erőszak ellenére is, amely a roppant cári birodalomban a szakadár istenfogalom helyébe az istentelenséget illesztette, husvét ünnepén, túl szakadárságon, túl istentelenségen és cseka őrületen keresztül megérzi az igazi feltámadásnak, a valódi husvétnak nagy tényét és tiszta katolikus valóságát. A le- igázott, cári rabszolgaságon tartott, sötét korlátoltságba szorított muzsikban a lélek támad fel, amely a húsvéti harangszó hívására odavonszolja magát a kicsúfolt templomok meggyalázott oltárképei elé s megcsömörödve a hatalmi téboly őrületétől undorodva tolja el ajkától a felkínált méregpoharat. A husvét örömzónás fényözö- nében úgy érezzük és hisszük, hogy az orosz és spanyol nép és a többi, szenvedésre kijelölt nem- ; zedék csak bolyong, tévelyeg, ta- j pogat a Krisztus felé vivő emmauszi úton. A történelemkönyvek lapjai tele vannak ezekkel a kanyargó, var- gabetüs útjelzésekkel, amelyeken járva keressük az írások értelmét, az élet magyarázatát, kételyeink megoldását, a keserű poharak okát és szükségszerűségét s a tragédiánk az, hogy nem vesszük észre az álruhába öltözöttet, mert szemeink fogva vannak s egy husvét vasárnap reggelén rádöbbenünk arra, hogy nemde lángolt a szivünk? Rá kell döbbennünk napjainkban, amikor az európai kultúra kézzelfogható válságának sötét hullámverései elnyeléssel fenyegetnek mindent, értéket, kincset, hagyományt, múltat és jövőt, mindent, amit szentnek hiszünk és vallunk s ugyanakkor éreznünk kell, hogy csak egy van, csak egy valami lehet, ami túl éli Nyugat pusztulását, raffinált kul- túréletünk elhervadását, életstandardunk bukását, amint már átélte a római-görög élet haldoklását, a népvándorlást, a renaissance pogány világot, a belső szakadást és a rengető forradalmat : az Evangélium; épen a benne rejlő legnagyobb érték, a legnagyobb tanúbizonyság, a legfölségesebb tény és valóság a feltámadás hite által. Azt meg Szent Páltól tudjuk, hogy, ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor hiábavaló a mi predikálásunk, tanításunk, hiábavaló a mi hitünk. (Ezért nem a legnagyobb ünnep nekünk a Nagypéntek!) A jelenkor egyre megismétlődő husvétjának örömteli, ujjongó és örvendetes állelujá-ját az támasztja alá, amit nem a meghalt, hanem a feltámadt Mester mondott: Bé- : kesség nektek ! Ne féljetek ! Én ; vagyok ! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak... Nem hiábavaló a ti reményetek, nem alaptalan a ti hitetek, mert nyilvánvaló nagy tény és eleven bizonyság a ti húsvéti örömötök. A nyolcnapos szent missió minden bocsánatosztó apostola is ezt a boldog, húsvéti üzenetet továbbította mindenkihez, aki jóakaratú, Istent kereső lélekkel lépett az emmauszi útra. A kétezer éves kereszténységnek ez az ősi és változatlan örök húsvéti hite s ez a feltámadást harsonázó apostoloknak boldogító alleiujás öröme. Vere surrexit Dominus! Valóban feltámadt a mi Üdvözítő örömünk! Alleluja! & némtet fé?hivatalos ■a Berlinből jelentik: A Deutsche Diplomatisch Politsche Corres- pondenz a pápai enciklikáról azt Írja, hogy egyáltalán nem áll meg az a szemrehányás, hogy egyedül a birodalom a hibás és hogy az állam szerződésszegéseket követett volna el. A katolikus egyháznak a népekre való hatása csak akkor nem okozna aggó dalmat, ha fennállana a biztosíték arra, hogy a papság fentartás nélkül támogatja a nemzeti szocialista államnak azt a megingathatatlan célját, hogy a német nép valamennyi rétegébe beviszi a népközösség gondolatát. XI« Piu® páps ha§yo- mányos liusvéti áfdásosziásáft husvétvasárnapján számos ország rádióállomása közvetíti, igy Bécs- ből is hallható lesz. május 23 <*án kezdődik az eucharisztikus szentéi?. Az Actio Catholica központjába, az Eucharisztikus Kongresz- szus irodájába napról-napra ér- kerkeznek a levelek a világ minden részéből a részvételi bejelentésekről. A tokioi érsek levele szerdán érkezett meg a japánok készülődéséről. A központi iroda már lefolytatta a tárgyalásokat a középeurópai államok legnagyobb részével a vasúti kedvezmények megadása tekintetében. Az eucharisztikus esztendő megkezdését május 23-án, Szentháromság vasárnapján a magyar püspöki kar közös pásztorlevelében jelenti be. Pécsett tilos ***% a nyilvános húsvéti locsolás. Az államrendőrség pécsi kapitányságának vezetője kedden rendeletet adott ki, amelyben a közlekedés rendjének és a közönség ruházatának megóvása érdekében a szokásos húsvéti locsolást nyilvános helyen, különösen kellemetlenkedő, bántó és tolakodó módon, eltiltja. A rendelet megszegését a rendőri büntetőbíróság száz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Fsföiic Szalvátor főherceg a kismartoni muieumban. Ferenc Szalvátor főherceg a napokban nejével Kismartonban járt, mely alkalommal meglátogatta a hírneves Wolff múzeumot is. A főherceget kellemesen lepte meg a muzeum gazdagsága és különösen meghatottan időzött a Ferenc József emlékteremben. Ha a kiráiybisasszcny biciklizni akar . . . Margit hercegnő, az angol uralkodópár kisleánykája, azt az óhaját nyilvánította, hogy szeretne kerékpározni. A kívánság nyilvánosságra jutott és az angol kerékpárgyárosok szövetségébe tartozó negyven gyár elhatározta, hogy sorsot húznak, melyiküknek jusson a megtiszteltetés, hogy pompás kerékpárt készítsen augusztus 21 re, a hercegnő 7-ik születésnapjára.
