Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-02-14 / 36. szám
1937. február 14 Zalamegyei Újság 3. Újabb barlangüregeket fedeztek fel Tapolcán. Keszler Hubert a hírneves barlangkutató | ffík leletei. M ÍWT TUNGSRAM ! Tapo'ca, feb uár 12. Beszámoltunk már arról, hogy a tapol- cri tavasbarlangban Keszler Hubert, az országos hirü barlangkutató már napok óta tudományos kutató munkát végez. A barlang felfedezése a háború előtti idők szenzációja volt. A véletlen vezetett rá, de néhai Keszler Aladár építőmesteré az érdem, hogy az alkalmat felhasználva, elsőnek hatolt be az ismeretlen üregbe, ahol azelőtt teremtett lélek nem járt. Az ő vezetése alatt is tárták fel később a barlangüregek egy részét, hogy a közönség megcsodálhassa az elemek szeszélyes alkotását. A háborús idők azután másfelé terelték a figyelmet és a barlang- üregek további feltárására sajnos, nem akadtak vállalkozók. Mosi végre talán fordulat áll a barlang ügyben. A Barlang Társulat és a most már közvetlenül érdekeli Tapolca nagyközség meghívása folytán Tapolcára érkezett Keszler Hubert, az országos nevű barlangkutató mérnök. Keszler Hubert megfelelő öltözetben és felkészültséggel a kórház kutján keresztül leszállt a A Nemzeti Újság egyik vasárnapi száma színes riportot hozott a téli Zalaegerszegről. A képes mellékletében pedig pompás felvételek mutatták be az ország közönségének „Göcsej kapujának“ téli szépségeit. Ó, hogy tudtam mindennek örülni: Képzeletemben már láttam a sok külföldi téli felvonulását Egerszegre, mert hiszen, mint az újság megírta, olyan ideális si pályát, mint az egerszegi, messze földön nem lehet találni. Persze, hogy örültem, hiszen az én bölcsőm is ott ringott „Göcsej kapujáéban. „Altató dalt a dajka ott dalolt felettem*. Örültem, mert „Göcsej kapuját* is csak mostanában fedezték fel. Nem igen tudtak rólunk. Valahogy a politikánk se lehetett szerencsés, mert vagy ellenzékiek voltunk, akkor azért nem nézett ránk jó szemmel a földi jókat osztogató államhatalom. Ha a kormány mellé álltunk, akkor sem igen jártunk jobban. Minket mindig a balszerencse üldözött. No, de tény, hogy mostanában emlegetnek bennünket. tüdőbeteg pavilon alatti barlangüregbe. Első útja alkalmával máris újabb üregre akadt. Másnap műszerekkel felszerelve több órát töltött földalatti kutatással és földalatti mérésekkel. Ez alkalommal siketül! egy 26 meter hosszú folyosószerü teremre akadnia, amtből szerte szét ágaznak a to vábbi sikátorok és termek. A harmadik és negyedik napokon a már közismert, régen feltárt Lóczy-termen keresztül és a viien átladikázva eíébb azokba a helyekbe hdoit bs a fáradhatatlan kutató, amelyeke! Kesz- íer Aladárnak és társainak sikerült egyszer elérniük. Majd le-? eresztették a nagytó vizét, am csökkentette a barlangi vizek nívóját is és e réven Keszler Hubert még tovább hatolt be az ismeretlen rejtelmek felé. így akadt ismét újabb barlangláncoiatra, amelyek a város keleti része felé húzódnak, legalább 120 méternyire. Az eredményt és annak jelentőségét ma még korai lenne meghatározni. A későbbi teendők és a cél meghatározása még távolabbi feladatokat képez. Az or- szágoshirü tavasbarlangból talán még világhiresség is lehet. Egy kicsit divatba jöttünk-. Ma már nem pironkodnak és nem mutogatnak a jó egerszegiek erre, meg arra, hogy valahol ott van Göcsej, — ha megkérdezik őket e felől. És, hogy észrevették bennünket, úgy csinálunk, mint a tisztes leányzó, amikor tudatára ébred, hogy szépsége felkeltette az érdeklődést. Elkezdtük csinosítani magunkat. Bizony egész helyre kis város lett, virágos Egerszeg. Semmi csodálkozni való nincsen azon, hogy meg- l tetszik az odavetődő idegennek, j Ez az érdeklődés nem járhat jó házassággal a dolog természete ! szerint, de azzal remélhetőleg igen, hogy Egerszegnek, „Göcsej kapujának“ segítségére lesznek az illetékes körök és az idegen- forgalomba való bekapcsolódás meghozza a városka számára azt a nehezen várt és régen megérdemelt kis anyagi jobblétet! Lám, nem vádolhat senki az- za>, hogy rosszat akarok szülő városkámnak ! De én az „Igazság“ arcára feledkeztem. És akkor ki kell mondanom, van egy másik, egészen szükebb hazám, ahol hivatásomat betöltőm. Ennek a kis falunak és vidékének fejlődését munkálni kötelességemnek tartom. Ez a falu „Göcsej Szive“. A göcseji járás székhelye. Szegény beteg szív ! Szegény kisemmizett szív 1 Ennek halk verését, ideges vergődését aztán senki sem akarta meghallani. Nagyon a jő Isten háta mögött voltunk. No azért madarak jártak erre (a levegőben nem akadékoskodik a ragadós sár.) Meg választások idején a jelölt urak. Azoknak meg megérte. Ők csak úgy vissza visszaemlékeznek a feneketlen sárra. Ennyit még csak megért a mandátum, — mert — tisztelet a kivételnek, de minket legszívesebben az ígéretek olcsó kosztjára fogtak. Hiába volt gyönyörűséges szép templomunk! Össze is dőlhetett volna. Igazán hála a vármegye megértésének, az utolsó órában nagylelkűen hónunk alá nyúlt és segített úgy, hogy a kegyurasággal karöltve megmentették ezt a gyönyörű és értékes templomot a pusztulástól. De „Göcsej szivének“ vannak most is panaszai és, ha már észrevették „Göcsej kapuját“ és átlagban Göcsej természeti gszép- ségeit, értékeit, akkor ne menjenek e! részvétlenül a „szív“ panaszai melleti sem, hanem segítsenek. Megmondom mi fáj ? ! Ha elmegyünk a főbírói hivatal előtt (képzeljék csak ez is bérházban van). Igen az ősrégi járásnak nincs székháza. Pedig a plébánia és a község közös akarattal a legszebb telket ajánlotta fel a vármegyének. Épiieni kellene! Erre meg kell találni a lehetőséget, Tovább megyek (csak gondolatban, mert valójában a főbírói hivatal előtt állok). Látom a hivatali jelzést. „Járási állatorvos“ Bizony csak a táblája van Nován. Az állás leépítve. A göcseji járást Lentiből látják el. Az elmúlt nyáron az egyik ház faláról lekerült a „járási tiszti orvos“ clmtáblája. „Göcsej szivén“ megint ütöttek egyet. Azóta a „járási tiszti orvos“ feladatát, munkáját is Lentiből látják el. Kérem, nem irigylem én Lenti fejlődését. Bár igaz, hogy fájó az minden jó magyar embernek, hiszen Trianonnak kellett jönnie, hogy Lent! igy előre rukkoljon. Bár igy fejlődött volna a háború szerencsétlen befejezése nélkül! Csak az nagyon lehangoló, hogy a régi járási székhelyet, „Göcsej szivét“ nyomorgaíták igy meg és lassan meghaiasziják. Ne bántsák a szerencsésebb szomszédot, de viszont ne rajtunk üssenek mindig és ne feledünk tartsanak halotti tort. Az iskolákban éneklik a göcseji indulót. Felnőttek is szívesen dúdolják. Ne törjék le a göcseji öntudatot. Inkább segítsenek rajtunk 1 Orvosolják „Göcsej szivének“ sok bajái 1 Ez a szív tud szeretni. Ez a szív nagyon hálás tud lenni. Csak egyszer meggyógyuljon. Meg fogják látni . . . ! e&asüetUfa rege# volna és a legtöbb ember részére drága is! A jó, egészséges Hneipp malátakávét valódi Franck, kávépótlékkal ízesítve jobban elbírja a gyomor és pénztárca is. Csak 3 fillérbe kerül, egy csésze kitűnő, tápláló kávé, tejjel és cukorral, tehát nem luxus. Ennyit mindenki megengedhet magának! Még mindig szép és divatos férfi pulóverokat; téli fehér- neraiieket, kesztyűt» harisnyát, most ölesé á**on vásárolhat Horváth Jenő divatáruüzletében (Plébéniá épület») »Göcsej szivének“ panasz' kodása.