Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-02-14 / 36. szám

4. Zaiamegyei LJjság 1937. február 14 Az eltört hárfa. P. Tóth Ede versei. 1936. Egy nagyon fiatalon elhunyt, nagyon tehetséges ferencrendi szerzetes verskötetének találó cime ez. „ Fiatal rendtársai megható kegyelettel gyűjtötték egy vaskos kötetbe megboldogult testvérük költöi hagyatékát. Érdemes volt összegyűjteni és kiadni, mert ezzel nemcsak rendjük dicsősé­gét gyarapították, hanem örömet szereztek mindazoknak, akik gyö­nyörködni tudnak a tiszta szép­ségben. (Tóth Ede Sopron megyében, Szil községben született 1911- ben. Tizenhét éves korában be­lépett Szent Ferenc rendjébe. 1932-ben rendje kiküldi Észak- franciaországba. Itt szentelik pappá. 1935-ben betegen hozzák haza és az annyira szeretett hazai földön fejezi be fiatal életét 1935-ban, huszonötéves korában.) Nem véletlen, hogy újabban úgy megnövekedett a katolikus papköltők száma. (Hirtelenében csak Mécs László, Sik Sándor, Harsányi Lajos, Székely László nevét említem.) Ennek oka: a líra irányváltozása. Valamikor, ha líra-költőre gondoltunk, Balassa, Csokonai, Kisfaludy S., Vörös­marty, vagy Petőfi alakja merült fel képzeletünkben, akiknek köl­tészetében igen jelentős helyet foglalt el a szerelem témaköre. A századforduló óta a helyzet lényegesen megváltozott: a sze­relem, mint lírai motívum las­sanként háttérbe szorul és helyét elfoglalja a gondolat; a teljesen egyéni szerelemérzés helyett a gondolkozó, érző-vérző, szenvedő, vagy örülő egész ember, sőt az egész emberiség lesz a lírai költő tárgya. Az én viszonya a nem énhez, az emberekhez, a természethez, a világhoz, az Is­tenhez, ez a fő problémaköre a modern lírának, amelynek csak egy, de nem leglényegesebb húrja a szerelem. (Kivétel persze a nagyon fiatalok és a sláger- népdalszerzők lírai termelése.) Mindezt a már föntebb említett papköltőkön kívül igazolja leg­jelesebb világi költőinknek, Babits Mihálynak, Áprily Lajosnak, Re ményik Sándornak a költészete is. Természetes, hogy iiyen kö­rülmények közt a líra országában megtalálja a helyét az Isten szolgája, a pap. Hiszen az ő egész gondolatvilága ebben a síkban mozog. Feladata : közve­títeni a vergődő ember és a ha­talmas Istenség között, fölemelni a sárból az elbukottat és szeretni, nagyon szeretni mindent és min­denkit, mert az Isten teremtmé­nye. Ez a nagy, mindent átfogó szeretet, valami magasabbrendü gondolati költészet a sajátja Mécsnek, Síknak, Harsányinak, Székelynek és ezt találjuk meg Tóth Ede posthumus kötetében is. Petőfi mindössze 26 esztendőt élt. Természetes, hogy költészete a fiatalság költészete. A 25 éves korában eltávozott Tóth Edéé is az. De nemcsak az időben köz­tük tevő távolság, hanem a lelki alkat is egészen mássá teszik 1 ezt a két fiatalságot. Tóth Ede j leikéből hiányzik a fiatalság min • i den szilajsága, szenvedélyessége, valami méla, aranyos verőfény vonja be egész költészetét, úgy, hogy néha azt érezzük, hogy a költő mintha előre sejtené, hogy a tavasz nyomában ott van az ősz, s hogy neki talán sohasem lesz „lánysugarú nyara“. De egy percig sem zúgolódik, nem si­ratja önmagát, mert tudja, hogy előbb utóbb az „Istenvárba“ fog megérkezni, ezért van az,, hogy verseit olvasva, ha nem ismerjük szomorú élete sorsát, állandóan csak azt a szelíd ragyogásé derűt érezzük, amelyet talán Szent Fe- renctől, az Isten dalos szegény­kéjétől tanult, vagy örökölt. Témaköre igen változatos, mint ahogy változatosak a formák is, melyekbe érzéseit önti. Érzékeny lelke minden benyomásra meg- rezdül és minden benyomásból egy-egy szép vers születik. Hogy milyen könnyedén, mutassa egy­két versszak: Pirosarcú gyermeksereg hancúroz a [réten, Körbeállnak, kéz a kézben, úgy dalol- [nak szépen, Kaput formál két kis gyermek, úgy [kacag a hangja: Nyitva van az aranykapu, csak buj­tatok rajta. Nem érti meg, mi az élet, aki mindig [boldog; Nem ismeri még a gyermek a sok élet­[gondot. Gyermek gondját a jó Jsten a kezében [tartja, Nyitva van az aranykapu, csak bújja­tok rajta. 1 Tóth Ede középponti gondo­lata : az Isten. Költészete azon­ban nem egyházi énekköltés, hanem valami egészen más, tel­jesen egyéni. A nagy vallásos költőket épen az a közvetlen vi szony jellemzi, amelyben ők az Istenséggel vannak. Ezt látjuk költőnknél is, akit ebben a fő • érzésében valami különös, telje­sen eredeti miszticizmus jellemez. Az Isten hegyén áll az Isten vára; nehéz ide feljutni : Itt nem lehet csak úgy megállni, Egyszer menni és egyszer állni. Itt mindig menni kell, vagy mindig állni. Ő mindig megy, míg el nem jut az Istenvárba és míg idelenn „zuhog a gyászkoporsó fája“, az égi éjen feltűnik egy ismeretlen csillag. Erre a miszticizmusra jellemző, hogy megkölti Dante egy apokrif énekét, melynek fő • alakja Szent Imre herceg. Az Istengondolat — nem az Isten-keresés, hanem Isten-meg­találás gondolata mellett — en­nek a költészetnek a másik ve­zető-motívuma a magyar érzés. Három esztendeig hallgatja mesz- sze idegenben a francia tenger mormolását, nézi a lillei világító- torony fényjátékát, három évig egyre hazajár, hazavágyik, haza- sir a lelke. A hazájának írja : . . . most érzem csak, mily nagyon [szeretlek Távol tőled. S hiába férfiasság, Ha gondolok rád, titkon könnyet ejtek. A francia kisváros utcáján egy ablakból magyar nóta trillázik felé s a szeméből könnyeket fa­kaszt a bánat. „Álom“ c. ver­sében víziószerü erővel festi a magyarság múltját és jövőjét. Különösen érdekli az idegenbe raktár, rendkivíiii elegáns, különleges fazonok, elsőrendű minőség. Tekintettel a nsgy készletre még ölesé árakért Telefon 84. Telefon 84, PETRÓLEUM GAZLiMPAnn 3—400 gyertyafény. 1 liter űrtartalom, ^jQ 1 éves garancia. Kérjen ismertetőt. HODÁCS JÁNOS autókarosszéria, gép és- fémáru üzeme, SÍEGED, Lechner-tér 9. sodródott magyarok sorsa, a „diaszpórás magyarok“ élete. Megható slrófákban énekli meg az idegenben meghalt öreg Hor­váth János bácsit. Amikor pedig idegen országokon keresztül vág­tat vele a vonat, minden szépség mellett is csak azt zakatolja : „nem szép, nem magyar.“ Mint valamikor Balassa Bálint a darvakkal kedvesének, úgy üzen ö haza felhővel, holddal, vándormadarakkal az édesany­jának. Az Istent kéri: . . . Engedd, hogy egyszer kis falumban Kettesben, boldogan, anyámmal Menjünk megnézni apám sírját. Mindezen kívül milyen gazdag­sága nyílik meg előttünk hang­nak, tárgynak, formának. A gye­rek, az ember, a falu, a város, a virágos, harmatos, viharos és kihalt természet, minden, de minden érdekli és minden tárgy­hoz megtalálja a megfelelő han­got és formát. Amilyen gyönyörűséggel ol­vassuk végig ezt a könyvet, olyan fájdalmas érzéssel nézzük, hogy az utolsó esztendő termése az előbbi gazdag termés után már csak két vers. Eltört a hárfa. De ha megfájdul is a szívünk arra a gondolatra, hogy ennek a nagy Ígéretnek olyan korán kellett elhervadnia, vigasztal bennünket az a gondolat, hogy ezekben a versekben egy szép lélek maradandó illata ránk ma­radt. Móra János. A fent ismertetett könyvet Szombathelyen a Ferences Ifjú­ság nál (Ferences zárda) lehet megrendelni. Ára 3 P + portó. Vese-, hólyag-, prostata* és végbéibajokná! reggelenként éhgyomorra egy pohár természe­tes „Ferenc József“ keserűviz kiadós, hig ürülésí és kielégítő emésztést eredményez, aminek következménye azután jóleső megkönnyebbülés szokott lenni. Mégyszobás usriház gazdasági épületekkel, gyümöl­csössel, hétezer öles belsőségen «eladó Alsónemesapátiban, ál­lomással szemben. Tulajdonos: Süléné Haják Mária, Nyíregyháza, Vármegyeháza. 1968|937 sz. Kiadó május 1-re Jókai-utca 11 szám aiaít egy kétszobás, összkomfortos lakás. Érdeklődni lehet Rákóczi-uíca 62 sz. alatt. — Modern Iskbersndozést bizalommal vásárolhatunk a Dunántúl legnagyobb, 50 éves cégénél: Kopstein bútora rú- házak, Nagykanizsa. Olcsó árak. Kedvező fizetési feltété* lek. Kérjen árajánlatot! ■ ■ He okodon Önnek gondot, hogy lovászi szükségletét hol szerzi be. 4OT*E8EtM»Ki«3^rv.^\ erjmeammuataamma* Női és férfi szöveteit, tavaszi kábáitok, festőanyagok nagy választékban, olcsó árban Korzó Divataruházban kaphatók. Arany Bárány épület. (H még raktáron lévő téli árukot minden elfogadható árért árusítom.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom