Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-18 / 188. szám

2. Zalamegyei Újság i936. augusztus 18 Tíz magyar bajnoksággal zárult a berlini olimpiász­Négyszer harsait! fel a magyar himnusz a záróünnepélyen. A göcsejiek búcsúja Czobor Mátyástól Mos», amikor Czobor polgár­mester nyugalomba vonult, úgy érzem, hogy nem hagyhatjuk szó nélkül mi, göcsejiek, annak a lel­kes férfiúnak működését, aki vá­rosáért és annak egyik szép vi­dékéért, a mi Göcsejünkért, any- nyit dolgozott. Magát a várost, megyénk székhelyét, oly széppé varázsolta, hogy nemcsak az ide­gen, aki ritkán látja, de mi ma­gunk is ha be-be rándulunk Za­laegerszegre, nem győzzük cso­dálni, hogy mi volt Zalaegerszeg 15 — 16 évvel ezelőtt és mivé fej­lődött Czobor polgármestersége alatt 1 Igaz, hogy ez a fejlesztés kissé hirtelen történt, a város el­adósodott és emiatt sok ellensé­get szerzett magának Czobor pol­gármester; de ha kiheveri adós­ságait a város, elcsendesül a sok panasz, intrika, megmarad a vi­rágos Zalaegerszeg, mint a Du­nántúl legszebb, legcsinosabb vá­rosainak egyike 1 Ami pedig Gö­csejt illeti, felejthetetlen érdeme­ket szerzett azzal, hogy megis­mertette Göcsejt a világgal. Vala­hányszor gyűlésen, értekezleten voltunk, ahol Göcsejről szó esett, Czobor Mátyás sohasem mulasz­totta el ennek a vidéknek érde­kében szót emelni. 1934 dec. 15- én ott voltam azon a várniegyyi népművelési bizottsági ülésen, ahol Czobor Mátyás elénk tárta az ő programmját az általa ren­dezendő „Göcseji Hétről“. Egye­sek mosolyogtak rajta, mig má­sok buzditotiák őt nemes tervei­nek keresztülvitelére. Czobor Má­tyás meg is rendezte az első Gö­cseji Hetet 1935 augusztus végén, amely nagyon szépen sikerült és felfigyett az ország közönsége a Göcsej szóra és azóta szép szám­mal jönnek a göcseji dombokat, erdőket, völgyeket meglátogatni. A Göcseji Héttel kapcsolatban hozta össze a kustánszegi gyön­gyösbokrétát is, amely már olyan tökéletességig vitte szereplését, hogy épen a mai napon utaztat­ták fel Budapestre, ahol két na­pon át fog a városi színházban szerepelni a gyöngyösbokréta be­mutatóján. Én úgy érzem, hogy hálátlanság volna, ha e néhány sorban köszönetét nem monda­nánk Czobor Mátyásnak, a mi kedves Matyi Bátyánknak, mind­ezen szép és nemes munkájáért, épen ezért e helyről köszöntöm őt a göcsejiek nevében és arra kérem, hogy nyugalombavonulása után is tovább munkálkodjék a mi Göcsejünkért és legyen to­vábbra is Göcsej szerelmese az­zal a fiatalos hévvel és munka­kedvvel, mint polgármestersége idején ! Dolgozzék továbbra is a göcseji turista szövetség élén Göcsejért I Csonkahegyhát, 1936. VIII. 16. Tuboly Aladár. Órát és ékszert csak cTifiinéi vegyen. cfiarga£ajos órás és ékszerész Berlin, augusztus 17. A berlini olimpiász, amely minden eddigit felülmúlt, vasárnap zárult 120 ezer ember jelenlétében. Az utolsó előtti, szombati nap ismét három pompás magyar sikert hozott. Mivel a magyar-német vizipóló- mérkőzés 2:2 arányban döntetle­nül végződött, azért a szombati mérkőzések döntötték el a baj­nokság sorsát. A magyar csapat 5:0-ra győzött a franciák ellen, a német 4:1 -re a belgák ellen, igy a bajnokságot jobb gólarányával a magyar csapat nyerte. Második Németország. Az egyéni kardbaj­nokságot Kabos nyerte, második Marzi olasz, harmadik Gerei ma­gyar, negyedik Rajcsányi magyar, ötödik Pinton olasz, hatodik Gau- dini olasz. Kabos csak egy vere­séget szenvedett, Gerei pedig ket­tőt, de mindkettőtt a magyaroktól. A külföldieket sorra megverte. A harmadik magyar bajnokságot Ha- ranghi szerezte az ökölvívásban. Vasárnap még Platthy József szá zados szerzett harmadik helyezést a lovaglásban. A vasárnapi záróünnepélyen zsúfolt stadion előtt hirdették ki a magyar kardcsapat bajnokságát, az egyéni kardbajnokságot, Ha- ranghi bajnokságát és a vizipóló- bajnokságot. Négyszer harsant fel a magyar himnusz és négyszer repült fel a főárbócra a magyar zászló. Az eredményhirdetés után a nemzetek versenyzői ismét felvo­nultak a stadionban és Hitler Nagyboldogasszony napján megkapóan szép ünnepség kere­tében leplezték le Hottó község 23 hősi halottjának emlékművét, amelyet Pataky Andor alkotott és S i p o s 8 Dezső kőfaragó­mester faragott ki domborműben. A dombormű az iskola falában elhelyezve hirdeti, hogy ez a pa­rányi község 23 hőst áldozott a hazának. Az ünnepségre hatalmas kö­zönség gyűlt egybe az egész környékről és Zalaegerszegről. Ott voltak: Székely Jenő alezre­des, vitéz Árvátfalvi Nagy István dr. országgyűlési képviselő, Balás István tb. főszolgabiró, vitéz Ta- másy István dr. h. polgármester a zalai HONSz képviseletében, vitéz Bakó Gábor mérnök, Bencze Imre dr. ügyvéd. A zalaegerszegi kancellár ünnepélyesen bezárta az oiimpiászt. Az olimpiai győzelmek számát tekintve Magyarország a harma­dik helyen végzett a nemzetek között. Csak az első helyen vég­zett Németország és a második Amerika előzték meg az 53 nem­zet közül. Az olimpiai záróünnepély után Göbbels miniszter meghivta az olimpiász előkelőségeit Potsdamba. Megjelentek az olimpiai bizottság tagjai, Boris bolgár király, a dip­lomaták és mintegy 600 versenyző. A berlini rádió igazgatója a rádió­palotában a 67 külföldi rádió- tudósitó számára rendezett foga­dást. Megköszönte nekik, hogy tárgyilagosan tudósítottak az olimpiászról. Az olimpiász statisztikája. A németek már elkészítették az olimpiász statisztikáját. Eszerint az olimpiai játékokra 1 200 000 ember jött Berlinbe s ezek közül 150 ezer volt a külföldi. A nézők számára 4 és fél millió belépő­jegyet adtak ki. Az olimpiász be­vétele 7 és fél millió márka volt, a szervezési és rendezési költsé­gek másfélmillió márkát emész­tettek fel. Ezen kívül van a sta­dion építésének hatalmas költsége. A magyar versenyzők ma in­dulnak el Berlinből és kedden reggel 9 óra 45 perckor érkeznek a keleti pályaudvarra. A fogadta­tásról helyszíni közvetítést ad a magyar rádió. frontharcosok 22 tagú küldöttség­gel jelentek meg Jakabffy Antal vezetésével. Ott voltak az ünnep­ségen a környék levente- és tüz- oltócsapatai. A vitézeket vitéz Farkas Jenő nagylengyeli körjegy­ző képviselte. Ót volt Fangler Gyula zalaegerszegi kereskedelmi köri elnök, Telman Sándor dr. közjegyző, Rigler Mihály, a ZTE elnöke és Bogyay Elemér kor- mányíőtanácsos. A hősi emlékavatás tábori szentmisével kezdődött, amelyet Noé János boncodföldei plébános mondott, aki maga is két és fél évig volt a fronton. Szentmise után a p'ébános megkapó szent­beszédben emlékezett meg a hő­sök áldozatkészségéről. Szentmise után a zalaegerszegi leventezenekar a Magyar Hiszek­egyet játszotta, majd Háry István, az emlékbizottság elnöke mondott megnyitót. Ismertette az emlékmű létesítésének történetét, kiemelve, hogy Károly József igazgatótanitó szerezte a legnagyobb érdemeket a hősök emlékének megörökítése körül. Székely Jenő alezredes adott ezután engedélyt az emlékművet takaró lepel levonására, ami a Himnusz hangjai mellett történt meg. Vitéz Árvátfalvi Nagy István dr. mondott ezután nagyhatású ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a világháború hőseinek nagy áldo­zatáról. Nagyszerűen, könnyekig meghatóan szavalt ezt követően egy alkalmi költeményt Palotai Mária, majd Egyed József tes- kándi körjegyző vette át az emlékművet. Ezután mintegy 40 koszorút helyeztek el a különböző hatóságok és testületek képviselői. Befejezésül a levente­zenekar játszotta a Szózatot, a kivonult alakulatok pedig diszme- netben vonultak el az emlékmű előtt. Pártoljuk a Balaton legújabb közkincsét a „Csopaki Szent József gyógyvizcc-et. Gyomorsavtultengés Gyomorhurut és bélrenyheség Vesehomok ée vesekőbán- talmak ellen javait. Mint természetes szénsavas ásványvíz pompás üdítő itali Borral is kitűnő! Beszerezhető mindenütt: — Raktáron: Németh László füszerkereskedésében. A keszthelyi nyári egyetemen B i r k á s Géza dr. francia- nyelvű előadásában egy francia tudós magyarországi utazásáról beszélt. Szilágyi Lajos dr. „Uj tanulmányok a Dunántúl meg­szállásáról“ címmel tartott elő­adást. Tamás Lajos dr. francia- nyelvű előadásában azokkal a mélyreható, magyar műveltségi hatásokkal foglalkozott, amelyek a középkorban és a reformáció korában érték az erdélyi, moldvai és havasalföldi oláhságot. Márffy Oszkár dr. olasznyelvü előadásá­ban a római és magyar lélek közös jellemvonásaiból kiindulva a „Róma a magyar költészetben“ elmen adott elő. Kardos Tibor dr. a humanizmus fejlődéstörté­netét vázolta. Szerecz Imre dr. francia nyelven a romantikus Balatonvidéket és költőjét, Kisfa­ludy Sándort ismertette. Kistaludyról többek között a következőket mondotta: Kisfaludy Sándorban korán fel­ébredt írói öntudata és tollával óhajtotta hazáját szolgálni. Mint testőrtiszt belekapcsolódott a Bessenyei-teremtette nemes iro­dalmi hagyományba, mely irodal­munk megújhodását jelentette. A francia és olasz minták hatottak rá mint lyrikusra legjobban, az olaszok közül Petrarca elválhatat- lan mestere. A Himfy Szerelmei­ben teljesen őt követte, még az elegáns és dallamos Hlmfy-szak megalkotásában is. Múzsája Sze- gedy Róza mellett a francia d’ Esclapon Karolina is. Hatására Jó szemüveg, Jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozáe BÁNFAI optika éa fotó ozakiizletéboiu Pées, Zalaegerszeg. BÉLA Leleplezték a hottói hősi emlékművet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom