Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-07 / 153. szám
2. Zalamegyei Újság i936. julius 7 származik és jelenleg mint Anna Joachim nővér Szent Domonkos rendjéhez tartozik. Már a rendbe lépése előtt is híres jogász volt, de kitűnt a sportban is és mint versenyző 11 íer.niszszalagot is nyert. Saját repülőgépe is volt. Doktori oklevelét európai egyetemen szerezte. Jogászkörökben már ma is elismert szaktekintély. Hatóságok támogatásával készül San-Frarnciscoban a város védőszentjének, Assisi szent Ferencnek óriási szobra. A Göcseji Hét bezárása. Vasárnap délután a város és a vidék közönsége nagy számban gyülekezett a Notre Dame zárda udvarán, hogy része lehessen a Göcseji Hét utolsó napjára rendezett ünnepélyeknek és a Göcseji Hét ünnepélyes bezárásának. A játszótéren először Nagyné Fráter Blanka kis óvódásai kedves játékukkal szereztek igaz élvezetet a közönségnek, majd pedig Héjj Erzsébet, székesfehérvári óvónő adott elő tréfás gyermekmeséket, amelyek a felnőtteket is kitünően szórakoztatták. A szabadtéri színpadon szerepeltek fölváltva a csatári iskolások, a gáborjánházai és kustán- szegi bokréták már bemutatott számaikkal. Kellett is ezeket a számokat újra előadni, mert a bokréták első játékát az eső megzavarta. Úgy a csatári gyermekek éneke, mint a bokréták játéka a közönségnek legnagyobb tetszésével taiálkozzlt. Műsor után Czobor Mátyás polgármester állt a mikrofon elé és köszönetét mondott Zalaegerszeg közönségének, hogy a falvaknak alkalmat adott a bemutatkozásra, szereplésre, ami nagyban elősegítette és megerősítette a város é3 a falu jóviszonyát. Köszönetét mondGtt a szereplőknek, hogy városunk ünnepének jelentőségét emelni szívesek voltak. Köszönetét mondott azoknak, akik a kiállításban resztvettek és mindazoknak, akik a Göcseji Hét megrendezésben bármiképen is segilőkezet, támogatást nyújtottak. Ezután a közönség megtekintette a kiállítást, amely bizony — a kertészet kivételével — nagyon is szegényes voll. Arról már iríunk, hogy a zalaegerszegi iparosok nem is sejtett közönyt tanúsítottak a kiállítással szemben, így természetesen kárbaveszett az az igyekezet, hogy a helybeliek is, vidékiek is nagyobb áttekintést nyerhessenek a város ipari fejlettségéről. De az idegenek is furcsának találták, hogy milyen visszaesést mu'atott ez a kiállítás a múlt' évihez képest. Hogy egyes előadásokon a nézőtér kongott az üreségtől, hát az sem valami nagy dicsőség. De nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a megrendezés időpontját nem választoltak meg jól. Magyarán : kár volt ilyen gyors egymásutánban göcsejihetezni. Maga Zalaegerszeg nem bírja ezt meg. Az elgondolás tagadhatatlanul szép volt. Különösen az eszme: a gyermekvédelem s ezen a téren remélhető is eredmény; de a kiállítás szegénysége 8 a tündöklő nagy közöny félő, hogy ezt az eredményt is tönkreteszi. Szóval: most egy ideig fel kell hagynunk a próbálkozással. Fényes ünnepély keretében ülte meg a Zalaegerszegi Ipartestület fennállásának félszázados jubileu mát. Vasárnap reggel fél 9 órakor a tagok a testületi székházban gyű Iekeztek s onnan indultak zászló alatt, a levente zenekar kíséretében a plébániatemplomba, ahol 9 órakor Pehm József apátplébá nos Te Deumot és ünnepélyes szent misét mondott segédlettel. Szentmise után a levente zenekar kísérete melleit vonultak a vármegyeház nagytermébe. A menetben résztvettek éa a vármegyeházán őrséget állottak a 80. sz. Csány cserkészcsapat tagjai. Fél 11 órakor kezdődött a jubiláns díszgyiilés, amelyen megjelentek : az iparügyi miniszter képviseletében Fluck István dr. min. titkár, a vármegye részéről Brand Sándor dr. főjegyző az alispán képviseletében, Tomka János dr. másodfőjegyző, vitéz Berlha Jenő tb. főjegyző, Fára József dr. főlevéltáros, a város rezéről Czobor Mátyás polgármesler, vitéz Ta- másy István dr. h. polgármester, Mikula Szigfrid dr. főjegyző, iparhatósági biztos, továbbá Pehm József apátplébános, Várkony Rezső min. tan., pénzügyigazgaló, Lippay István dr. az IPOK titkára, Székely Géza a soproni kér. és iparkamara elnöke, junger Mózes dr. főrabbi, Fangler Gyuia a Kereskedelmi Kör, Kováts Ferenc a Gazdakör elnöke, több intézmény, egyesület és ipartes.üiet kiküldöttei. Az Iparosdalárda Bálint Béla karnagy vezetéséül elénekelte a Hiszekegyet s azután Horváth István ipartestületi elnök megnyitóját ezzel vezette be : Isten, Haza, felebaráti szerele!, ez töltse be a mai ünnepen szivei teket. Majd rövid visszapillantást vetett az elmúlt 50 esztendőre s annak az óhajának kifejezésével, hogy jöjjön el a jobb, a boldogabb kor, amely vaióra váltja reményeinket, Nagymagyar» ország visszaállítását, megnyitotta a gyülé t. Üdvözölte a vendégeket és a testület tagjait s felkérte Briglevics Károly dr. ipartestületi ügyészt ünnepi beszédének elmondására. Briglevics Károly dr. ma- gasszárnyalásu ünnepi beszédét a tér és idő fogalmának fejtegetésével kezdette. A mindenségnek, a világnak, az universumnak örök isteni terepe, a történések örökké nyüzsgő elevenségü, függönytelen színpada a tér, — mondotta, — amelyen a jelenéseket az idő ren dezi és tartja nyilván. Az emb> t legyőzte a tér és idő, de van valaki, aki nagyobb, végtelenebb még a térnél és időnél is. Hogy ki ez, erre a kérdésre már nem a fogyatékosnak bizonyult, megrekedt ész ad választ; hitünkkel felelünk, hogy ez : az Isten. Térben és időben él tehát az ember is és az embernek minden intézménye. Ma az idő érdekel benünket, hiszen jubileumot ülünk. A jubileum az évforduló, időfolyamat, időmúlás, az immár letűnt, mögöttünk levő tekintélyes időmennyiség kritikai szemlélése. Megilletődötten nézzük a régi alkotásokat; a virágban, gyümölcsben, állatban, emberben meg a fri s, az üde, a fiatal a vonzóbb és bizonyos az, hogy a szűk idő beli korlátok között élő ember csekély időmennyiségekkel számol. A saját röpke életéhez arányit. így tart stációkat 25 és 50 évnél. Már ez az idő is számottevő a kurta emberöltőben. így állottunk meg ma is 50 évnél, ötvenéves határkőnél a Zalaegerszegi Ipartestület történetében és jubileumánál. 1886—1936. Micsoda 50 év ! Talán nincsen a történelmileg nyilvántartóit időnek másik ötvenes szaka, amelybe ennyi minden összetorlódott. Nagy igazságok, szörnyű tévedések, fény, árny, tobzódó és sokszor erkölcstelenül kihívó jóiéi, rosszat suga- ló nyomor, fogadkozások, szószegések makulátlanság és szenny, eltévelyedések és megtérések, milliók erőszakos halála, vérözön tömegborzalmak, igazak marlir- sága, árulók diadala, Trianon, Versailles, az újkori rabszolgaság intézményesítése humanizmus jegyében, kommunizmus és egyéb monsíruózus visszaütásek az emberiség ősiéiformáira, Istentől való elrugaszkodás, zagyva összevisszaságok . . . Maga az üres időmúlás még nem érdemelne jubileumot. Ünnepelni csak munkában eltöltött időt lehet. Csak, becsületes, eredményes munkában eltelt és ennek nemes tartalmával megtöltött idő jubilálhat. Szólott azután arról, hogy időnként más és más foglalkozási ágakat favorizálnak. Jó pár éve a napi és gazdasági politika ismét elsőnek helyezi az agrár kérdéseket. Ez időszerű és helyes. tv bá/nv yire is szereljük a „„ánlóv értékeljük és áldjuk kczenurúájáf, ne llítsuk lekicsinyléssel 'hátra a kézműves ipart sem. A földművelésről mondják, : hogy istennek munkatárssá terem- | tés, a termelés munkájában. Hát olt anyagot, a félgyártmányt ..ész ipái érmékké nemesbitő iparos nem épen ilyen részese e a I termeiő munkának ? A magyar kézműves iparos invencióban, Ízlésben, a kivitel becsületességében, ha anyaga van, első a világon. Ennek az iparos érdekeltségnek ünnepe a mai. Álljunk meg hát szeretettel és megértéssel e szerény ünnepnél. Töltse meg lelkünket a kézműves iparos személyének és intézményeinek szerelele és munkájának megbecsülése. Emelje fel a kézműves iparos lelkét Istenhez, keresse és találja mega munka törvényét és erkölcsét, mert törvénye és erkölcse van a munkának. Ilyen törvény a munka teljesítésének, kivitelének becsületessége, észszerüsége, amit a gyakorlat, az idő, a tanítás, a múlt alakított ki. A múlt, amelyen továbbra is haladni kell, mert progresszivnek lenni annyi, mint megőrizni intézményeink lényegét, konzerválni abból, ami jó, ami bevált. Ezt a törvényt sem Marx vagy Engels, sem Lenin, Bucharin vagy Litvinov nem hatálytalanítják, mert ez a törvény annyira észszerű, mint amennyire észszerű az, hogy előbb épül a földszint, mint az emelet, előbb a fal, mint a tető. Erkölcse van a munkának, mert a munka nem öncél és különösen nem önző öncél. Eszköz az egyéni érdeket is felölelő közjó elérése. Lelke van a munkának, hivő lelke, amely józanná teszi a munkás elmét és visszahívja a szertelenségekből az élet realitásához és moráljához, a mindenségnek isteni rendjéhez és magához a teremtő Istenhez, aki az alkotó munkának is teremtő Istene, aki az egyetlen, aki eredménnyel koronázhat minden munkát, a fölművesét, iparosét egyformán a legszentebb eredménynyel, amiért minden magyar fohászkodik, a nagy, az integer, a bóldog magyar Haza visszaszerzésének eredményével. Erre tanít az idő, erre a jubileum. A hatásos beszéd után az ipartestület x 50 éves történetéről Lakatos Gyula h. jegyző adott ismertetést. Szólt a munka eredetéről, fejlődéséről, irodalmáról, az újabb rendelkezésekről az ipartestetek hivatásáról. Megemlítette, hogy az első elnök, Meskó József volt s az első tagok közül ma Kummer Gyula, Pfeiffer Henrik, Juhász Lajos és Róka Lajos élnek, majd részletesen ismertette az ipartestület munkáját, amit szociális, gazdasági és kulturális téren végez. A nagy gonddal összeállított jelentés tudomásulvétele után az elnök felolvasta gróf Batthyány Pálné üdvözlő táviratát és a sümegi ipariesíüiet üdvözlő jeveíét s a?u*án Fluck István dr. min. titkár tolmácsolta Bornemissza Géza iparügyi miniszter üdvözletét. Jő szemüveg, | Jó fényképezőgép, BÁNFAI optika és fotó szakUzletébeRh Pécs, Zalaegerszeg. BÉLA — 11 iimHBi «OHMBI Félszázados jubileumot ünnepelt a zalaegerszegi ipartestüiet
