Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-02 / 149. szám

XIX. évfolyam 149. szám. 8 ÍÜ3©!* 1936. Julius 2. Csütörtök. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra L50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. A Dunamenti Óvónők Körének vándorgyűlése. A Göcseji Hét mai, negyedik napja teljesen a kisdednevelés je­gyében folyt ie. Délelőtt a vár- megyeháza nagytermében a Duna- menti Óvónők Köre tartotta ván­dorgyűlését, amelyen Héjj Erzsé­bet székesfehérvári óvónő elnö­költ. Megjelentek a gyűlésen: Pehm József apátpiébános, Czo- bor Mátyás polgármester, Udvardy Jenő dr. városi tisztifőügyész, Békefi József dr. kir. s. tanfel­ügyelő és a különféle tanintéze­tek képviselői. Héjj Erzsébet elnök megnyitó­jában megemlítette, hogy a vándor­gyűlés napja épen arra az idő­pontra esik, amely az ovodák éleiében egy letűnt régi és egy kezdődő új korszaknak határköve, mert juüus 1-én lépett életbe az a törvény, amely az óvodákat a kultuszminiszter hatásköréből ki­veszi és a belügyminiszter hatás­körébe utalja. Csak pedagógiai vonatkozásban maradnak a kul­tuszminiszter rendelkezése alatt Hogy a változás mit hoz, azt ma tudni még nem lehet. A törvénybe a végrehajtási utasítás szelleme önt életet. Szólt arról, hogy a Kört nem anyagi érdekek hívták életre, hanem a hivatás és fele­lősség tudata, a köíeíességieijesi- tés vágya. Ezután sem akarnak mást, min! eddig : Isten és Haza szolgálatában munkálkodni. Üd­vözölte az egybegyűlteket és be­jelentette, hogy Vajda Marietta keszthelyi óvónő táviratban men­tette ki elmaradását s beküldött tanulmányát iöiolvastatta. Az értékes tanulmány szintén az ovodák életében történt válto­zásokról emlékezik meg. Szól az ovodák fontos hivatásáról s rá­mutat arra, hogy a legtöbb vidéki óvodában valóban tűrhetetlen ál­lapotok uralkodnak. Kiáltó ellen­tétek vannak a vidéki és fővárosi ovodák között. Szükséges tehát, hogy egységes állami szervezetbe olvasszák be az óvodákat, mert mint egészség- és gyermekvédelmi intézetek nagyobb gondozásban részesülnek, Reflektált a törvény megalkotásánál elhangzott parla­menti fölszólalásokra. Az ovodai foglalkozást magyarázt a s az óvó­nőkkel és kisgyermekekkel szemben támasztottkövetelményekkel foglal­kozott. Fontos intelem: ne igye­kezzék az óvónő a gyermeket a felnőttekhez „emelni“, hanem le kell szállnia a gyermek leikéhez. Az ovodai munka a szeretet je­gyében történjék. A hatásos értekezés után Wacker Alexandra, a Budapesti Országos Közegészségügyi Intézel főnökasszonya szabad előadásban ismertette a reformot, amely a kisdednevelésnek felértékelését je­lenti. A kultuszminisztérium ha­táskörében a legalacsonyabb he­lyen, a mostohasorsnál is lejebb voltak az ovodák, a beiügynél azonban a legfiatalabb, a legki­sebb képezi a legnagyobb értéket. Szólt az óvónők és védőnők kép zéséről és hangsúlyozta, hogy mindegyik megmarad annak, ami volt, de az óvónők és védőnők munkájának egymással párhuza­A Zalaegerszegi születésű ki« váló dalköiíő, Huber Gyula bar­csi apátpiébános emléktábláját holnap, csütörtökön leplezik le Zalaegerszegen a Batthyány utca 9. számú házban. Az ünnepélyre megérkezik sok barcsi vendéggel Hírt adtunk már Esterházy Móric gróf tapolcai beszámolójá­ról. A beszámolóról még a követ­kező részleteket közöljük : Junius 29-én Péter és Pál nap­ján a tapolcai városháza udvarán kerületi nagygyűlés keretében tar­totta meg Esterházy Móric gróf beszámolóját. A gyűlésre a ke­reszténypárt vezető politikusai közül elkísérték Czettler Jenő dr. műegyetemi tanár, Tarányi Ferenc dr. felsőházi tag, nyug. főispán és Lendvai István újságíró. Megjelent a beszámolón Gyömörey Sándor országgyűlési képviselő és a vi­dék előkelőségei. A gyűlést Kiss István esperes­plébános nyitotta meg, üdvözölte a kerület képviselőjét és illusztris vendégeit. Majd a hallgatóság élénk figyelme és helyeslése köze­pette Esterházy Móric gróf mon­dotta el beszámolóját. A miniszterelnök sajnálatos betegsége miatt pártpolitikai vitá­ba nem kezd. Majd rátért a gaz­daadósságok rendezésére, sürgeti a végrehajtási rendeletekef, a ter- mésértékesités minimális árait, melynek fontosságát adófizetés szempontjából is hangsúlyozza. Az állami költségvetés tekinteté­ben aggályosnak tartja az állan­dó deficitet, noha a kölcsönszol- gálatok egy részét nem fizetjük. Rámutat, hogy a rövidlejáratu kölcsönök a 700 millió pengőt elérik és évről-évre növekszik a nyugdijteher. Áttér a fegyverkezési egyenjogúság, majd a kisebbségi kérdésre. Sajnálatosnak tartja, hogy e téren rosszabbodás állott mosan, egymást támogatva kell haladnia. Végül Héjj Erzsébet ovodai mintafoglalkozást mutatót: be hely­beli óvodásokkal. A sikerűit mun­ka a jelenlevők teljes elismerésé­vel találkozott, Azután édessége­ket oszlottak ki a k'csikék között s táviratban üdvözölték a kultusz- minisztert. A gyűlés a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Délután 4 órakor az óvónők előadása a Kuliurházban, együtt Huber Gyula apát, aki most 50 éves pap és reggel 9 órakor a plébániatemplomban mondja aranymiséjét. Utána fél 12 órakor lesz az emléktábla le­leplezése ünnepélyes keretek kö­zött. be. Folyton békéről és annak biztosításáról hallunk ás emellett véreink érdekeit biztosító rendel­kezéseket egyoldalúig rosszabbra revideálják, ' Itt az ideje, hogy a kormány a világ előtt felvesse a kér­dést, hogyan felel meg a nemzetközi szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a béke igéké­nek ez az eljárás, kivált oly állammal szemben, mely a’ maga részéről azon keve­sek közé tartozik, mely még nem nem változtatott az őt nyomorító békediktátumokon. A belpolitiká­ban a közigazgatási bíróság Íté­letei a jelenlegi választási rend­szer tarthatatlanságát dokumen­tálják. Hangsúlyozza, hogy a választójogi reformot az ország struktúrájához kell szabni. Esterházy Móric gróf szavai után Czettler Jenő dr. egyetemi tanár az egyke vesze­delem és az egyes vidékek elnép­telenedésének veszélyét említette meg az utódállamok gyors népe­sedésével szemben. Két veszedelem fenyegeti a világot és a magyar földet: az orosz és a német. A németek hatalmi törekvéseiket Magyarországra is ki akarják ter­jeszteni. Nem elég külső gazda­sági programok hangoztatása. Nekünk belső gazdasági program­ot kell teremteni. Tarányi Ferenc dr. felsőházi tag, mint szomszéd üd­Hubes« Gyula emléktáblájának A* égésű tapolcai kerületben nagy lelkesedéssel fogadták Esterházy Móric gráfot« vözli Tapolcát és a beszámolók jelentőségéről szólott. Kiemeli Esterházy beszámolójának jelen­tőségét, amely túlnő az egyszerű beszámoló keretein, mert arra nemcsak az ország figyel fel, hanem Londontól Bukarestig az összes politikusok. Hangoziatja, mint felsőházi tag, hogy a kép­viselővel együtt a vidék nagy problémája, a borértékesítés ér­dekében mindent e! fog követni. Lendvai István újságíró beszéde elején kijelen­tette, hogy örömmel fogadta a párt hívó szavát, hogy Esterházy* elkísérje kőrútjára. A keresztény- párt vezérelve — mondotta — az Ur Jézus elve, ezt az elvet nem szabad a templomban hagy­ni, hanem ki kell onnét hozni magunkkal az utcára, a közéletbe. Nem történt volna meg a világ­háború, nem történtek volna meg a Páris-környéki, nemze­teket nyomorba döntő békeszer­ződések, ha a tanácskozásokra meghívták volna a Názáreti!. A tapolcai gyűlést megelőző napon, vasárnap, junius 28 án délelőtt Nyirádon lelkes közönség várta Esterházy gróf képviselőt. Délután Káptalantóti és Bada- ] csonytomaj községeket látogatta meg. Fehérruhás leányok sorfala mellett vonult a képviselő végig Badacsonytomaj utcáin, ahoi a bányászzenekar és a község ve­zetői fogadták. Másnap a tapolcai kerületi nagygyűlés után az egervölgyi községeket .* Díszeit, Monostor- apátit, Kapo'csot, Taiiándörögdüí ás Zatapetendeí látogatta meg a képviselő. Mindenütt határtalan lelkesedés, rengeteg virág és ra­jongó szeretet fogadta a kerület népszerű képviselőjét, Esterházy tapolcai beszámoló körútja a ke­resztény politika diadalutja volt. Liszt hangverseny. A Göcseji Hét keretében a Közművelődési Egyesület tegnap este Liszt-hangversenyt rendezett szépszámú közönség jelenlétében. Megjeleni Bődy Zoltán alispán is. Czobor Mátyás polgármester megnyitója után az iparosdalárda adott elő precízen egy Liszt- szerzeményt Bálint Béla karnagy hozzáértő vezényletével, majd Harsány! Zsolt író előadásban Liszt Ferenc magyarságát bizo­nyította meggyőző erővel. Művészi zongoraszámokkal gyö­nyörködtették a közönséget Csi- kor Elemér, Haás Bözsi és Sán­dor István, majd Szántó István dr. operaénekes adott elő Liszt­dalokat megkapóan, Fürst Jenőné precíz zongorakísérete mellett. Fekete Károly szép emlékverséf Korbay Lóránt szavalta átérzéssel. A közönség sokat tapsolt a kiváló szereplőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom