Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-02 / 149. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. julius 2. Világegyház. Az „Össervatore Romano11 közli azoknak az államfőknek sorát, akik szerencsekivánataikkal keres­ték fel a 80-ik születésnapját ün­neplő XI. Pius pápát. Európából: az olasz királyi pár, a belga ki­rály, a román király, a magyar kományzó, a luxemburgi nagy- hercegnő, az osztrák elnök, a lengyel államfő, továbbá Litvánia, Lettország, Észtország és az ír szabadállam elnökei. Az Európán kívüli államfők közül: Roosevelt, az USA elnöke, Columbia és Argentina elnökei. Az államfők mellett Mussolini, Schuschnigg és Tituiescu is üdvözölték a pápát. A legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint Berlin lakossága vallá­silag a következőképen oszlik meg : több mint 3 millió evan­gélikus, 440.000 katolikus, 22.000 kisebb felekezetekhez tartozó hivő. A zsidók száma 160 000, feleke- zeínélküünek vallotta magát 600.000 ember. Az olasz tábori papság hősies magatartása az abesszin háború­ban, Baistrocchi hadügyi állam­titkár kamarai beszéde szerint, minden dicséretet megérdemel. „A tembieni harcokban hősi ha­lált halt Reginaldo Giuliani do­monkosrendi páter bizonyság arra nézve, hogy a fasizmus által újá* épített Olaszországban papok, katonák és polgárok belső egy­séget alkotnak és a haza érde­kében a legnagyobb áldozattól sem riadnak vissza.“ Surrey grófságban az u. n. „olajfák-hegyi“ anglikán kolostor visszatér az Anyaszentegyház ke­belébe. A kolostor továbbra is megmarad szent Benedek regulái szerinti katolikus kolostornak. Sempill lord, a hires ausztrá­liai repülő katolikussá lett. Most 41 éves. Megelőzően ő szervezte meg Japán és Görögország légi forgalmát, jelenleg pedig az an­gol királyi légügyi társaság el­nöke. A „Queen Mary11 nevű óriás- hajón három katolikus kápolnát is építettek, küiön-külön osztályok szerint. A kápolnák berendezése és felszerelése művészi és min­den tekintetben megfelelő. A Göcseji Hét csütörtöki programmja. A Göcseji Hét julius 2 i, csü­törtöki programmja a következő: 9 órakor istentiszteletek. 10 órakor a zalaegerszegi taniiói járáskör gyűlése a városháza nagytermében: elnöki megnyitó, az iskolákat segélyező vármegyei kát. karitász megalakulása, Ne- mesné Müller Márta előadása a családi iskola tanmenetéről, a Magyar Tanítóegyesületek Szö­vetsége kiküldöttjének előadása, pénztári jelentés. Fél 12 órakor Huber Gyula barcsi apát, dalköltő emléktáblájának leleplezése. 4 órakor mesedélután és gyermek- tornabemutató a Move pályán. Szerepelnek az ovodások, elemis­ták, az állami leánypolgári, a zárdái polgári és képző növen­dékei. Este fél 9 órakor a gél - lénházai ifjúság előadja a Kul- turházban Gárdonyinak „Bor“ cimü darabját. Riedlmayer János meghalt. A zalaegerszegi postahivatalnak súlyos gyásza van. Budapesten a Vöröskereszt kórházban az éj­szaka 59 éves korában meghalt Riedlmayer János postafőfelügyelő, a zalaegerszegi postahivatal he­lyettes vezetője. Az elhunyt, aki közel 39 évig teljesített közszolgálatot, 1897-ben Zalaegerszegen kezdte pályafutá­sát, majd Budapesten, Pécsett, Kész helyen és Győrött teljesitett szolgálatot. 1902 ben került visz- sza Zalaegerszegre, s itteni szol­gálatát csak a háború szakította meg. Végigküzdötte a világhábo­rút és hősies viselkedéséért meg­kapta a koronás arany érdemke­resztet a vitézi érem szalagján, valamint dicsérő elismerésben ré­szesült. 1929-ben a hivatal he­lyettes vezetője lett. Szorgalmas, érdemes tisztviselő és bajtársias érzésű kolléga volt, akit az egész városban szerettek. Ez év elején súlyos gyomorbaj­ban megbetegedett. Május köze­pén került fel a Vöröskereszt kórházba, ahoi a múlt héten meg­operálták. Előzőén Kornél fia vért adott át. édesapjának, hogy a legyengült szervezet kibírja az operációt. így sem sikerült azon­ban megmenteni és az éjszaka meghalt. Halálát négy gyermeke gyá­szolja : Riedlmayer Tibor dr. jog­gyakornok, Riedlmayer Kornél dr. ügyvédjelölt, Fatér Endréné szül. Riedlmayer Margit és dr. Fatér Lajosné szül. Riedlmayer Ilona. A l elhunyt temetéséről még nem történt intézkedés, Séta a kiállításon. A kiállítás szép és Ízlésesen el­helyezed anyagának megtekintse igaz élvezetére szolgái a látoga­tóknak. Bár, mint megírtuk, a helybeli iparosok csak gyéren je­lentkeztek kiállításra, de, ain't ki­állítottak, azok érdemesek a meg­tekintésre. így elsősorban Horváth Istvánnak kitűnő cement- és már- ványiapjai bzonyúják a város ipari fejlődését. Ugyancsak az ő müve a jellegzetes göcseji pince, amelyben az ő küünő borait mé­rik. A kertészeti kiállítás meglepő. Ahol Kazay Gyula városi főker­tész, Havas Kristóf, a Faragó cég, Szekér János; Tornpáné Horváth Mariska és a többi egerszegi ker­tész állítanak ki, ott szép és jó minden. A Zalavármegyei Gyü­mölcstermelők Egyesületének ki­állítása is elsőrendű s méltán kelt érdeklődést. Kellemes pihenőt nyújt Varga Mihály vendéglője, ahol a leg­jobb frissítőket szolgálják föl, köztük saját termésű, azonkívül badacsonyi é3 az alispánnak cser- szegtomaji borait. Az udvaron kerthelyisége is van. Mellette, mintegy kiegészítésül Farkas Nándor jóhirü hentesüzlete áll, amely kitűnő „göcseji“ gyártmá­nyokkal, virslivei, kolbásszal szol­gálja ki vendégeit. A megnyitáson résztvett előkelőségek is nagy megelégedéssel szóltak a két üz­let kiszolgálásáról. Groll József szijgyártómester az első emeleten állította ki nagyszerű készítmé­nyeit : legújabb dívatu és szinü utazó- és aktatáskákat, női kézi­táskákat, erszényeket, öveket. A Píedol biztos hatású szeri ál­lított ki, amely a tyúkszemet, bőrkeményedést és szemölcsöt el­távolítja s garanciát vállal minden egyes doboz tartalmáért. Nagy megrendelések is történtek már s a szállított szernek árát csak a Göcseji Hét után kell kifizetni, ha ez idő aiatt a hatás mutatko­zik. Óit álliíoua ki Lukács Sán­dor, ismert zalaegerszegi kovács­mester saját készitményü kocsi- alkatrészeit és patkóit. Megemlé­kezünk ismételten a terraszon el­helyezkedett Oláh István hentes­ről, akinek friss árui csalogatják a közönséget és a jóízűen elfo­gyasztott falatokra kitűnő italok kínálkoznak Gosztonyinak ott be­rendezett vendéglőjében, ahol gra­mofonzene is állandóan szórakoz­tatja a közönséget. A Prohászka Munkaközösségek Országok Konferen­ciája. A Katolikus Nyári Egyetem or­szágos jelentőségű előadássoroza­tán kívül a fiatat Prohászka Mun­kaközösség háromnapos konferen­ciája szolgáltatott nagy értéket és felejtheleiien élményt Esztergom közönségének. Az ország különböző vidékein működő szervezetek vezetői junius 27-én beszámoltak a Prohászka- gondolat jegyében folyó sikeres munkájukról. Sándor István dr. és Kiss István dr. mezőkövesdi tanárok a népi eszméről, a falu lelkivilágáról és a falu szociális helyzetéről tartottak gyakorlati előadásokat. Junius 28-án Rusz- nyák Gyula dr. „Falujárás, falu- nevelés“ címen előadási és meg­beszélést tartott. Szabó Zoltán „A nép és az írás“ címen, Rad- nai Mikes a nép hitéletéről be szélt. A többi előadó a falu ve­zetőiről, a városi ifjúság helyze­téről, szociális problémáiról adott reális képet. 29 én Aradi Zsolt „A szellem és a népi gondolat“ cimü előadásában fejtegette né­pünk szociális, nemzeti és Duna­völgyi problémáit. Figyelmeztetett arra, hogy ne keressünk új uta­kat, új célokat; minden problé­mánk feloldódik a katolikus vi­lágnézetben. Gerencsér István piarista tanár a nemzeti és népi gondolat, a hivatás és kötelesség problémáiról értekezett. Délután nagysikerű művészi, irodalmi ösz- szejövetel zárta be az értékes kon­ferenciát. A polgári fiúiskola kézimunka- és rajz- kiáilitása. Kellemes meglepetés érte azo­kat, akik a polgári fiúiskolának szerdai ünnepélyes szülői értekez­letén résztvettek. Az iskola tanári kara ugyanis erre az alkalomra kiállítást rendezett a növendékek rajzaiból és kézimunkáiból a pol­gári leányiskola tornatermében, ahol az ünnepélyt tartották. Úgy a rajzok, mint a kézimunkák valóban méltók a kiállításra, mert azok egytői-egyig valóságos remekmunkák. Első sorban is a zalaegerszegi országzászlónak ki­csinyített mása vonja magára a figyelmei, amely pontosan 1:20 arányában készült. Ott van Nagy- magyarországnak domború tér­képe. Szinte hinni sem merjük, hogy 14 esztendős fiuknak mun« kája. Kerete pompás, göcseji min­tázat. |A térképtől jobbra-balra egy-egy szalmafödeles göcseji ház. Az egyik ugynevezettt boronaház, a másik sövényház. Mellettük az­után finom kivitelű háztartási eszközök, különféle játékok, kis vasúti mozdonyok és könyvkötő munkák, mely utóbbiak közül kü­lönösen a dobozok válnak ki. A rajzok épen úgy magukon viselik a magyaros — göcseji és hetési — jellegzetességeket és ez­zel nemcsak azt árulják el, hogy a növendékeket munkára szoktatja az iskola, hanem azt is, hogy a tanítás minden vonatkozásban a nemzeti nevelés szolgálatában áll. Elsőrendű munkák a színes transzparensek is. A kézimunkatanitást Izsák Gyula tanár vezeti, aki igazán nagy hoz­záértéssel és páratlan buzgalom­mal munkálkodik azon, hogy az iskola mind'g büszkén viselhesse a „munkaiskola“ címet. Frimmel Gyula rajztanár pedig a rajztani- tás terén végez hasonlóan ered­ményes munkát. A látogatók nemcsak elismerés­sel, de elragadta.ással szólnak er­ről a kiállításról. Mely fákba csap leg­inkább a villám ? A földművelésügyi miniszté­rium hivatalos szaklapja, a Nö­vényvédelem írja a következőket: A villám nagyon sok emberéletet olt ki és rengeteg kárt okoz. Nem csoda ezért, hogy még a bátrabb ember is szívesen érezné magát biztonságban, ha kitör a vihar. A villámsujtotta emberek nagy részét a fák alatt éri el vég­zetük. Hiába a sok jótanács, ha meglepi az embert a zivatar, ősi ösztönétől hajtva menekül az első legegyszerűbb fedél alá, amit a természet nyújthat. Ezért van az, hogy a villámcsapást igen sok esetben a fák alatt kapják a sze­rencsétlen emberek. Néhány év­Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás SÁMFÁI optika és fotó szakiizietébent. Pécs, Zalaegerszeg* EL A

Next

/
Oldalképek
Tartalom