Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-27 / 221. szám
1936 szeptember 27. Zalamegyei Újság o. A világsajtó érdekességei. Az örök legenda: Petőfi nem esett el Segesvárott ? Hermann F. Bönisch, bécsi újságíró, néhány nappal ezelőtt a N. W. T. (Bécs, Neues Wiener Tagblatt) hasábjain visszaemlékezéseit közli az orosz összeomlás után átélt napjairól s ezt a cikket a Petőfi-iegendának szenteli. Történelmi feljegyzéseket ír a segesvári csatáról, majd áttér 1917 re, amikor a bolsevista forradalom minden eddigi orosz keretet szétrobbantott. Ezek után következik a legenda, illetve annak új fordu« lata. Két magyar tiszttel találkozott, — a neveiket csak kezdőbetűvel jelzi, — F. hadnaggyal és Sz, zászlóssal. Ők elmondták neki, hogy a fogolytáborukból, hajdani politikai orosz fogoly, — permi ügyvéd segítségével jutottak át a zajló Len folyón és igy jutottak el a Ljutscha-Ougoktom hegysé gik, a 63 ik szélességi fokig, ahol különös telepítésre bukkantak. Jakutsch tarlomány volt ez a hely és a falu, amelybe a két magyar tiszt jutott. Ez a falu azzal a meglepetéssel szolgált, hogy lakói, — különösen az öregek, — magyarul beszéltek. A két magyar tiszt feljegyezte a faluban hallott dolgokat. Azt mesélték nekik, hogy a falu lakóinak ősei az 1848-49 iki magyar szabadságharc idejében Segesvárott estek fogságba s az oroszok nemcsak katonákat, hanem polgári elemeket, nőket és gyermekeket is magukkal hurcoltak. Itt éinek azóta is még néhányan azoknak a leszármazói közül, akik abban az időben erre az Isten hátamögötti szibériai hegységbe települtek. Hogy mi lett a bét magyar tiszttel, Bönisch nem tudja és ő maga is elfelejtette volna ezt az esetet, ha 1919 ben, Charbinban nem kerül össze Lew Iwanowitsch Skridelskij alezredessel, aki szárnysegéde volt Charbinban Horváth tábornoknak, a mandzsuriai vasút- védelmi osztagok parancsnokának. Ez a Horváth név juttatta eszébe Bönischnek a két magyar fogoly tisztet és az ő elbeszélésüket, mert a szinorosz tábornok nevéről azt következtette, hogy ez is magyar származású lehet. Gyanúját közölte a szárnysegéddel, aki meg is erősiiette Bönisch véleményét, annál is inkább, mert az alezredes elmondotta, hogy régebben ő is állomásozott Jakutsch tartományban s ő is tudja, hegy ott a levert negyvennyolcas szabadságharc foglyai és elhurcolt polgári lakó- saiból még ma is élő leszármazottak laknak. Skridelskij alezredes, aki tökéletesen beszélt németül is, széles műveltségű és nagy intelligenciájú ur volt s anélkül, hogy Bönisch külön kérdezte volna, ő maga mondotta el, hogy a tartomány parancsnokságának régi irattárában lapozva, 1875 ről szóló feljegyzését talált bizonyos Alexander Stjepanowitsch Petro- witsch nevű magyar fogolyról, aki ott meghalt. Feltűnt nekem, — mondta Skridesiskij, — hogy ilyen nevű magyar költőről is hallottam, akinek családi neve eredetileg Petrovics, oroszul Írva Petrowitsch volt, István fia (Stjepanowitsch) s nem valószínűden, hogy a fogolytáborban írták át a Petőfi nevet az eredeti Petrowitschra. Bönisch szerint egyáltalában nem lehetetlen, hogy a jakutschki katonai parancsnokság irataiban említett Petrowitsch fogoly valóban Petőfi Sándor volt. Az is lehetséges, hogy Jakutsch tartományban még ma is feltalálható a magyar származású lakósok szájhagyományain néhány vers, dal, költemény, sőt talán kézirat is akadhat. Ezekről Magyarországon biztosan meg tudnák állapítani, hogy Petőfitől származnak-e, mert az az aztán biztos, hogy az a Petrowitsch Petőfivel volt azonos, költészete nem némult el a fogság alatt s termeléseiből egyes foszlányok, sőt talán teljes müvek is megmenthetők lehetnek. Mindenesetre érdemes volna utánajárni. A legrosszabb esetben is szétfoszlanék a legenda és világosság derülne a majd százéves titokra. Hogyan lett Szarvas Gábor magyar nyelvtudósból halála után szerb király? Ada. Nagy ünnnepség színhelye volt a tiszaparti Ada község. A megszálló szerb csapatok bevonulásának évfordulóját ünnepelték meg, olvasom a Prazvodnik belgrádi lapban. A község egyetlen szobra, Petár király emlékműve előtt el- masiroztak a szerb katonák, több szónoklat hangzott el. Este a kocsmákban bőségesen folyt a bor s hajnalra kijózanodott az ünneplésből az egész falu s a jámbor lakósság, amely csak bámészkodni ment el az ünnepségre, másnap újabb robotba fogott, húzta tovább szegény életigáját. A nagyhangú szónokok, a politikai stréberek megelégedetten eltávoztak, Azonban, —- mondom én, — a derék tiszaparti magyarok minden egyes i'yen bevonulási évfordulón széles mosolyra húzzák a szájukat. Olykor három napig is derülnek a nagyszeiü ünnepségen. A magyarok litkát a szer- bek is ismerik, ők is mosolyognának, de saját magukat csak mégsem nevethetik ki. A nagy titok oka a kővetkező: Amikor az összeomlás után a szerb csapatok bevonultak Adára, első tevékenységük az volt, hogy a falu nagy szülöttjének, Szarvas Gábor nyelvtudós emlékére emelt bronz mellszobrot ledöntötték talapzatáról és a Tisza partjára hajították. O t feküdt a szobor több héten keresztül, félig az agyagos sárban. Néhány héttel később azonban valami főpolitikai korifeus járta végig az új területeket s bejelentette érkezését Adára is. A hevenyében megválasztott új községi magisztrátusnak ez elég gondot okozott. Jó szerbeknek szerettek volna feltűnni s azon törték a fejüket, hogy ennek valami külsőségben is tanujelét adják. Valaki azután az érdemes tanácsban megoldotta a gordiusi csomót. Fel kell hozni Szarvas Gábor szobrát a Tisza partjáról, kissé át kell alakítani és Ada község polgársága Petár király szobra körül fogadja a magas látogatót. A kiváló tanácsot meg iä valósították. Felhozták a Tisza partjáról a szobrot a „helybeli ezermester“ kissé megsíuccoita Szarvas Gábor szép, gyűrűs haját, átfestette az egészet csillogó aranyporral s a (alapzatra bevéste : Petár Király. Azóta már közel 16 év múlott el s Szarvas Gábor cobolyprémes diszmagyarban áll Ada község parkírozott terén s hirdeti a la- kósságnak, hogy ezidőszerint ő a szerbek nagy fejedelme Petár király. f.: Nyáry László. Meglepő olcsóért vásárolhat maradék férfiszövef eket a Verseny Áruházban (Bárány épület) mert ilyen alkalma nem lesz, IMB^^—BIIIIIBIBII"^™™III™B11^ Crepdesine.kabát minden szinben I7i50 Megérkeztek as őszfi női és Térti szövetek. IM..*.. ..b... ZRerzó VmatáruHáz.