Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-27 / 221. szám

1936 szeptember 27. Zalamegyei Újság o. A világsajtó érdekességei. Az örök legenda: Petőfi nem esett el Segesvárott ? Hermann F. Bönisch, bécsi újságíró, néhány nappal ezelőtt a N. W. T. (Bécs, Neues Wiener Tagblatt) hasábjain visszaemléke­zéseit közli az orosz összeomlás után átélt napjairól s ezt a cikket a Petőfi-iegendának szenteli. Tör­ténelmi feljegyzéseket ír a seges­vári csatáról, majd áttér 1917 re, amikor a bolsevista forradalom minden eddigi orosz keretet szét­robbantott. Ezek után következik a legenda, illetve annak új fordu« lata. Két magyar tiszttel találkozott, — a neveiket csak kezdőbetűvel jelzi, — F. hadnaggyal és Sz, zászlóssal. Ők elmondták neki, hogy a fogolytáborukból, hajdani politikai orosz fogoly, — permi ügyvéd segítségével jutottak át a zajló Len folyón és igy jutottak el a Ljutscha-Ougoktom hegysé gik, a 63 ik szélességi fokig, ahol különös telepítésre bukkantak. Jakutsch tarlomány volt ez a hely és a falu, amelybe a két magyar tiszt jutott. Ez a falu azzal a meglepetéssel szolgált, hogy lakói, — különösen az öregek, — ma­gyarul beszéltek. A két magyar tiszt feljegyezte a faluban hallott dolgokat. Azt mesélték nekik, hogy a falu lakói­nak ősei az 1848-49 iki magyar szabadságharc idejében Seges­várott estek fogságba s az oro­szok nemcsak katonákat, hanem polgári elemeket, nőket és gyer­mekeket is magukkal hurcoltak. Itt éinek azóta is még néhányan azoknak a leszármazói közül, akik abban az időben erre az Isten hátamögötti szibériai hegy­ségbe települtek. Hogy mi lett a bét magyar tiszttel, Bönisch nem tudja és ő maga is elfelejtette volna ezt az esetet, ha 1919 ben, Charbinban nem kerül össze Lew Iwanowitsch Skridelskij alezredessel, aki szárny­segéde volt Charbinban Horváth tábornoknak, a mandzsuriai vasút- védelmi osztagok parancsnokának. Ez a Horváth név juttatta eszé­be Bönischnek a két magyar fogoly tisztet és az ő elbeszélé­süket, mert a szinorosz tábornok nevéről azt következtette, hogy ez is magyar származású lehet. Gyanúját közölte a szárny­segéddel, aki meg is erősiiette Bönisch véleményét, annál is in­kább, mert az alezredes elmon­dotta, hogy régebben ő is állo­másozott Jakutsch tartományban s ő is tudja, hegy ott a levert negyvennyolcas szabadságharc foglyai és elhurcolt polgári lakó- saiból még ma is élő leszárma­zottak laknak. Skridelskij alezre­des, aki tökéletesen beszélt néme­tül is, széles műveltségű és nagy intelligenciájú ur volt s anélkül, hogy Bönisch külön kérdezte volna, ő maga mondotta el, hogy a tartomány parancsnokságának régi irattárában lapozva, 1875 ről szóló feljegyzését talált bizonyos Alexander Stjepanowitsch Petro- witsch nevű magyar fogolyról, aki ott meghalt. Feltűnt nekem, — mondta Skridesiskij, — hogy ilyen nevű magyar költőről is hallottam, akinek családi neve eredetileg Petrovics, oroszul Írva Petrowitsch volt, István fia (Stjepanowitsch) s nem valószínűden, hogy a fogoly­táborban írták át a Petőfi nevet az eredeti Petrowitschra. Bönisch szerint egyáltalában nem lehetetlen, hogy a jakutschki katonai parancsnokság irataiban említett Petrowitsch fogoly való­ban Petőfi Sándor volt. Az is lehetséges, hogy Jakutsch tartományban még ma is feltalál­ható a magyar származású lakó­sok szájhagyományain néhány vers, dal, költemény, sőt talán kézirat is akadhat. Ezekről Magyarországon biztosan meg tudnák állapítani, hogy Petőfitől származnak-e, mert az az aztán biztos, hogy az a Petrowitsch Petőfivel volt azonos, költészete nem némult el a fogság alatt s termeléseiből egyes foszlányok, sőt talán teljes müvek is meg­menthetők lehetnek. Mindenesetre érdemes volna utánajárni. A leg­rosszabb esetben is szétfoszlanék a legenda és világosság derülne a majd százéves titokra. Hogyan lett Szarvas Gábor magyar nyelv­tudósból halála után szerb király? Ada. Nagy ünnnepség színhelye volt a tiszaparti Ada község. A meg­szálló szerb csapatok bevonulásá­nak évfordulóját ünnepelték meg, olvasom a Prazvodnik belgrádi lapban. A község egyetlen szobra, Petár király emlékműve előtt el- masiroztak a szerb katonák, több szónoklat hangzott el. Este a kocsmákban bőségesen folyt a bor s hajnalra kijózanodott az ünneplésből az egész falu s a jámbor lakósság, amely csak bá­mészkodni ment el az ünnepség­re, másnap újabb robotba fogott, húzta tovább szegény életigáját. A nagyhangú szónokok, a politi­kai stréberek megelégedetten el­távoztak, Azonban, —- mondom én, — a derék tiszaparti magyarok minden egyes i'yen bevonulási évfordulón széles mosolyra húzzák a szájukat. Olykor három napig is derülnek a nagyszeiü ünnep­ségen. A magyarok litkát a szer- bek is ismerik, ők is mosolyog­nának, de saját magukat csak mégsem nevethetik ki. A nagy titok oka a kővetkező: Amikor az összeomlás után a szerb csapatok bevonultak Adára, első tevékenységük az volt, hogy a falu nagy szülöttjének, Szarvas Gábor nyelvtudós emlékére emelt bronz mellszobrot ledöntötték talapzatáról és a Tisza partjára hajították. O t feküdt a szobor több héten keresztül, félig az agyagos sárban. Néhány héttel később azonban valami főpoliti­kai korifeus járta végig az új területeket s bejelentette érkezését Adára is. A hevenyében megvá­lasztott új községi magisztrátus­nak ez elég gondot okozott. Jó szerbeknek szerettek volna fel­tűnni s azon törték a fejüket, hogy ennek valami külsőségben is tanujelét adják. Valaki azután az érdemes tanácsban megoldotta a gordiusi csomót. Fel kell hozni Szarvas Gábor szobrát a Tisza partjáról, kissé át kell alakítani és Ada község polgársága Petár király szobra körül fogadja a magas látogatót. A kiváló tanácsot meg iä való­sították. Felhozták a Tisza part­járól a szobrot a „helybeli ezer­mester“ kissé megsíuccoita Szar­vas Gábor szép, gyűrűs haját, átfestette az egészet csillogó aranyporral s a (alapzatra bevéste : Petár Király. Azóta már közel 16 év múlott el s Szarvas Gábor cobolyprémes diszmagyarban áll Ada község parkírozott terén s hirdeti a la- kósságnak, hogy ezidőszerint ő a szerbek nagy fejedelme Petár király. f.: Nyáry László. Meglepő olcsóért vásárolhat maradék férfiszövef eket a Verseny Áruházban (Bárány épület) mert ilyen alkalma nem lesz, IMB^^—BIIIIIBIBII"^™™III™B11^ Crepdesine.kabát minden szinben I7i50 Megérkeztek as őszfi női és Térti szövetek. IM..*.. ..b... ZRerzó VmatáruHáz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom