Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-11 / 183. szám

2.

Zalamegyei Újság

*936. augusztus 11

A pénzügyminiszter Zalaegerszegen meghosszabbította a25 és 20 éves házadómentességet.

A pénzügyminisztérium Zalaegerszeg m. város terűidén a rendkívüli házadómentesség megadását 1937. év. végéig meghosz- szabbitotta és elrendelte, hogy a város területének alább felsorolt utcáin és terein emelt és legkésőbb 1937. év végéig teljesen lakható állapotba helyezett új épületek az alább megállapított mértékű rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesittessenek:

1.

25 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a legalább egyemeletes új épületeket a Kossuth Lajos-utcában, a Széchenyi István-téren, a Kazinczy Ferenc-téren, a Rákócd Ferenc-utcának a Verbőczy-utcáig terjedő részén.

II.

20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a villaszerű új épületeket, amennyiben legalább 3 szobából és mellékhelyiségekből állanak :

a) A Mátyás király u, a Kálvária-tér, a Kálvária-utca, a Csány László-tér, a gróf Zrínyi Miklós- ut, a gróf Tisza István-tér, a gróf Eslerházy Pál-uica és annak a Zárda-utcával való metszése után határolt területen azzal, hogy a báró Kemény Zsigmond-utcában ez a kedvezmény csak a zártsorú építkezés esetén érvényes,

b) az Erzsébet királyné-utón,

c) Kisfaludy- utcának a Tüttőssy- utcátó! a Biró Márton-utcáig terjedő szakaszán.

III.

A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményében a felsorolt területeken emelt új épületek is csak abban az esetben részesíthetők, ha:

1.) a telektulajdonosok az utca szélesítéséhez, illetően utcanyitáshoz szükséges területeket a városnak díjtalanul engedik át és az épület a szabályozási vonalba építtetik;

2. ) cíz emeletes bérházakban a háromszobás és ennél nagyobb lakások vizöblitéses klozettel és fürdőszobával, az egy- vagy kétszobás lakások pedig vizöblitéses klozettel vannak ellátva;

3. ) minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 cm. mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott; szigetelőrétegül közönséges kátránypapir nem alkalmazható ;

4. ) azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, u padló burkolata 10—15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott ;

5. ) az épület az építési szabály- rendeletben előirt nagyságú telken épült, a telek nagysága azonban épületeknél 100 négyszögölnél kisebb még akkor sem lehet, ha azt az építési szabályrendelet esetleg meg is engedné ;

6. ) az épület cseréppel, palával, vagy egyéb tűzbiztos anyaggal van fedve és a felmenő falas, valamint az oromfalak mészhabarccsal rakott kőből, vagy égetett téglából készültek.

IV.

Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére.

V.

A jelen rendelettel engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csík ai állami házadóra terjed ki.

Felhatalmazza azonban a mi niszter a város képviselőtestületét, ho^y azokban az esetekben, amelyekben a telektulajdonos az ulca- szélesiíés, illetően utcanyitás céljaira telkének több mint 10 százalékát köteles leadni, az új épü letet 1—5 évig terjedő rendaivüli községi póladómentesség kedvezményében réazesithesse.

A keszthelyi nyári egyetem előadásai.

A hallgatók pénteken kirándulnak Göcsejbe.

még augusztusban megkezdik és 6 hét alatt be is fejezik. A télen tehát már az uj székházban tarthatják meg a különféle előadásokat és mulatságokat.

A közgyűlés az előterjesztéseket elfogadta, majd a Zalaegerszegről eltávozott Baloghnénak, a vigalmibizottság volt elnökének fáradhatatlan buzgalmáért és értékes munkálkodásáért jegyzőkönyvben köszönetét mondottak.

Az angol király

Jugoszláviában.

Bécs, augusztus 10. Vili. Edward angol király rangrejtve vasárnap délelőtt Salzburgba érkezett, megtekintette a várost, majd folytatta uiját Jugoszláviába, ahol Pál herceg fogadta. A király Raguzába utazott és ott egy angol hajóra szállott.

Vasárnap Salzburgba érkezett az olasz trónörökös is, akit Schuschnigg kancellár fogadott.

Grősz püspök

köszöneté.

Zalaegerszeg város képviselőtestülete Grősz József püspök, apostoli adminisztrátort ezüstmiséje alkalmából üdvözölte. Az üdvözlésre a püspöktől ma a következő levél érkezett vitéz Tamásy István dr. h. polgármesterhez :

Nagyságos

Polgármesterhelyettes Úr!

Hálás köszönettel vettem Nagyságod meleghangú megemlékezését, amellyel Zalaegerszeg város közgyűlése, illetőleg közönsége nevében ezüstmisém alkalmával megtisztelni szíveskedett Boldog leszek, ha Zalaegerszeg városának vezetőségével megértésben és együttérzésben szolgálhatom Istent és hazát. Egyedül ez a harmónia biztosíthatja az egyházi és világi hatóságok munkájának az eredményét és Isten-áldást. Fogadja Nagyságos Polgármes- terhelyetíes Úr kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

Grősz József félsz, püspök, apostoli kormányzó.

Hirdetmény.

A Szécsiszigeii Körjegyzőség községeinek Tejszövetkezete 1936. május 24-én tartott közgyűlésében a szövetkezet felszámolását mondta ki. Felhivatnak tehát mindazok, akiknek a szövetkezettel szemben követelése áll fenn, hogy követeléseiket a jelen hirdetmény megjelenésétől számított 6 hónapon beiül annyival inkább jelentsék be, illetve érvényesítsék, mert a későbbi bejelentések figyelembe nem vétetnek.

Kelt S>écsi8zigei, 1936. augusztus 6.

1654 Az Igazgatóság.

— Nagy zsák- és ponyva- készlet a Schütz Áruházban gyári áron.

— Modern lakásberendezést bizalommal vá ápolhatunk az ország kgnagyoób és legréibb cégónéi: KÖP STEIN

utorá; uházah, Nagykaanizs

Horváth Henrik dr. 2-ik, folytatásos előadásában Renaissance und Barock in Transdanubien c. németnyelvű előadásában a dunántúli területek művészetét harmincöt vetített képen mutatta be a gótikus időben, a renaissance- ban és a barok-korban. A gótikus műemlékek nagyjában egy zárt műhely körül csoportosulnak, amelynek központja ugylátszik Sopron volt. A reinaissance Budán kivül csak egy pár elszórt, de egyáltalán nem provinciális jellegű emlékben maradt fenn, amilyen a visegrádi Madonna és a pécsi pastoforium, mindkettő az érett toskánai díszítő stilus jellegzetes alkotása. Külön dunántúli stílusról megint csak a barokkban beszélhetünk, amikor a lendületes nyugati, elsősorban délnémet és osztrák fejlődés ezeket a területeket is megtermékenyítette és olyan csúcsteljesítményekre vezetett, mint a kismartoni, eszterházai Eszterházy-kas- tély, a pozsonyi Grassalkovics palota, a keszthelyi Festetics- kastély.

Klempa Károly dr. premontrei kanonok Ein deutscher Plattenseedichter c. német előadásában gróf Württemberg Sándorral foglalkozik, aki hires katonacsalád sarjadéka, Kopenhágában született. Szép termete és testiereje miatt katonának szánták. De ez nem felelt meg természetének. Költők közé vágyódott s összebarátkozott Lenauval, a magyar származású költővel. 1832-ben elvette Festetics Ilona grófnőt I Keszthelyről. A gróf Keszthelyen kétszer volt. Magyarországi emlékeit 15 balladában dolgozza fel, ezek a balatoni irodalomnak egyetlen német termékei. Betegsége azonban csakhamar legyőzte erejét s utolsó éveit lelkileg megtörve élte le, ezért felesége elvált tőle. Azok közé a német költők közé tartozik, akik magyar elemet vittek költészetükbe. Lenau iskolájába járt s mint ilyen ragyogó tehetségével meszeföldön kivált.

K u k u 1 j e v i c József dr. Pannónia állattenyésztése címen tartott előadásában ismertette Pannónia történetét, lakóit és területét a Rómaiak korában. Traján császár idejében már voltak ott nagy- és kisbirtokosok. A római birodalom hanyatlásával pusztulásnak indult a virágzó mezőgazdaság és a honfoglaló magyarok csak romokat találtak. Sok volt az erdő és mocsár. A magyarok tevéket, lovakat, marhákat, juhokat, kutyákat hoztak magukkal. Lovuk a régi szittya ló, marhájuk a podoliai rideg marha volt.

Árpád fővezér Csepel szigetén alapította az első ménest. Az ősmagyarokat lactofagoknak nevezték, mert lótejet ittak és lóhust ettek. A tevékről a 13. századtól kezdve nincs már említés. Tartottak bivalyokat, kecskéket és juhokat. Könnyű katonalovakat és kövér marhákat már ebben az időben is szállítottak külföldre.

Szent István korában jöttek be hazánkba a bencések, akik szellemi munka mellett gazdálkodtak is. Szent Istvántól az Anjouk koráig Pannónia állattenyésztése virágzott. Szent István a csepeli ménes tizedét a zalavári bencés apátságnak adta és ezzel megvetette a hires lebuji ménes alapját. I. Endre évenkint 50 csikót adott a tihanyi apátságnak, ez a ménes Tihannyal szemben Szántódon, Somogybán, csak a legutóbbi évtizedekben szűnt meg. Itt szilaj lovakat tenyésztettek. Voltak ménesei más apátságoknak, prépostságoknak és magánosoknak is. A tatárdulás durvitóan hatott a szilaj magyar lóra. A dunántúli apátságokban kiterjedten tenyésztettek marhákat és juhokat is, nemcsak gyapjút, hanem tejet és juhsajtot is termeltek. Szerették a kövér birkahúst is.

A 10 és U században kétféle sertést tenyésztettek főleg az apátságok tölgy- és bükkerdeiben. Zala megye levéltárában rendelkezést találunk arra nézve, hogy Mogentiában, Fenéken és Keszthely környékén az erdőben a makkoltatásért tized jár. Élénk volt a sertéskereskedelem és virágzott a sódarkészitő ipar is. Általában az állattenyésztés minden ága virágzott ebben a korban.

A bandériumok nyomát már 1186 ban megtaláljuk, a főpapi bandériumokról azonban csak 1433 ban és 1498-ban találunk említési. A bandériumok felerésze könnyű, felerésze nehéz lovasságból állt. Tehát kétféle lovat tenyésztettek, egy könnyüt és egy nehezet. Székesfehérváron volt a legnagyobb állatkereskedelmi gócpont. Szarvasmarhát ekkor már nemcsak a nagybirtokokon, hanem a községekben és kisbirtokokon is tenyésztettek, voltak külön marhahajtó utak, főleg Bécs felé.

A juhászat főként a havasi legelőkre szorítkozott. A bencés szerzetesek maguk készítették ruházatukat, ezért selyemjuhászatot űztek. Mátyás király korában tér-