Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-11 / 183. szám

1936 augusztus 11, Zalamegyeí Újság 3. Vendéglősök és kávésok állás- foglalása a „szalvótaadó“ ellen. mékeny juhot nem volt szabad az országból kivinni. A sertéstenyésztés a bencések és ciszterciták erdeiben, a Bakony­ban és Vértesben virágzott, de ekkor már házakban és ólakban is tartottak sertéseket. Csak mak­kon hizlaltak. A lótenyésztést a 15. és 16. században fmegnemesiíeUék a tö­rök hadjáratok aiabs, berber s a kereszteshadjáratok spanyol és olasz lovai, a mohácsi vész előtt nagy lendületet veit a marhate­nyésztés és kereskedelem. A 17. század vége felé céhek és társu­latok alakultak, amelyek piivdé' giumokban és kedvezményekben részesüllek. É:énk volt a vaj-, tej­fel*, túró-, sajttermelés és húsfo­gyasztás is. A monostorok gaz­daságai intenzív ökörneveléssel foglalkoztak. A rendi gazdaságok­ban téli és nyári hizlalást is foly­tattak. A nyári egyetem vezetősége kedveskedni óhajtott hallgatóinak és azért a keszthelyi Yacht Club­bal karöltve vitorlás kirándulást rendezett a Szent Mihály kápol nához. A kiránduláson mintegy százan veitek részt Hübner Kál­mán dr. akad. titkár vezetésével. Az időjárás is igen kedvezett. Késő esse tértek vissza egy ked­ves délután emlékével. Ulána a Halászcsárdában halászlé vacsora és tánc volt. A lengyelek a jól sikerült kirándulás viszonzásakép a Halászcsárdában a vendégsereg előtt a lengyel nemzeti táncokat mutatták be. A társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt. A nyári egyetem hallgatói pén­teken jönnek Göcsejbe Kukulje- vic József dr. vezetése mellett. Kukuljevic dr, e hó 9-én két autóbusszal Pécsre vitte a társa­ságot. A nyári egyetem lengyel hall­gatói már beszereztek maguknak buzsáki hímzett ruhákat és már abban járnak. Rendkivül érdeklőd­nek néprajzi dolgok iránt és sze­retnének Göcsejben is különleges népviseletet s táncot látni. A vendégek érkezéséről már értesítették vitéz Tamásy István dr. h. polgármestert, aki gondos­kopott arról, hogy Zalaegerszegen méltó fogadtatásban részesüljenek az érkezők. Különös érdekességet kölcsönös ennek a látogatásnak az, hogy nagyszámmal érkeznek len­gyelek, — a bejelentés szerint 82-en, — akik ezzel is kifejezésre juttatják azt a szívélyes kapcso­latot, amely a lengyel és magyar nemzet között fönnáll. Tökéletes gép és gépnélküli DADEB leszállított árban VERASZTÓ hölgyfodrásznál. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bu toráruházában vásárolhatunk. A belügyminisztériumban már huzamosabb ideje tárgyalások folynak a vendéglői szalvéta körül a közegészségügyi intézet, vala­mint a vendéglős- és kávésipar- teslüieíek bevonásával. Az első- osztályú vendéglők és kávéházak eddig általában a teriték mellé lenvászonból készült szalvétát adtak. A közegészségügyi intézet tapasztalatai szerint e^yes ven­déglősök nem jártak el keliő gondossággal a szalvéták körül és sok esetben a használat után H3m mosatták ki a szalvétákat, hanem a következő vendég terí­téke mellé helyezték. Ez aztán — az intézet szerint — okozója volt feríőző betegségek továbbterjedé­sének. A közegészségügyi intézet azt kívánja, hogy a jövőben vá­szonszalvéták helyett papírszalvé­tákat használjanak az éttermekben és ezeket a papírszalvétákat ragaszíójeggyel lássák el. Egy-egy ilyen ragasztójegy egy fillérbe kerülne a vendéglősnek. Azok az étíeremíutajdonosok, akik a jövő­ben sem hajlandók papírszalvétát használni, továbbra is alkalmaz­hatják a vászonszalvétákaí. Ezeket a vászonszaívétákat azonban kü­lönleges eljárással sterilizáltatni kell minden használat után. Az igy fertőtlenített vászonszalvélát cdofán-boritékba helyezik, a bo­rítékra rákerül az egyfilléres ra­gasztójegy és csak igy kerülhet a vendég asztalára. A javaslat a vendéglős- és káyésiparban nagy feltűnést keltett. Az érdekelt ipar­testületek megteszik a lépéseket a tervezett „szalvétaadó“ megva­lósítása ellen. Két kis diáklányt, vagy fiút kosztra, lakásra elfogad iparos házaspár. Berzsenyi Dániel utca 70 szám. HSIgyeki Szép és tartós fpinpá VERASZTÓ hölgyfodrász készít Wlassics és Petőfi utca sarok. A keszthelyi és eger- szegi uszodától a berlini stadionig. Csik Ferenc nagyszerű olim­piai győzelme alkalmából érde­kes lesz visszaemlékezni Csik karrierjének elindulására. Csik Ferenc zalai, keszthelyi fiú, aki a keszthelyi premontrei gimnázium diákja volt és Keszthelyről in­dult el uszókarrierje is. Zalában 1930—31 táján kezdődött meg a komolyabb uszóélet, s ebben úttörő Keszthely, majd Zalaeger­szeg voltak. Csik Ferenc, a gim­nazista diák az elsők közé tarto­zóit, akik a sportúszást felkarol­ták. Abban az időben minden távon úszott és vizipólózott is. Országos szempontból eredmé­nyei nem vollak még jelentősek de a zalai úszók közül kiemel­kedett, különösen a gyors* úszásban. Voltak, akiknek már kezdetben feltűnt tehetsége és jövőt jósoltak neki. Első számottevő versenye talán Zalaegerszegen volt. A ka­szaházai zalai uszodában mérték össze erejüket Zalaegerszeg és Keszthely úszói 1931 júliusában. A kezdetleges, jelzőszalagok nél­küli pályán az 50 méteres ifjú­sági gyorsuszásban Csik 334 mp-el győzött az egerszegi Dús előtt. A hátuszásban azonban kikapott Jungertől. De volt olyan egerszegi versenye, amikor még a 100 méteres gyorsuszásban is vereséget szenvedett Csathótól. Kétségtelen volt azonban ennek ellenére is tehetsége. Az eger­szegi úszók meg is jegyezték a 3x50 méteres staféta után, amely­ben Keszthely második lett, hogy a keszthelyiek biztosan nyerték volna a stafétát, ha mind a há­rom váltást a két Csik fiú ússza végig. Egy hónap múlva Csik Keszthelyen biztosított győzelmet városának a Keszthely—Székes- fehérvár—Veszprém ^városok kö­zötti versenyen a stafétában,, sőt ugyanakkor az ezerméteres úszást is megnyerte 18:41 2 idővel. Augusztus végén Keszthelyen a 100 m. gyorsuszást nyerte 1:10 mp. alatt. Kitűnő volt a vizipóló- ban is, s a győzelmeket sokszor neki köszönhették. 1932-ben Csik már a délnyu­gati kerület bajnoki versenyén szerepelt. Érdekes, hogy ott ta­lálkozott össze először a pécsi Abay-Nemessel, aki most szintén kint van az olimpián, de kiesett. Abay-Nemes 1932-ben a 200 m. gyorsuszásban még második helyre szorította Csik Ferencet, de ettől kezdve Csik volt mindig az első. 1932 augusztusában a keszthe­lyiek szövetségi trénert kaptak, s Csik ennek keze alatt dolgo­zott tovább. Majd érettségi után a fővárosba került egyetemi hall­I MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, ked­vező feltételekkel is kapható i KOPSTEIN bútoráruházban I Kérjen árajánlatot I augusztus 15-én nyílik meg az Arany Bárány épületben, Gyarmati cég mellett. Cégtulajdonoss Brand! László

Next

/
Oldalképek
Tartalom