Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-12 / 85. szám
Zalamegyei Újság 7. 1936. április 12. Megvalósulás felé közeledik a mohácsi emlékmű és fogadalmi templom. A mohácsi csata hőseinek szobrait helyezik el az emlékmű árkádjaiban. Ez évben lesz 410 esztendeje annak, hogy egy borús augusztusi napon Mohács mezején lehanyatlott a magyar nemzet zászlaja s mig a sikon 20.000 magyar vitéz vesztette vezéreivel az élen életét, királyát a Csele patak megduzzadt árja nyelte el. Ennek a rettentő nemzeti katasztrófának árnyékában él még ma is nemzetünk. Épen ezért már másfél évszázada törekszik arra, hogy a mohácsi csata emlékét megfelelően örökítse meg. Már 1830-ban, minden valószínűség szerint a csata 300. évfordulójával kapcsolatosan, országos mozgalom indult egy Mohácson felállítandó emlékmű érdekében. A háború előtt 120 000 korona volt már együtt, amely azután a devalváció következtében teljesen megsemmisült. 1926 ban azután újabb akciót kezdeményeztek, amelynek eredményeként még abban az évben az emlékmű alapjait Horthy Miklós kormányzó jelenlétében augusztus 29-én elhelyezték. Az emlékmű két részből áll. Az egyik része, a tervek szerint, egy hatalmas templom, a mohácsi csata fogadalmi temploma lesz, a másik része pedig a csata em lékmüve. A templom már nyersen felépült. Hatalmas kupolája messze kiemelkedik a város házai közül. Gyönyörű tér bontakozik ki előtte, amelyből a csupasz falak, mint valami gyönyörű ígéret emelkednek fel. Magát a templomot Magyarország Nagyasszonya emlékezetére óhajtják szentelni. Ezüsből vert hatalmas szobor állana az oltáron Szent István palástjával betakarva és fején a magyar szent korona ragyogna. A szentélyben kilenc ablak van, amelynek költségeit a hercegi családok vállalják. Köztük József kir. herceg, Auguszta főhercegasszony, Frigyes főherceg és a megboldogult emlékezetű Izabella főhercegasszony, Esterházy Pál herceg, Festetich György herceg és mások. A kupolához hat kápolna csatlakozik. A két nagyobb kápolna Szent István és Szent László tiszteletére lesz szentelve. Szent István kápolnájának bal oldalán fia Szent Imre, jobb oldalán Szent Gellért kápolnája helyezkedik el, mig Szent László kápolnája felett Szent Erzsébet, alatta pedig Boldog Margit kápolnáját tervezik. Szent László kápolnájának építési költségét vállalta a magyar honvédség tisztikara. Ebben a kápolnában levő három nagy üvegablak költségeit ugyancsak a honvédség adományából fedezik. Szent István kápolnájára eddig mindössze ötezer pengője van az építési bizottságnak, amely ösz- szeget a vallás- és közoktatási miniszter adta. Ez természetszerűen nem elég, hiszen egy kápolna nyers megépítése magában 10.000 pengőt igényel, amihez természetszerűleg még hozzájárul a belső, külső kiképzés, a három mozaik ablak, az oltár és a berendezés. Még rosszabbul áll az építési bizotiság a többi kápolnák tekintetében. A templom legnagyobb mecénása Budapest székesfőváros volt, amely egyedül építette fel a szentélyt és bocsátotta rendelkezésre az ehez szükséges 32.000 pengőt. Utána gróf Zichy Gyuia kalocsai érsek, aki az emlékmű és templom céljaira 94C0 pengőt adott, Virág Ferenc pécsi püspök 8000 pengővel, a pécsi székeskáptaían 4000 pengővel segítették az építkezést elő. A közületek részéről Mohács város adománya a legnagyobb, majd Somogy vármegye következik 4000 pengős áldozatával... Az eddigi adományok összege megközelíti a 250.000 pengőt, de még legalább fél millió pengő kellene, hogy megépülhessen és méltó legyen ahhoz a gondolathoz, amelyet hirdetni akar késő utódoknak. Az emlékmű másik része, a csata emlékműve. Ez tulajdonképen egy, a templomhoz csatlakozó hatalmas árkádsor, amely baloldalán az 1526-iki csata, jobb oldalán pedig az 1687-ikí u. n. II. mohácsi csata emlékét örökíti meg. A baloldali árkádsor 25 oszlopon nyugszik, vagyis annyi oszlopon, ahány vármegyéje van Csonka Magyarországnak. Az árkádsorok boltiveit a vármegyék címerei díszítik, oszlopaihoz pedig egy-egy a mohácsi csatában szereplő, illetve ott elesett hadvezér reliefszerü szobra támaszkodik. Az árkádsor közepére, a hadvezérek elé kerülne II. Lajos király lovasszobra, ha egyszer a szükséges összeg összegyűl. Az árkádsorban elhelyezendő szobrok pedig : Szalkay László esztergomi érsek, Tömöri Pál kalocsai érsek, Perényi Ferenc váradi püspök, More Fülöp pécsi püspök, Paksi Balázs győri püspök, Csaholi Ferenc Csanádi püspök, Szapolyai György, Drágfi János, Országh Ferenc, Perényi Péter, Battyány János, Perényi Gábor, Bánfi Zsigmond, Frangepán Mátyás, Gnojinszky Livehardt lesznek. Ha ez az emlékmű tényleg megvalósul, Mohács városa, de az ország is olyan emlékműhöz jut, amely méltó lesz a mohácsi csata hőseihez, annak jelentőségéhez s végre lesz egy nemzedék, amely leröjja adósságát a hazáért 410 évvel ezelőtt életét feláldozott királynak és a 20.000 magyar vitéznek... A templomot jövő évben avatja fel Mohács, ha a szükséges ösz- szeg rendelkezésre áll majd, viszont az árkádsor alapjainak lerakása ez év augusztus 29-én történik meg országos ünnep keretében, amelyen az összes városok, vármegyék és az itt elesett egyháznagyok utódai képviselik magukat. Vitéz Horváth Kázmér dr. Hány embert élelmezünk a külföldön ? Magyarország évről évre 10 millió mázsát megközelitő meny- nyiséget értékesít a külföldön. Ebből az élelmiszermennyiségből évi átlagban közel 1 millió mázsa a hús és zsiradék, 1.5 millió mázsánál több a gyümölcs, főzelék, burgonya, 5—6 millió mázsa a gabona és liszt, 1 millió mázsát megközelíti vagy meg is haladja a cukor, tejtermékek és más éldmicikkek mennyisége. Az egyes évek adataiban lényeges eltérést alig találunk, kivéve az 1932-es esztendőt, amikor gaboa- és lisztkiviteiünk gyenge eredménye mellett többi cikkeink kivitele is szintén erősen csökkent, annyira, hogy éielmiszerkivitelünk mennyisége együtt sem tett 5 millió mázsát. A többi évek adatai meglehetős egyöntetűséggel 8—12 millió mázsa között váltakoznak. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hány ember évi élelmezését biztosítja ez az élelmiszer- mennyiség külföldön ? Statisztikai számítás szerint, Magyarország élelmiszertermelésének eredményéből évente átlagosan 2 és fél—3 billió kalőriaértéket szállít a külföldre. Az élettani intézetek megállapításai szerint egy ember bőséges táplálására évi átlagban mintegy másfél millió kalóriaérték szükséges, hazánkban azonban a tényleges fogyasztás nem több 800.000 kalóriaértéknél. Ha külföldön sem indulunk ki az 1 és fél milliós kalóriás átlagból, hanem átlagosan 1 millió kalóriát veszünk, vagyis a magyar átlagnál még mindig negyed résszel többet, akkor az évi 2 és fél—3 billió kalória, mely élelmiszer formájában vagy élelmicikk nyersanyagként lépi át határainkat, mintegy 2 és fél—3 millió ember átlagos táplálékmennyiségét jelenti. Befejeződött a tapolcai gyermek- ebédeltetési akció. Ismertettük már a Tapolcai Tüdőbeteggondozó Intézetnek a Katolikus Nőegylettel és Szent Margit Leányklubbal karöltve, a zöld-kereszt mozgalom jegyében folytatott gyermekebédeltetését. A nagyarányú és jól megszervezett akció a karácsonyi és húsvéti vakációk között 140 iskolás fiúnak és 120„leánynak juttatott naponta ízletes és bőséges ebédet. Az intézmények és külön támogatók jóvoltából mintegy 18.000 ebéd került kiosztásra. Nagycsütörtökön volt az idei akció zárónapja, ünnepélyes keretek között. Ez alkalommal a pátronus Esterházy grófi család képviseletében megjelentek : Esterházy Jánosné grófnő, Esterházy János gróf leánykájukkal Alexy grófnővel, Kiss István esperesplébános a lelkészi karral, vitéz nemes Péczely Béla dr. igazgatófőorvos, a tanítói kar, a támogató egyesületek hölgyképviselői, sok más érdeklődő és a gyermekek serege. Mindegyik gyermek utoljára is egy nagy kenyeret, két nagy karaj kalácsot és három színes tojást kapott, egyiken a ráfestett zöld-kereszt jelvénnyel. Kiss István esperesplébános szívhez szóló szavakkal hivta fel a gyermekek figyelmét arra a szerető gondoskodásra, amelyben jótevőik őket részesítették. Utána az egyik fiú köszönte meg a jóságos grófné- nak, a grófi családnak és minden támogatójuknak jóságát. Majd a Himnusz eléneklése után elvonultak a gyermekek haza, boldogan szorongatva a husyéíi örömöt jelentő piros tojásokat. A kereszténypárt gyászjelentése Túri Béla haláláról A kereszténypárt a következő gyászjelentést adta ki Túri Béla haláláról: A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt szomorúan, de Istenben megnyugvó iélekkeí tudatja, hogy egyik legmunkásabb s legtöbb szolgálatot levő, érdemdús bajnoka s alelnöke, Túri Béla pápai praelatus, Esztergom városának országgyűlési képviselője, hosszú, mindvégig türelemmel viselt szenvedés után betegségének utolsó rohama következtében életének 61-ik évében Fiúméban váratlanul elhunyt. Gazdag egyéniség, finoman kiművelt szellem, nehéz idők küzdelmeinek eszményi bajnoka s mindvégig ragyogó életpálya szállott előttünk korai sírba. Törekvéseink egyik legnemesebb, legerősebb vezéregyéniségét ' és leghűségesebb bajtársunkat vesztettük el benne. Míg élt, betegségét le tudta győzni munkás egyéniségének benső erejével, a halála felett érzett veszteséget pedig enyhíteni tudta maradandó értékű szolgálataival. Nagy halottunk kihűlt tetemeit megérkezésük után meghatározandó időben Esztergomban a Bazilika kriptájába fogjuk utolsó útjára kísérni. Megdicsőült emlékét mindenkor szívünkbe zárjuk!
