Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-12 / 85. szám
8. Zalamegyei Újság 1936. április 12. Idegen nótától hangos ma a magyar mező. A természet élete vig már. Nem elhagyatott, mint volt télen. Sürgés-forgás mindenfelé. A dolgos emberi munka megkezdte verité kezését a mindennapi kenyérért. Megy a szántás, vetés, ültetés mindenfelé. Fésülik a réteket, bo- ronálják a vetéseket. Pazar pompára készül a határ, — kiöltöztetve várja a kellemes időt, hogy a remény hadd nőjjön valósággá. Az emberi munka jókedvvel folyik, mert hangos nótáktól zajos a határ. A madarak éneke, pajkos jókedve a régi; de valami szokatlan új akkordok, amik az emberi ajkakon dalolnak. Operettslágerek, jazz érzelgé- sek füttyei rontják a magyar rónák harmóniáját. Szeretem, ami modern, de nem ultramodern. A virágos rétek, fák, a zöldelő mezők konzervativizmusa ma is fölemel; jó, hogy a divatos modernség abba nem szólhat bele. A rigó, pacsirta, barázdabillegető, fürj, fogoly, fácán, bíbic, vörösbegy sem kottázza modern dallamra a Teremtőtől nekik ajándékozott áriát. A teli magyar szívvel és érzésekkel siró, nevelő régi nóták árvaságra juttatják a magyar rónákat, mert idegen érzés és faji sajátságok madárijesztő zenéi az ősmagyar röghöz nem illenek. Nem is hiszem, hogy azt nem tudatosan oktroálják rá a magyar i népre, hogy ezzel is elfojtsák a szunnyadó magyar érzést a szivekben. Az idegenszerűség divatos felkapása az újság erejével ragadta magával a magyar publikumot, pedig nyelvében és hagyományaiban él és erős minden nemzet. Nem rémképet látok, de megfigyelek jól már régóta mindent s látom a tendenciát, amely az ilyen divatokban székel. A magyar dalok nem üzleti érdekekből születtek soha, hanem magukban hordták a nemzet életének örömét és bánatát mindig 1 Árvalányhaj és jazz-kuplé se- hogyse fér össze; ezt már igazán elhiheti bárki. A magyar dalt újra vissza kell ültetni a nép szivébe és ajkaira; ettől a karakterisztikus vonásától a magyar népet megfosztani ne engedjük soha. A magyar dalban benne van a magyar szív és lélek, erő, kitartás és honszerelem; benne a tépett, kirabolt hazáért aggódó néma bánat minden keserve. Nem fülsiketítő jazzmuzsika a magyar vér lelkesítője, hanem a cigány húrjain siró-nevető dalos magyar nóta. Ha már annyi mindent elhagytunk idegeníteni türelmes jószivünkkel tőlünk, ne engedjük meg- raboltatni a magyar falut és mezőt a szépen csengő régi magyar nó- i tás jókedvétől. H. E. Sürgős megoldást követel a szálloda és fürdő kérdése Zalaegerszegen. A múlt és szeptemberében rendezett Göcseji Hétnek sikerei arra ösztönözték városunk vezetőségét, hogy az idén is rendezzen Göcseji Hetet, még pedig a gyermekkultusz jegyében. A nálunk látogatóban volt idegeneket nagyon meglepte a vidék szépsége, a város rendezettsége és el is vitték a hirt az országnak minden részébe, hogy: Göcsej az egyik legszebb vidéke a csonka hazának, Zalaegerszeg pedig, Göcsej virágos fővárosa, a legszebb vidéki városok között foglal helyet. Számíthatunk tehát arra, hogy a második Göcseji Hét még több idegent vonz ide, akiknek elhelyezéséről idejében kell gondoskodni. Ennél a kérdésnél megint élő- tűnnek azok a nehézségek, amelyeket a zalaegerszegi szállodai viszonyok okoznak és amelyek nemcsak egyes alkalmakkor, de Jáltalában kellemetlenül befolyásolják idegenforgalmnnkat. Vendé- xoeink ugyanis, akik szívesen lá- szgatnak el hozzánk, állandóan a K1állodai viszonyok ellen emelnek sefogást. A város lakossága készggel ajánlja föl nélkülözhető lakásrészeit fizető vendégek részére, el is látja a vendégeket úgy, amint azt a magyaros vendégszeretet parancsolja, de azt a kényelmet, amit a kirándulók, nyaralók, vikendezők megvárhatnának, nyújtani nem képes. Ha nagy, modern szállodánk volna, ahol az idegenek nagyobbszám- ban nyerhetnének kényelmes elhelyezést, ahol fürdő is állana rendelkezésökre, akkor idegenforgalmunk sokkal kedvezőbb képet mutatna. Hónapokkal ezelőtt volt is szó arról, hogy épül modern szálloda s vele kapcsolatossan fürdő is, amit természetesen a nagyközönség is állandóan használhatna. A terv azonban nemcsak, hogy a kivitelezésig nem jutott el, de — amint a jelek mutatják, — elaludt a gondolat is. Minden bizonnyal olyan nehézségek merültek föl, amelyeknek elhárítása — egyelőre — lehetetlen. A mai pénzszük világban ezen nem is csodálkozhatunk; viszont azonban tudnunk kell azt is, hogy a szállodai kérdés megoldása nélkül a város idegenforgalmának nagyobb föllendülésére nem számíthatunk. De a fürdő kérdését nem szabad a számításból kifelejteni. Ez már nemcsak az idegenforgalom hanem a város egészségügye érdekében is föltétlenül szükséges. És az is bizonyos, hogy a fürdő ki is fizetné magát. Amikor tehát most majd összeül a Göcseji Hét rendező nagy- bizottsága, rá kell térni a szálloda- és fürdőügyre is, még pedig olyan formában, hogy az állandóan napirenden maradjon és ugyancsak ez a nagybizottság keresse a lehetőségeket ezeknek a fontos kérdéseknek megoldására. Egy város, amely fejlődni akar és képes is a fejlődésre, annak elsőrangú feladata, hogy szállodai viszonyait a kor követelményeinek megfelelően rendezze, modernizálja s amellett fürdőt is létesítsen, amit egyébként a közegészségi viszonyok is sürgetően követelnek. Amig ez a két kérdés megoldást nem nyer, addig idegenforgalmunk erősebb föllendülése csak jámbor óhaj marad és nem válik valósággá. Az istentagadást hirdetik husvétkor a „jubiláló“ orosz istentelenek. Közel kétszázezer lelkészből már csak párszáz működik Oroszországban. 62 rádióállomás van a mérhetetlen Szovjeloroszországban. Ez a 62 rádióállomás husvétünnepén, az egykori legnagyobb orosz ünnepen 19 nyelven és 2000 rá- dióóráb3n fogja hirdetni az isten- tagadást és fog gúnyolódni a husvét felett. Erre a nagyszabású istentelen propagandára az orosz Bezbosnik (Istentelen) szövetség 10 - éves jubileuma szolgál okul. 1926-ban alakult meg a Bezbosnik szövetség, mely márciusban tartotta 10. kö'gyűlését és májusban fogja megtartani jubileumával kapcsolatban az ^istentagadók és szabadgondolkodók első világkongresszusát. Diadallal jelentette az istentelenek szövetségének elnöke, hogy 7 millió tagot számlál a szövetségük és hogy ezek között 2 millió gyermek. És diadallal sorolta el a vallásrombolás alábbi számait: A bolsevizmus előtt 181.337 orthodox lelkész volt Oroszországban, akik közül ma már csak néhányszáz működik. A többit nagyrészét megölték, börtönbe, internáló táborba vetették. A templomokból csak elvétve maradt meg néhány. Legtöbbje klub és mozi. 1932-ben még 5 katolikus püspök volt orosz földön, ezek közül 3 már akkor is börtönben sínylődött. Ma már csak egy. Az akkori 300 papból ma 200 van börtönben, A 614 kát. templomból csak 182 van nyitva és becsuktak 581 kápolnát. Pétervár 20 kát. templomából csak egyet szabad nyitva tartani. Az evangélikus egyház hasonló irtóhadjáratot szenvedett ei. 230 evangélikus lelkész közül ma csak 83 él, ezek közül 49 van fogházban és 20 t eltiltottak papi hivatásuktól. A Bezbosnik mozgalom 30 vallásellenes múzeumot rendezett be, 10 ezer vallásellenes előadást tartott és sok millió röpiratban terjesztette a Sátán által sugalt eszméit. A májusi világkongresz- szusra az istentagadást propagáló bélyegeket fognak kiadni. A közeljövőben Moszkvában megalakítják az Istentelenek Akadémiáját. Szovjetfunkcionárus csak az lehet, aki ezt az Akadémiát elvégezte. Ezzel az „istentelen“ Oroszországgal kötött szövetséget a „keresztény“ Franciaország. Óriási méretűnek Ígérkezik a május 8-án megnyíló budapesti Nemzetközi Vásár. Május másodikán lép érvénybe a vásár féiáru utazási kedvezménye. Alig négy hét múlva, május 8-án nyílik meg Budapesten a főváros legnagyobb gazdasági és idegenforgalmi eseménye, a Budapesti Nemzetközi Vásár. Óriási érdeklődés előzi meg ezúttal a vásárt, amelynek rendezésében most először vett részt az iparkamarán kívül a gyáriparosok szövetsége és maga a főváros is. Az eddigiek szerint több mint 1.500 kiállító ja, hét külön csoportja és számos külföldi résztvevője lesz a vásárnak, köztük öt állam külön pavil- lont állít. A vásár területét ép ezért lényegesen meg kellett nagyítani. De bővült a vásárral egyidőben tartott budapesti látványosságok programmja is. A vásár alkalmából a fővárosi színházak és mulatók ünnepi előadásokat rendeznek. Számtalan sportesemény, kongresszus zajlik le a vásár 11 napja alatt. A vásárigazolvánnyal Budapestre utazó közönség ezúttal is a legkülönbözőbb kedvezményekben részesül. Köztük első helyen áll az, hogy azok, akik május 2—18 ig Budapestre utaznak, a vásárigazolvány és a felutazásra váltott teljesárú jegy felmutatása ellenében díjtalanul utazhatnak vissza eredeti indulási állomásukra. De kedvezményt élveznek az utasok a fővárosi színházak, mulatók, múzeumok, középületek, az állatkert stb. látogatásánál és a budapesti gyógyfürdők használatánál is. Érdekes újítás, hogy a vásárigazolvány birtokában a közönség kedvezményes áron válthat jegyet az automobil-szépségversenyre és a vásár ideje alatt rendszeresítendő Budapest és környéke fölött végzendő körrepülésekre is. A vásárigazolványok a vásár tb. képviseleteinél és a menetjegyirodákban már megválthatók,
