Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-15 / 112. szám
XIX. évfolyam 112. szám. ÄPa 8 f illér _________________1936. május 15, Péntek, Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. = = Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. A tisztviselőválasztási korteskedések, a diktatórikus törekvések és a tisztviselők politikai felhasználása ellen beszéltek a megyegyQlésen. Üdvözölték Frigyes főherceget. — Több felszólaló sürgette a fokozott családvédelmet. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt látogatott közgyűlést tartott vitéz Tabódy Tibor főispán elnöklete mellett. Frigyes kir. herceg üdvözlése. A Hiszekegy elmondása után a főispán megemlékezett arról, hogy Frigyes kir. herceg tábornagy junius 4-én tölti be életének 80. esztendejét. A vármegye sem mulaszthatja el, sőt kötelessége is ez alkalommal a kir. herceget üdvözölni. Frigyes kir. herceg egész életét a monarkiának szentelte s a monarkia hadseregének fejlesztése körül sokat munkálkodott. Hogy a hadsereg milyen eredmények létesülésére volt képes, azt a világháborúban kifejtett haditettek igazolták. Ennek a hadseregnek főparancsnokává nevezte ki Ferenc József Frigyes kir. herceget, aki dicséretreméitóan vezette a hadműveleteket és nem ő volt az oka az összeomlásnak. A kir. herceg a háborúban ismerte meg csak igazán a magyar nemzetet s megismerte a zalai katonákat, akiket — mint neki egy évvel ezelőtt mondotta, — a legjobb katonáknak tartott. Üdvözletét küldte vele a zalai katonáknak s ezt az üdvözletét most tolmácsolja. Elhunyt hitvesével a béke időjében sokat tett Pozsony és Moson vármegyék magyarjainak érdekében. Indítványozza, hogy Frigyes kir. herceget a vármegye hódolattal köszöntse s a mai közgyűlésből táviratban üdvözölje. A közgyűlés a javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Elhunyt és új bizottsági tagok. Az elnöki előterjesztések után, mely hosszan parentálta el a törvényhatósági bizottság elhunyt tagjait s bejelentette, kik léptek az elhunytak helyébe, megemlékezett ezután a főispán az állástalan diplomások elhelyezéséről. Vázolta azokat az; okokat, amelyek a mai állapotost előidézték. Mindent el kell Követni, hogy a magyar közéletnek ez a legsúlyosabb problémája megoldást nyerjen. Ő mindenkor ügye! arra, hogy álláshalmozás, jogo sulatlan állás elfoglalás ne történhessék meg. Rh.ér fiíu 'ri a kü’pcli'iVai viszonyokra s ennek során arra a francia ellenjavaslatra» amely a páriskörnyéki „békékkel“ teremtett határoknak huszonöt évig változhaíatlanságot akar biztosítani. Hä ez megvalósulna, akkor a magyarság jogos történelmi igényeinek érvényesülése lehetetlenné válnék. Az ország feltámadásáról nemcsak beszélni, de annak érdekében mindent megtenni kell. Reméli, hogy Nagy- Magyarország visszaáíiiiásáéri és újjászervezéséért mindig egy táborban küzd a magyar nemzet. (Éljenzés.) Megemlékezett ezután a főispán id, Takács Jenő ny. közjegyző, bíz. tagról, aki 60 éve tagja a törvényhatósági bi- zoltságnak. Magasztalja vallásosságát, hazafiasságát és munkásságát, amit a másfél emberöltőn át a köz érdekében teljesiíett s kívánja, hogy még sokáig vehessen részt a vármegye közéjeiében. Indítványára a közgyűlés üdvözlő iratot intéz id. Takács Jenőhöz. Napirendváltozásra tett ezután javaslatot a főispán. Arra tekintettel, hogy az alispáni jelentéshez sokan hozzászólnak, indítványozta, hogy az alispáni jelentés elölt ejtsék meg a szol- gabiróválaszíást. Indítványát elfogadták. Közölte végül a főispán, hogy Farkas Tibor dr.-nak napirend előtti felszólalásra adott engedélyt. Farkas Tibor egy-két fé'reértést kíván elkerülni, amikor szóváfeszi, hogy a szolgabiróválasztással kapcsolatban a bizottsági tagok alispáni borítékban a főispántól levelet kaptak, ami talán befolyásolhatja a választást. Megengedi, hogy a főispán felszólítása jó célt szolgál, de a stílus volt rossz, hibás. Felhívja a bizottsági tagok figyelmét, hogy a vármegyei állások betöltése tekintetében a korteskedésnek olyan módját alkalmazzák, amely sem a tisztviselői állással, sem a tisztviselői presztízzsel össze nem egyeztethető. Ennek véget kell vélni, mert ennek igen kellemetlen következményei lehetnek. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy egyes jegyzői, tanítói áMások betöltésénél ivászatot rendeznek. Az ilyen dolgoknak a közigazgatás issza meg az árát, mert a baráthozás megnehezíti az ellenőrzést s általában a közigazgatás rendes menetét. Az állások betöltésénél csak a kvalifikáció é3 az arravalóság dönthet, melléktekintetek nem jöhetnek figyelembe. Gondo'janak arra, milyen nehéz egy, nem arra- való tisztviselőtől megszabadulni. Kéri a rossz szokásnak megszün ■ tetősében úgy a vármegye vezetőségének, mint közönségének támogatását. A nagy helyesléssel fogadott felszólalás után vitéz Tabódy Tibor főispán válaszolt Farkas Tibornak. Igazat ad Farkasnak s örül annak, ha valaki ősziníén megmondja azt, hol vannak hibák. Körlevelére vonatkozóan azonban kijelenti, hogy annak politikai célja nem volt. Azt épen az állástalan ifjúság elhelyezése érdekében cselekedte, meri, ha Keöves Ferencet választják szolgabiróvá, őt a földművelési kormányzat átveszi státusába és igy állás üresedik. Egyébként szavazzon mindenki lelkiismerete szerint. A főispán válaszának tudomásulvétele után sor került a szolgabiróváiasztásra. A leadott 258 szavazatbót 139 Keöves Ferenc dr.-ra, 66 Péterfíy István dr.-ra, 52 Fülöp Lajos dr.-ra esett, igy szolgabiróvá Keöves Ferencet választották meg, akit az eskütétel után a főispán üdvözölt. Károlyi György gróf érdekes beszéde. Az alispáni jelentés vitájára tértek át ezután. Az első felszólaló Károlyi György gróf volt, aki igen magasszinvonalu beszédet mondott. Először rámutatott arra, hogy Zala megyének, amely rossz vasúti csatlakozásokkal rendelkezik, idegenforgalmi, bor- és szőlőértékesitési okokból nagy szüksége lett volna a grác—budapesti útra, de azt a megye vezetőinek erőteljes megmozdulása ellenére az állam mondvacsinált okokból, protekció folytán másfelé vitte el. Ma, amikor jelszó lett a Balaton fejlesztése, nem szolgálja a Balaton érdekét ez az eljárás és ezek után lehetetlen sikeres balatoni propagandáról beszélni. A népszaporodásról szólt ezután és felhívta a figyelmet azokra a szomorú tényekre, amelyek a család, a családi tűzhely körül jelentkeznek. Általános tünet, hogy sok munkaadónál önző, embertelen és valláserkölcstől távolláló felfogás jelentkezik és hátráltatja a népszaporodást. Nem volna szabad előfordulni annak, hogy a házasságkötés, a gyermekáldás az alkalmazottak számára gyakran felmondást eredményez. Addig is, amig egészségesebb erkölcsi felfogás alakúi ki, kéri, hassanak oda, hogy — amint azt Pehm József apát is kívánta — a fixfizetégü hatósági bábái állásokat betöltsék, hogy legalább neszaporodjék Magyarország sírásóinak száma. Utalt ezután arra, hogy a megye közbiztonsága nem mindig a lakosság anyagi helyzetével függ össze, befolyásolhatja azt a politikai szellem is, akár szélsőbal, akár szélsőjobboldali demagógiával izgatják a népet. De ugyanígy a kormányhatósági tulkaoá- sok is növelhetik az elkeseredést. Tudja, hogy a megye vezetőiben megvan a jószándék, mégis kéri a főispánt, hogy amint az alispán eltiltotta szolgálat közben a tisztviselők számára a pártjelvények viselését, ép úgy a főispán is igyekezzék a tisztviselők segítségét politikai szolgálatokra igénybe nem venni és a közigazgatást a politikától távoitartani. Idézte a kommun alatt vértanúhalált halt Návay Lajosnak, a képviselőház egykori elnökének 1914- ben irt naplójegyzeíeií, amely szerint az alkotmánynak ellensége az a kormányzati rendszer, amely ingatag létének biztosítására a közpénzen fizetett tisztviselőket a terror és presszió szerepére kárhoztatja. ítélje meg mindenki Jelkiismereíe szerint — mondotta Károlyi gróf, — hogy bizonyos pontig aktuálisak-e Návay Lajosnak ezek a megállapításai, vagy sem. Bizonyos, hogy olyan ember mondotta, aki hazaszeretét vértanúhalállal bizonyította be. Kifejtette azután, hogy a világgazdasági helyzet mai alakulása mellett az államhatalom bizonyos beavatkozása a magángazdaságba helyes lehet, viszont politikai téren az állami beavatkozás. káros, mert lehetetlenné teszi független magyar közszellem létezését. Az alkotmánytól való eltérés, az önkormányzatok csorbítása, a tisztviselők helyzetével való visz- szaélés, a független egzisztenciák elnyomása nemcsak jogtalan és erkö'cstelen volna, de a nemzet jövője szempontjából bűn is. Meggyőződése, hogy lelkiismeretes ember ebben az országban diktatúrára nem törhet, mert a diktatúra Magyarországon magán viselné a jogtalanság és az erkölcsi sebezhetőség bélyegét. Meggyőződése tehát, hogy a zsidóliberális saj'ó idegessége felesleges. Mégis kéii a kormányzatot, hogy a nép megnyugtatására a diktatúrának még a látszatát is kerülje. (Helyeslés.)
