Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-15 / 112. szám

XIX. évfolyam 112. szám. ÄPa 8 f illér _________________1936. május 15, Péntek, Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. = = Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. A tisztviselőválasztási korteskedések, a diktatórikus törekvések és a tisztviselők politikai felhasználása ellen beszéltek a megyegyQlésen. Üdvözölték Frigyes főherceget. — Több fel­szólaló sürgette a fokozott családvédelmet. Vármegyénk törvényhatósági bi­zottsága ma délelőtt látogatott közgyűlést tartott vitéz Tabódy Tibor főispán elnöklete mellett. Frigyes kir. herceg üdvözlése. A Hiszekegy elmondása után a főispán megemlékezett arról, hogy Frigyes kir. herceg tábor­nagy junius 4-én tölti be életének 80. esztendejét. A vármegye sem mulaszthatja el, sőt kötelessége is ez alkalommal a kir. herceget üdvözölni. Frigyes kir. herceg egész életét a monarkiának szen­telte s a monarkia hadseregének fejlesztése körül sokat munkálko­dott. Hogy a hadsereg milyen eredmények létesülésére volt ké­pes, azt a világháborúban kifejtett haditettek igazolták. Ennek a hadseregnek főparancsnokává ne­vezte ki Ferenc József Frigyes kir. herceget, aki dicséretreméitóan vezette a hadműveleteket és nem ő volt az oka az összeomlásnak. A kir. herceg a háborúban is­merte meg csak igazán a magyar nemzetet s megismerte a zalai katonákat, akiket — mint neki egy évvel ezelőtt mondotta, — a legjobb katonáknak tartott. Üd­vözletét küldte vele a zalai kato­náknak s ezt az üdvözletét most tolmácsolja. Elhunyt hitvesével a béke időjében sokat tett Pozsony és Moson vármegyék magyarjai­nak érdekében. Indítványozza, hogy Frigyes kir. herceget a vár­megye hódolattal köszöntse s a mai közgyűlésből táviratban üd­vözölje. A közgyűlés a javaslatot egy­hangú lelkesedéssel elfogadta. Elhunyt és új bizott­sági tagok. Az elnöki előterjesztések után, mely hosszan parentálta el a törvényhatósági bizottság elhunyt tagjait s bejelentette, kik léptek az elhunytak helyébe, megemlé­kezett ezután a főispán az állástalan diplomások elhelyezéséről. Vázolta azokat az; okokat, amelyek a mai állapoto­st előidézték. Mindent el kell Követni, hogy a magyar közélet­nek ez a legsúlyosabb problémája megoldást nyerjen. Ő mindenkor ügye! arra, hogy álláshalmozás, jogo sulatlan állás elfoglalás ne történhessék meg. Rh.ér fiíu 'ri a kü’pcli'iVai vi­szonyokra s ennek során arra a francia ellenjavaslatra» amely a páriskörnyéki „békékkel“ teremtett határoknak huszonöt évig változhaíatlanságot akar biz­tosítani. Hä ez megvalósulna, ak­kor a magyarság jogos törté­nelmi igényeinek érvényesülése lehetetlenné válnék. Az ország feltámadásáról nemcsak beszélni, de annak érdekében mindent meg­tenni kell. Reméli, hogy Nagy- Magyarország visszaáíiiiásáéri és újjászervezéséért mindig egy tá­borban küzd a magyar nemzet. (Éljenzés.) Megemlékezett ezután a főispán id, Takács Jenő ny. közjegyző, bíz. tagról, aki 60 éve tagja a törvényhatósági bi- zoltságnak. Magasztalja vallásos­ságát, hazafiasságát és munkás­ságát, amit a másfél emberöltőn át a köz érdekében teljesiíett s kívánja, hogy még sokáig vehes­sen részt a vármegye közéjeiében. Indítványára a közgyűlés üd­vözlő iratot intéz id. Takács Je­nőhöz. Napirendváltozásra tett ezután javaslatot a főispán. Arra tekintettel, hogy az alispáni jelentéshez sokan hozzászólnak, indítványozta, hogy az alispáni jelentés elölt ejtsék meg a szol- gabiróválaszíást. Indítványát elfo­gadták. Közölte végül a főispán, hogy Farkas Tibor dr.-nak napirend előtti felszólalásra adott engedélyt. Farkas Tibor egy-két fé'reértést kíván elkerülni, amikor szóváfeszi, hogy a szolgabiróválasztással kap­csolatban a bizottsági tagok al­ispáni borítékban a főispántól le­velet kaptak, ami talán befolyá­solhatja a választást. Megengedi, hogy a főispán felszólítása jó célt szolgál, de a stílus volt rossz, hibás. Felhívja a bizottsági tagok figyelmét, hogy a vármegyei állások be­töltése tekintetében a kor­teskedésnek olyan módját alkalmazzák, amely sem a tisztviselői állással, sem a tisztviselői presztízzsel össze nem egyeztethető. Ennek véget kell vélni, mert en­nek igen kellemetlen következmé­nyei lehetnek. Ráirányítja a fi­gyelmet arra, hogy egyes jegyzői, tanítói áMások betöltésénél ivá­szatot rendeznek. Az ilyen dol­goknak a közigazgatás issza meg az árát, mert a baráthozás meg­nehezíti az ellenőrzést s általában a közigazgatás rendes menetét. Az állások betöltésénél csak a kvalifikáció é3 az arravalóság dönthet, melléktekintetek nem jö­hetnek figyelembe. Gondo'janak arra, milyen nehéz egy, nem arra- való tisztviselőtől megszabadulni. Kéri a rossz szokásnak megszün ■ tetősében úgy a vármegye veze­tőségének, mint közönségének tá­mogatását. A nagy helyesléssel fogadott felszólalás után vitéz Tabódy Tibor főispán vá­laszolt Farkas Tibornak. Igazat ad Farkasnak s örül annak, ha valaki ősziníén megmondja azt, hol vannak hibák. Körlevelére vo­natkozóan azonban kijelenti, hogy annak politikai célja nem volt. Azt épen az állástalan ifjúság elhelye­zése érdekében cselekedte, meri, ha Keöves Ferencet választják szolgabiróvá, őt a földművelési kormányzat átveszi státusába és igy állás üresedik. Egyébként sza­vazzon mindenki lelkiismerete szerint. A főispán válaszának tudomá­sulvétele után sor került a szolgabiróváiasztásra. A leadott 258 szavazatbót 139 Keöves Ferenc dr.-ra, 66 Péterfíy István dr.-ra, 52 Fülöp Lajos dr.-ra esett, igy szolgabiróvá Keöves Ferencet választották meg, akit az eskütétel után a főispán üdvözölt. Károlyi György gróf érdekes beszéde. Az alispáni jelentés vitájára tértek át ezután. Az első felszó­laló Károlyi György gróf volt, aki igen magasszinvonalu beszé­det mondott. Először rámutatott arra, hogy Zala megyének, amely rossz vasúti csatlakozásokkal ren­delkezik, idegenforgalmi, bor- és szőlőértékesitési okokból nagy szüksége lett volna a grác—bu­dapesti útra, de azt a megye vezetőinek erőteljes megmozdu­lása ellenére az állam mondva­csinált okokból, protekció folytán másfelé vitte el. Ma, amikor jel­szó lett a Balaton fejlesztése, nem szolgálja a Balaton érdekét ez az eljárás és ezek után lehe­tetlen sikeres balatoni propagan­dáról beszélni. A népszaporodásról szólt ezután és felhívta a figyelmet azokra a szomorú tényekre, amelyek a család, a családi tűzhely körül jelentkeznek. Általános tünet, hogy sok munkaadónál önző, ember­telen és valláserkölcstől távolláló felfogás jelentkezik és hátráltatja a népszaporodást. Nem volna szabad előfordulni annak, hogy a házasságkötés, a gyermekáldás az alkalma­zottak számára gyakran fel­mondást eredményez. Addig is, amig egészségesebb er­kölcsi felfogás alakúi ki, kéri, hassanak oda, hogy — amint azt Pehm József apát is kívánta — a fixfizetégü hatósági bábái álláso­kat betöltsék, hogy legalább ne­szaporodjék Magyarország sír­ásóinak száma. Utalt ezután arra, hogy a me­gye közbiztonsága nem mindig a lakosság anyagi helyzetével függ össze, befolyásolhatja azt a po­litikai szellem is, akár szélsőbal, akár szélsőjobboldali demagógiá­val izgatják a népet. De ugyan­így a kormányhatósági tulkaoá- sok is növelhetik az elkeseredést. Tudja, hogy a megye vezetőiben megvan a jószándék, mégis kéri a főispánt, hogy amint az alis­pán eltiltotta szolgálat közben a tisztviselők számára a pártjelvé­nyek viselését, ép úgy a főispán is igyekezzék a tisztviselők se­gítségét politikai szolgálatokra igénybe nem venni és a közigaz­gatást a politikától távoitartani. Idézte a kommun alatt vértanú­halált halt Návay Lajosnak, a kép­viselőház egykori elnökének 1914- ben irt naplójegyzeíeií, amely szerint az alkotmánynak ellensége az a kormányzati rendszer, amely ingatag létének biztosítására a közpénzen fizetett tisztvi­selőket a terror és presszió szerepére kárhoztatja. ítélje meg mindenki Jelkiismereíe szerint — mondotta Károlyi gróf, — hogy bizonyos pontig aktuá­lisak-e Návay Lajosnak ezek a megállapításai, vagy sem. Bizo­nyos, hogy olyan ember mon­dotta, aki hazaszeretét vértanú­halállal bizonyította be. Kifejtette azután, hogy a világ­gazdasági helyzet mai alakulása mellett az államhatalom bizonyos beavatkozása a magángazdaságba helyes lehet, viszont politikai téren az állami be­avatkozás. káros, mert lehe­tetlenné teszi független ma­gyar közszellem létezését. Az alkotmánytól való eltérés, az önkormányzatok csorbítása, a tisztviselők helyzetével való visz- szaélés, a független egzisztenciák elnyomása nemcsak jogtalan és erkö'cstelen volna, de a nemzet jövője szempontjából bűn is. Meg­győződése, hogy lelkiismeretes ember ebben az országban diktatúrára nem törhet, mert a diktatúra Magyarországon magán viselné a jogtalanság és az erkölcsi sebezhetőség bélyegét. Meggyőződése tehát, hogy a zsidó­liberális saj'ó idegessége felesle­ges. Mégis kéii a kormányzatot, hogy a nép megnyugtatására a diktatúrának még a látszatát is kerülje. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom