Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-15 / 112. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. május 15. Vitéz Tabódy Tibor főispán azonnal válaszolt. Köszöni a neki és az alispánnak adott elismerést. Valóban mindent elkövettek a gráci ut érdekében, s ha azt mégis más felé vitték, az országos érdekből történt. Megnyugtatja azonban a gyűlést, hogy Zala érdekei nem szenvednek csorbát, s ismertette a főispán a Zalára vonatkozó útépítési programmot. Nagy elismeréssel szólt arról a tevékenységről, amit az alispán 15 év alatt az ufépités terén folytatott. A politikai ké désekre áttérve azt fejtegette a főispán, hogy azt a jelvényt, amit ő is hord, ne tekintsék pártjelvénynek, mert az tulajdonképen a nemzeti munka megbecsülésének jelvénye. Egyetlen felelős tényezőnek sincs olyan szándéka, hogy diktatúrára törekedjék. Jól tudják a felelős tényezők, hogy a magyar népben alkotmányos érzület és szabadságszeretet él. Utügyek. Pusztai Gábor a kerkaszent- miklós—kerkatótfaiui ut építésének befejezését kérte. Kovács-Sebestény Miklós szó váíette, hogy a budapest—nagy- kanizsa—országhatári utat 7. sz. állami főútnak nyilvánították, de a kanizsa—letenyei 24 kilóméte- res szakasz nem méltó erre a névre, Az ut egészen rossz úgy, hogy különösen az auíóköz:eke- dés lehetetlen. Pedig ez nem közömbös, mert az uivonalon naponta 40—50 külföldi au ó megy át, s a külföldiek nem visznek el jó emlékeket. Sürgette az ut kiépítését. Szita Imre a cserszegtomaji kútfúrás befejezését sürgette, majd szóvátette, hogy a cserszegtomaji képviselőtestületi választás ellen beadott felebbezés ügyében a felsőbb fórum végzését nem tudják kézhez kapni. Kérte az alis pán intézkedését a nép nyugalma érdekében. Az állástalanok ügye. Krammer Dezső (Balatonfüred) azt fejtegette, hogy a népszaporodás érdekében gondoskodni kell az állástalan diplomások, iparosok és munkások elhelyezéséről. Lelkeilenség tapasztalható a ke- nyértelenekkel szemben. Családos emberek nem kapnak »megfelelő lakást, az álláshalmozók nem akarnak állásaikról lemondani. Majd új versenytárgyalást sürgetett a balatonfüredi öntözőkocsik beszerzésére az iparosság érdekében. Vukics István azt fejtegette, hogy a zalai gazdasági életben nincs javulás^ Az egyes cikkekben jelentkezett némi árjavulásnak a szegény lakosság nem érezte kedvező hatását, A bornál, búzánál, tengerinél áresés van. Kívánta, hogy a falusi népet jobban kapcsolják be az inségakcióba, maid sürgette a jobb gyermek- gondozást és szólt a trachomáról, a tuberkulózisról, gyomorbetegségekről, utakról, majd a vármegyei hivatalok munkájáról s két jegyző ellen emelt panaszt. Felszólalására Thassy dr. tisztifőorvos válaszolt. Horváth Gergely azt kéri, hogy a múlt évi adóhátralékok után is csak 6 százalékos késedelmi kamatot szedjenek. A pénzügyigazgató megadia a felvilágosítást. Árvay László dr. kéri, hogy az Egerszeghegyen az u. n. Borsoskutat köikuttá minősítsék. Az alispán megfelelő választ adott. Horváth Lajos (Zalalövő) felszólalása után Árvay István dr. azt kérte, hogy az állástalan diplomások alkalmaztatására fölvett 5000 P-nek engedélyezését eszközöljék ki föl''rat utján a minisztertől. Ki* fogásolja továbbá, hogy választások alkalmával a pályázók kör" leveleikben nagyon megalázkod nak, ami nem egyeztethető össze a tisztviselői állással. Megtörténik, hogy, aki előtt előbb úgy megalázkodnak, később azt kiutasítják hivatali helyiségeikből. A főispán helyénvalónak találta a felszólalást. Az 5000 P kifizetheBéc*, május 14. Schuschnigg kancellár az éjszaka bejelentette Miklas elnöknek kormányának lemondását. Az elnök ismét a kancellárt bízta meg a kormányalakítással, aki új kormányát azonnal meg is alakította bizonyos változásokká'. Schuschnigg a kancellári tiszten kívül betölti a külügyi és honvédelmi tárcát, valamint ideiglenesen a földművelésügyit. Alkanceliár Baar, kereskedelmi miniszter Stockinger. Starhemberg alkanceliár tárgyi ellentétek miatt kivált a kormányból. Schuschnigg főcéljának teRóma, május 14. XL Plus pápa most nyitotta meg a katolikus sajtó világkiállítását, amely pompás anyagával általános tetszést keltett. Kiemelkedik a kiállításból a magyar kiállítás gazdag anyaga, melyről az olasz saj ó nagy elismeréssel emlékezik meg. XI. Pius pápa megnyitó beszédében fájdalommal emlékezett meg két nemzetnek íávollétéről. Az egyik, — mondotta — Oroszország, ahol az isteneüenes düh szétrombolta és szétrombolja még ma is mindazt, ami a valláshoz, külünösképen a katolikus valláshoz tartozik. A második nemzet az általunk különösen ismert és szeretett Németország, ahol minden jog és igazság ellenére nem akarják, hogy katolikus sajtó létezzék. Szólt a pápa a kiállítás nagy érlékéről, a sajtó munkájának nagy jelentőségéről majd igy folytatta : — Fei kell, hogy hívjuk a figyelme eket az első, a legfőbb és legáltalánosabb veszélyre, a kommunizmusra, annak minden formájára és fokozatára. Nyíltan vagy burkoltan fenyegeti ez a lését újra kérelmezik, a pályázók megalázkodását ő is helyteleníti s aki ilyent cselekszik, az ellen fegyelmit indít. Bődy Zoltán alispán is válaszolt a fölszólalásokra s azután a közgyűlés a jelentést tudomásul vette. A napirend többi pontjánál elfogadják a kisgyülés javaslatait. A napirend letárgyalása után a főispán köszönetét mondott a felszólalóknak érdeklődésükért és tárgyilagosságukért. Ezzel — mondotta — súlyt és tekintélyt biztosítanak a vármegyének és fönt is könnyebben érhetik el azt, amit kiván a vármegye. kin i a hazafias aicvonal egységének megszilárdítását. Legutóbb ugyanis a hazafias front kebelében ellentétek merültek fel, amelyek utcai zavargásokra is vezettek. A kancellár a változással ezeket az ellentéteket akarja kiküszöbölni. Az új kormány megalakítása után Schuschnigg táviratot intézett Mussolinihez és Gömböshöz. Hangsúlyozza, hogy az osztrák kormány szilárdan kitart a római egyezmény, valamint az olasz és magyar barátság mellett. veszély az egyéni méltóságot, a családi szentséget, a társadalmi rend biztonságát, mindenekelőtt azonban a vallást, különösképen pedig a katolikus Egyházat. Hogy mennyire okosan dolgozik, mutatja az ő nagy, bő és szerfelett i elterjedt irodalma, amelynek utján maradéklaanul kifejezésre tudja juttatni eszméit, annak legkülönfélébb formáit, ahogy azt a különféle országokban, Oroszországban, Mexikóban, Spanyolországban, Uruguayban, Brazíliában és másutt is láthatjuk.-- Elmondhatjátok ezért mindenkinek, hogy a közös Atya nem szűnik meg állandóan és fokozottan felhívni a figyelmet, még pedig az egész világ figyelmét felhívni arra a veszedelemre, amelyet olyan sokan becsülnek le, vagy épen nem vesznek semmibe. Nemcsak minden hívőnek közös atyja, hanem a saját korának fia is mondja ezeket nektek, mert mi nyilvánvalóan tudjuk, hogy korunkban élünk. Ö2 tudjuk azt is, hogy bármilyen aljasak és erőszakosak legyenek ellenfeleink, bármilyen ha!almas arányokat ölfsenek is támadásaik, mégis csak megmondatott, hogy nem fognak erőt venni. Non praeva- lebunt! Isteni szó ez és nem múlik el soha az érvényessége. — Nagyon hibás politikát űznek azonban azok is, akik megakadályozzák azt, hogy az Egyház szabadon kifejthesse életerejét. Megfosztják ezáltal magukat mindazoktól a javaktól, amelyeket ez az Egyház és egyedül csak ez az Egyház tud nyuj'ani a köz- biz'onságnak és a közjónak. Az Egyház elismeri az állam befolyását annak saját jogkörében, sőt ezt nyíltan tanítja is. Megkívánja azonkívül minden embertől, hogy ezt a tanítást tiszteletben is tartsa. Ám nem engedheti meg semmiképen azt, hogy bármilyen politika ártani akarjon az erkölcsnek, nem felejtheti eí azonkívül isteni alapítójának parancsait sem. Ét a kiállítás világos szimbólum és ékesen szóló tanúbizonyság amellett, amit minden nyelven óhajtanak az emberek : béke, béke, béke ! Az istenellenes emberek borzasztó kiáltásaira a mi kiáltásunk bizalommal telt bensőséges liturgikus imával felel: Maradj velünk Uram, maradj velünk U;unk, mert förgeteges este kérd leszállni a világra, még viharosabb éjszaka előjeleként. Maradj velünk és akkor a sötétben is világítani fogsz és meg- világosit minket a te világosságod ! Maradj velünk Uram ! Mane nobiscum domine ! Mélységes, megilletődött csend, könnyes szemek, meghatottsággal küiködő arcok fogadták a Szent- atya szavait. Beszéd közben ő maga is többször könnyekre lágyult és látszott rajta, hogy szive egész melegével átérzi azt, amit mond. Mikes püspök a párisi magyarok között. Mikes János gróf püspök, aki főpásztori működése idején négy magyar papot küldött ki a francia- országi magyarok lelki gondozására, franciaországi útja során meglátogatta a párisi magyarokat, akiknek körében nagy örömet keltett a megtisztelő látogatás. A püspök jó egészségben, kitűnő színben érkezett meg. Mikes püspök május 9-én telefonon értesítette Kozma Ferenc dr. párisi magyar lelkészt, hogy meg akarja látogatni a magyar híveket. A magyarok az Idegenek Templomában gyűltek össze igen nagy számban. 0;t voltak a magyar követség és a Magyar Szö- veiség tagjai is. Mikes püspök szentmisét mondott, majd alloku- ciót intézett a hívekhez. A püspök előzőén megnézte a francia katolikusoknak a Jeanne d Arc szoborhoz történt felvonulását és beszédében utalt erre az impozáns megmozdulásra, a tüzkeresztesek és frontharcosok végnélküli sorokban felvonuló légióira. Legyetek ti is ilyen erősek — mondotta — Isten és édes hazátok szeretetében. Ebben az erőben van letéve a ti és hazánk boldogulása. Mikes püspök szavai igen mély benyomást keltettek és mikor a püspök átment a Csodálatos Erem kápolnájának a megszemlélésére, igen sokan vele mentek, hogy minél tovább tartózkodhassanak ! körében. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletébem. Pécs, Zalaegepszeg. Schuschnigg átalakította kormányát. A Szentatya a vörös veszélyről.
