Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-03 / 78. szám

1936. április 3. Péntek, XIX évfolyam 78. szám. JB Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .............. Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Érdekes megfigyelés. Gerinces önludatosságot árult el két derék Síivőm ama észrevé­tele, amelyet a budapes'i állatvá­sáron megfigyellek. Örömmel újsá­golták el, hogy milyen jó érzés töltötte el lelkűket, amikor a vá­sáron ide-oda járkáltak, minden­felé az „Uj Nemzedék“ rikkan­csait hallották. Jóleső tudat volt, — jegyezték meg nekem, — hogy a keresztény szellem ilyen szépen nyilvánult meg a vásáron. Bizony egy 67 száza:ékos katolikus or­szág fővárosában úgy is kell lenni. Miért nem merünk nyíltan porondra állni, hiszen katolikus öntudattal élni remény a szebb jövőben. Bárcsak sok magyar testvérünk érezne és gondolkodnék igy, — nem úgy állnánk, mint ma. Tettek kellenek a magyar jövő sziláid alapokra való helyezésé­hez, hiszen a jó magyar nép sze- réti igazán hazáját. Aki fél, az nincs velünk, a másik sajtó vére és gondolkodása idegen. Az intelligencia fokmérője le­gyen a gerinces akarat, amely építeni fűd a maga erejében. Akik idegen fajból és érzésekből te­vődnek össze, tudjuk, hogy hiába akarnak asszimilálódni, minden írásaikból kilóg a lóláb. Nem igárgetésekból áll az élet, hanem leitekből. Tettek kellenek a sajtópártolás terén is, mert hiába csűrjük csavarjuk a dolgot, mégis csak a keresztény intelligencia vezetői nem lehetnek indifferens eszmék hirdetői. Világlappá lehet növelni a mi sajtónkat is, csak támogatni kell azt odsadóan. A keresztény szellemű nívók táborában sok gerinc rejtőzik, akik, sajnos, ma csak a pusztába- kiáitók táborába tartoznak. Valami furcsa idegenszerü di­vatosság kórja emészti a keresz­tény társadalmat, amely emberi tekintetektől nem mer a szebb jövő élharcosai közé tartozni. Pedig hiába minden megmozdu­lás addig, amig a sajtó teljes erejével nem szolgálhatja a ke­resztény érdekeket. Lassú szárnypróbálgatás csak minden elvhirdetés, amig a nagy magvető, a sajtó, nem hirdetheti az igaz keresztény elveket több­százezer példányban. A magyar intelligenciánál kel­lene kezdődnie a front megalakí­tásának, amelybe azután besora­koznék az egész magyar társada­lom kivétel nélkül. Ugy-e milyen jólesett derék magyarjainknak a fent említett állatvásári megfigyelése; én hi­szem, hogy a keresztény erő la­vinája könnyen maga alá temetné a destrukiiv sajtó élősdi hatalmát s e lavina omlásából nem pusz­Bécs, április 2. Az általános szolgálati kötelezettségről szóló törvény ma megjelent a hivatalos lapban é3 életbe is lépett. Az első behívások ősszel lesznek. Páris, április 2. Az osztrák védkötelezettségi törvény izgalmat keltett. Egyes lapok megokcltnak tartják a kötelező katonai szolgá­lat visszaállítását a német veszély miatt, mások azonban a béke- szerződés megsértéséről írnak. Tartanak attól, hogy az osztrák tulás, hanem öntudatos, keresztény új világ kezdődnék. példát Magyarország, Bulgária és Törökország is követik. Izgalom­mal várják a kisantant állásfog­lalását. London, április 2. Az angol lapok határozottan állítják, hogy az osztrák védkötelezettség beve­zetését a római hármas értekezlet határozta el, s olasz támogatás­sal Magyarország rövidesen ha­sonló lépést tesz. Azt hiszik, hogy a kisantant tiltakozik és a Népszövetség el* viszi az ügyet. tartása esetén ez idő alatt Né­metország sem erősíti meg rajnai csapafait. Ezt Anglia, Olaszország és egy semleges állam kiküldöt­teiből álló bizottság ellenőrzi ál­lamaik garanciája mellett. Haj­landó Németország a rajnai ha­tár megerősítésének csökkenté­sére, ha szomszédai is ezt teszik. Németország, Franciaország, Bel­gium, Anglia és Olaszország megállapodnak abban, hogy ta­nácskozásra ülnek össze a fran­cia választások után a francia— német—belga 25 éves megnem­támadási szerződés megkötése érdekében. Hajlandó Németország ityen szerződést kötni Hollandiá­val, valamint keleti és déli szom­szédaival is. Kész légügyi egyez­ményeket kötni. Franciaországot és Németországot kötelezik, hogy az ifjúság nevelése terén és a hivatalos közleményekben tartóz­kodnak olyantól, ami a két állam viszonyát ronthatná. Hajlandó Németország a szerződések meg­kötése után visszatérni a Népszö­vetségbe, feltéve, hogy Genf nyi­latkozatot tesz a gyarmati egyen- juguság kérdésében, valamint a népszövetségi alapokmánynak a verssiliesi szerződésnek elkülöní­tése kérdésében. A továbbiakban Németország a fegyverkezési ver« seny korlátozására tesz javasla­tokat. London, április 2. Hitler javas­latai nagy hatást tettek az angol közvéleményre, s azokat a lapok barátságos és megértő hangon tárgyalják. A Daily Telegraph szerint a javaslatok tág terei nyit­nak a további tárgyalásoknak. A Times szerint nincs, ami a meg­egyezésnek útját áílaná. Az angol kormány döntött a locarnoi hatalmak vezérkari ta­nácskozása ügyében, s azt rövi­desen Londonban tartják meg. Az angol álláspont szerint azon­ban a tanácskozás Anglia részé­ről nem járhat sem politikai kö­telezettségek vállalásával, sem ka­tonai szövetség kötésével. Páris, április 2. A francia sajtó az általános csalódás hangján ir a német elienjavaslatokról. Azokat fenyegetőknek és elfagadhatatla- noknak minősiti. Fiandin külügyminiszter pén­tekre Párisba hívta a fontosabb fővárosokban állomásozó francia követeket, s ezekkel igen fontos megbeszéléseket folytat. A római francia követ Párisba utazóit, s ott állítólag bejelenti, hogy Olaszország csak akkor hajlandó az európai politikában résztvenni, ha megszüntetik a megtorlásokat és az afrikai hábo­rúnak vágetvető béketárgyalásokat Olaszországra és Abesszíniára bízzák. Népszövetség elé kei*UI a mexikói egyházüldözés ügye. Béjnr éw alatt 2SG templomot égettek fel Mexikóban. Pünkösdkor Skóciában, Glas- gowban fog ülésezni a Népszö­vetség hivatalos bizottsága, hogy megállapítsa, vájjon a mexikói egyházüldözés beleütközött e nem­zetközi jogokba, valamint az ál­lampolgároknak az alkotmányban biztosított lelkiismereti szabadsá­gába. Annál érdekesebb ez a hír­adás, mert az utóbbi időben, tendenciózus forrásból ismét azt hiresztelték, hogy a mexikói kor­mány megengedte a szabad val­lásgyakorlási, hogy üldözés már nincs s hogy már visszatértek a normális állapotok. Ezzel szem­ben a tényállás a kővetkező. Egy évvel ezelőtt egy amerikai ka­tolikus bizottság petíciót nyújtott be a Népszövetséghez, hogy vizs­gálja felül a mexikói eseményeket. A Népszövetség legutóbbi genfi ülésszaka alatt foglalkozott is az üggyel, természetesen azonban a mindenről jólértesült világsajtó erről az eseményről nem adott hirt. A Népszövetség vizsgálóbi­zottsága három szakértőből állott: egy amerikai nemzetközi-jogi ta­nárból, egy diplomatából és egy nyugalmazott amerikai főügyész­ből, akik meg is tették a jelenté­süket a Népszövetségnek. Ezek szerint 1931 novemberétől 1935 Londonban kedvezően fogadták, Pária azonban elfogadhatatlan­nak tarja a német javaslatokat. márciusáig 226 templomot éget­tek fel, 1926 bari Mexikó 15 mil­lió katolikus lakosságnak 4493 papja volt, ma a papok száma 197. A harminc mexikói állam közül 13-nak egyáltalában nincs lelkésze. Majd Mexikó állam, amelynek 1926 ban másfél millió lélekre 800 papja volt, ma 29-el rendelkezik. A szerzetesrendeket egyáltalában nem engedélyezik. A bizottság megállapítása szerint a világi papokat is olyan ellen­őrzésnek vetik alá, mint Szovjet- oroszországban. A szemináriumok tilosak s ezért a papnevelés le­hetetlen. A protestáns papságot nem bántották. „Meggyőződtünk róla — írja a jelentés, amelyet nem katolikus népszövetségi szak­értők föbbhőnapos mexikói vizs­gálódásai után szerkesztettek meg hogy a jelenlegi mexikói ál­lamszövetség kormánya nem tel­jesíti azokat a kötelességeit, ame­lyekkel a meg nem változtatott alkotmány érdekében polgárainak tartozik“. A pünkösdi népszövetségi ülés elé, amelyet ez ügyben Glasgow- ban fognak tartani, igen nagy érdeklődéssel tekint az egész ka­tolikus világ. London, április 2. A locarnoi hatalmak javaslataira adott német választ közzétették. A válasz el- lenjavaslatokat tartalmaz az eu­rópai viszályok kiküszöbölése cél­jából. Az ellenjavaslatok lényege a következő: A fervbevelt egyezményekben résztvevő nemzetek egyenjogúak. A tárgyalások első szakaszát, amely a megnemtámadási egyezmények aláírásáig tart, 4 hónapra korlátozzák. Franciaor­szág és Belgium hasonló maga­Izgalom Páriában az osztrák védkötelezettség miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom