Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-03 / 78. szám
2. Zalamegyei Újság í 936. április 3. A pénzügy miniszter beterjesztette az új költségvetést. 75 millió pengő « deficit. Budapest, április 2. Fabinyi pénzügyminiszter a Ház tegnapesti ülésén terjesztette be a magyar állam 1936/37. évi költség- vetését A költségvetés szerint az állami közigazgatás kiadásai 788 2 millióra, az üzemek kiadásai 423’6 millióra rúgnak. Az összes bevétel 1.136 1 millió, tehát a deficit 75‘7 millió pengő, ami túlnyomórészt az üzemeknél jelentkezik. A deficit egyezik az előző év hiányaival. A pénzügyminiszter hosszabb beszédet mondott. Fejtegette, hogy a gazdasági élet az elmúlt esztendőben némileg javult, s növekedett a vásárlási erő. A mezőgazdaság évi adósságainak terhei a három év előtti 225 millióról 85 millióra estek vissza. Az új költségvetésben az előző évi 27 millióval szemben 32 milliót fordítanak beruházásokra. A folyó évre is engedélyezett építkezési és tatarozási kedvezményeket, s azokat kiterjesztette a balatoni építkezésekre. Legközelebb rendelet jelenik meg, amely mentesiti a legfeljebb egy szobából és mellékhelyiségből álló házak tulajdonosait a házadó fizetése alól, ha azok napszámosok, közsegélyből élnek vagy ilyeneknek özvegye és árvái. U alt a miniszter arra, hogy a deficitet lulajdonképen a trianoni nyu,dij- terhek okozzák. A tagosításra félmilliót fordítanak, egy milliót áilamvasuti beruházásokra, 13‘4 milliót állami u'ak építésére. Az OTI és MABÍ pénzekből 30—40 milliót fordítanak építkezésekre. Bejelentette, hogy száz új segédtanítói állást szerveznek. Előkészület alatt van az adóügyi eljárás egyszerűsítése és az adóztatás arányosítása. Hangoztatta még, hogy a pengő szilárd. A borbélysegédek nagy többségének nem kell a szociáldemokraták segítsége. A vaSláse-pkölcsi és nemzeti alapból még bérmozgaSmukban sem télnek Ee. A zalaegerszegi borbélysegédek | megbízottai ma délelőtt megjeien- j tek szerkeszlőségünkben és a bér mozgalmukkal kapcsolatos cikkünkre vonatkozóan előadták a következőket: — A borbélysegédek bérmozgalmat kívánnak indítani és a teendők megbeszélése céljából kedden este egyik helybeli vendéglőben gyűltek Össze. Ott — ugylátszik — egyesek egyéni akciója folytárt megjelent a szociáldemokrata párt helyi titkára is, nyilván azért, mert az őt meghívóknak az volt a szándéka, hogy tőle a borbélysegédek tanácsot kérjenek. Ez azonban a nagy többségnek nem tetszett, mert a zalaegerszegi borbély- segédek többségétől távol áll az a szándék, hogy ők bérmozgalmuknak támogatására, levezetésére és általában érdekeiknek vé delmére a szociáídenio krata párt segítségét vegyék igénybe. — Ők, mint eddig, úgy ezután is valláserkőlcsi és nemzed alapon állanak és semmiféle egyéni akciók őket a szociáldemokrata pártba nem terelhetik be. Megnyugvással vesszük tudomásul a borbélysegédek nagy többségének ezt a bátor és önérzetes nyilatkozatát és örülünk annak, hogy cikkünk nyomán sikerült a derék borbélysegédeket a további kísértésektől megkímélni. Beigazolták ezzel a nyilatkozatukkal, hogy ők egyáltalában nem hajlandók a szociáldemokráciának újabb területei biztosítani, sőt tiltakoznak is ez ellen. Megnyugtathatjuk a borbélysegédeket afelől is, hogy jogos és méltányos mozgalmuk úgy a mesterek, mint általában a város közönsége részéről megfelelő támogatásban részesül. A német új pogányság alapja Nietzsche, Chamberlain és az ősyermán „ideál“. Terjesztője Rosenberg. — Faulhaber bíboros az Ószövetség jelentőségéről. LegulooD ismertettük Vanyó Tihamér dr. tanulmányának első részét a német új pogányságról. Most az ugyancsak érdekes második részt ismertetjük. A második részben Vanyó dr. belevilágít a szellemi bomlásnak indult XIX századba és kimutatja, hogy annak kiszikkadt ugarában vetették el vcritaképen az pogányság magvait, amelyek e vérszegény talajban kinőve, Rosenberg vérmiíoszával öntözve megajándékozták a világot egy természetellenes növénykuriózum- mal, Nietzsche az új pogányság magvetője. Az egyik magvető Nietzsche volt, aki a XIX. század lelkileg kiaszott, mitosznélküli emberét új mítosszal, hitel akarla megajándékozni. Ö skatulyázta be először a kereszténységet a nem árja vallások közé. A legnagyobb hatást azonban az új német Houston Stewart Chamberlainnek hires antiszemita és katolikusellenes munkája, a „Die Grundlagen des 19. Jahrhunderts“ keltette. Chamberlain, aki angol származású volt, de végül Németországot vallotta hazájának» kétségkívül nagyműveitségü feni volt, azonban a komoly tudomány műkedvelő munkának tartja főművé», amelyben az emberiség minden nyomorúságával a zsidó kát és a katolikusokat okolja, minden igazi értéket pedig szerinte a németeknek köszönhe'ünk. Chamberlain könyve volt hatással az pogányság legnagyobb hatású prófétájára, Alfred Rosen- bergre. Rosenberg hatása a tömegekre úgy is, mint a 3C0 ezer példányszámban megjenő Völkischer Beobachter fősíerkesztőjé- nek, mint a nemzeti szocialista párt külügyi vezetőjének, az ifjúsági nevelés irányi ójának, de különösen a félmillónál jóval több példányban megjelent „Der Mythus des XX. Jahrhunderts“ című könyv Írójának, leírhatatlan. Mégis ez a külső sikerekben oly gazdag ember, egyéni életében rendkívül szerencsétlen. Tüdőbajban fiatalon meghalt felesége és kisfia is. Hogy mit hirdet Rosenberg hírhedt könyvében, azt már ismertettük előző számunkban. A tudomány és a faji őrület. Ezeket a tanokat sorra megcá- fo'ja Vanyó Tihamér dr. Megái lapítja, hogy a vér és a faj mítoszát a tudomány nem igazolja. Még Günther professzor is, a hiüerizmus házi fajtudósa is, kénytelen kijelenteni, hogy ma már nincs fajtiszta nép legfeljebb az eszkimók. Az ősgermán „ideál“. Az új pogányok az ősi germán szellemhez való visszatérésben látják a német nép nagyságának biztosítékát. Pedig, bármennyire is sok erényben voltak gazdagok az ősgermánok, Tacitus, aki a leghűbb képet rajzolta róluk, nemcsak erényeiket sorolja fel; tehát nemcsak a vezetőjükhöz való hűséget, a vendégszeretetet és a háztartási hűséget, hanem hibáikat is. így az ősgermánok több isten-hivők voltak, női isteneik is voltak, akiket a rómaiaktól kértek kölcsön, tehát nekik se voltak külön faji isteneik. Egymással örökös testvérharcban álltak. Otthonos volt náluk a vérbosszú. A rabszolgákat joguk volt meg is ölni. Lustaságuk közmondásos volt. Földjeiket rabszolgák és nők művelték Szerették a tivornyákat és kockajátékokat *és olyan sötét babonáknak hódoltak, ami még abban a korban is ritkaság volt. Végül emberáldozatokat is mutattak be isteneiknek. Ezeket az őspogány és „férfias“ erkölcsöket dicsőítik az új pogányok a kereszténység emberszere- tetével, egyisten-hitével, rabszolga- felszabaditásával szemben. Az ilyen elemekből álló őspogány ideált hirdetik a német ifjúságnak a keresztény ember „zsidó istenének“ tanaival szemben. Éhez valóban nem kell kommentár. Mit mond Faulhaber bíboros a „zsidó“ Ószövetségről. A szerző munkája végén tudományos alapon cáfolja meg Rosenberg dilettáns munkájának állittásait r és többek között azt, hogy az Ószövetséget el kell teljesen vetni, mivel az a gyűlölt zsidó szellem alkotása. Ezzel kapcsolatban Faulhaber bíborost, a bátor müncheni egyházfejedelmet idézi. Azt mondja Faulhaber bíboros: „Mi nem vonjuk vissza a mózesi élet- és jogrendet, henem igenis elismerjük, hogy az Ószövetség szentiratai hasznos és értékálló épületköveket szállítottak minden idők társadalmi rendje számára. Egyes formái, mint amilyen a szociális munka, a szegénygondozás, vagy a jogi éfet, átalakulhatnak ugyan, de alapgondolatai örök mű veíődési értékek s a Krisztus előtti zsidóság könyveinek drága örökségei maradnak. Ez a szellemi örökség annyira egyedülálló az ókor művelt népei között, hogy szinte igy kell felkiáltanunk : „Izrael népe, ez a te kertedben nem a te ültetésedként nőtt fel ! ; Ez az uzsorázó nagybirtok felett megdördülő jaj, ez a mezőgáz- daság eladósodása ellen indult harc, ez a kamatszedési tilalom nem a te telkedből lelkedzett! Aki nem hisz a Szentirás sugal- mazottságában és. ezeket a könyveket nem Isten szavának és Isten kinyilatkozásának tartja, annak Izrael népét logikusan a világtörténelem legnagyobb népének kell tartania. Itt nincsen más választás : vagy hiszünk a Szentirás sugalmazoííságában, vagy pedig azt kell mondanunk a zsidó népnek : „Te vagy a világtörténelem leglángeszübb népfaja “ Hirdetmény I Nemesapáti község elöljárósága kovácsmühelyt lakóházzal együtt és 1325 négyszögöl szántóföldet 224 Q-öl Kerttel 5 évre azonnal bérbeadja. Nemesapáti, 1936. április 2, Községi elöljáróság. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatunk. Jé sxemQveg, jő fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFA optika és fotó szaküzletébenL Pécs, Zalaegerszeg. I BÉLA
