Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-30 / 99. szám
X X évfolyam 99 szám. kra 8 bilién 1936. április 30. CsütSrtölu Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■ --------— Telefonszám 128. PO LITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. —- Hirdetések díjszabás szerint. A városházi NEP-élharcosok szembe fordultak a pártjukhoz tartozó Gzobor polgármesterrel ésfegyelmitszavaztakmegellene. A polgármester is fegyelmit kért önmaga ellen. A NEP-elnök szembeszállt pártjának tagjaival. — A viharos közgyűlésen a kórházi tartozások ü£ye robbantotta ki az ellentéteket Zalaegerszeg megyei városnak a villanyügy óta nem volt olyan viharos közgyűlése, mint kedden délután. A viharos közgyűlésen a képviselőtestület jelenlevő nagyobb része szembe fordult Czobor Mátyás polgármesterrel és fegyelmi vizsgálatot rendelt el ellene, miután már a polgármester bejelentette, hogy saját maga is megkéri a fegyelmit önmaga ellen. A polgármester elleni fegyelmi egy alkalommal, a villanyügyben már szerepelt a város közgyűlésén, csakhogy akkor az ellenzék szorgalmazta a fegyelmit, mig most saját pártja intézte a leghevesebb támadást a polgármester ellen. Czobor Mátyás polgármester, mint ismeretes, mintegy két évvel ezelőtt közeledett a Nemzeti Egység Pártjához, be is lépett abba és minden alkalommal támogatta a pártot. így jelentős része van abban, hogy vitéz Árvát- falvi Nagy István dr. a kerület képviselője lett. Támogatta korábban a kormánypártot a törvény- hatósági választások során, legutóbb pedig a városi képviselő- testületi választások alkalmával. A helyi NÉP és a polgármester között a külső jelek szerint egyetértés uralkodott. Erre vallott, hogy hónapokkal ezelőtt egy, a Bárány nagytermében tartott NÉP vacsorán a párt többek között őt is melegen ünnepelte. Bizonyos mértékig NEP-szinezete volt az 1935 december 30-i ünneplésnek is, amikor a városi közgyűlésen disz- albumot adtak át a polgármesternek többezer aláírással a Göcseji Héttel kapcsolatban szerzett érdemei elismeréséül. Még korábban ugyancsak jórészt a NÉP vitte keresztül, hogy a polgármestert a szolgálatban visszatartsák. Annál meglepőbben hatott az a hír, amit már hetek óta suttogtak a városban, hogy a NÉP akcióra készül a saját pártjából való polgármester ellen. Csak azt nem tudták a városban, hogy miért fordult szembe a párt a polgár- mesterrel és milyen formában szándékozik fellépni ellene. Tegnapra aztán kiderült, hogy a kórházügy volt az alkalom. De az is kiderült, hogy magában a NEP-ben sem volt egységes vélemény az állásfoglalás ügyében. A közgyűlésen kitűnt, hogy a helyi NÉP elnöke, Telman Sándor dr. egyáltalán nem értett egyet a támadással, sőt egy-két társával együtt határozottan ellenezte azt. Ennek következtében ő is szembe került saját pártjával, mert a városházi NÉP nagyobb része a legnagyobb erővel lépett fel a polgármesterrel szemben. Főleg az új választáson bekerült fiatalabb NEP-élharcosok (Zsidó Sán dór dr. ügyvéd, Bereczky Vilmos államépitészeti hivatali főnök, Bencze Imre dr. ügyvéd) voltán: hangosak, továbbá Árvay László dr. ügyvéd vezetésével az a NÉP- csoport, amely a múit ősszel az ellenzéki padokról ment át a kormánypártba s amely évek sora óta harcban állott a polgármesterrel. A NEP-élharcosok által megindított támadás példátlan hevességű volt, csak épen azt nem pat- tantotta ki, hogy a kórházügy mellett mi a második oka a harcnak. Csak sejteni lehetett, hogy a fegyelmi eljárással a polgármes- ter nyugdíjazását akarják keresztülvinni. A harcias tábor keresztül is hajtotta a fegyelmi vizsgálat elrendelését, de csak 22 szavazattal, mert a 60 tagú képviselőtestületnek csak mintegy 40 tagja jelent meg a közgyűlésen s ezeknek jelentős része is pánikszerűen menekült, amikor látták, hogy milyen kényes kérdésről van szó, \ néhányan pedig tartózkodtak a szavazásiól. Ez a második furcsa ponlja az egész viharos közgyűlésnek. Visszásnak tartjuk ugyanis, hogy ilyen fontos kérdésben ne a képviselőtestület nagy többsége foglaljon állást. Nagyrészt épen azok maradtak távol, akik hosz- szabb ideje tagjai a képviselőtestületnek, tehát jobban ismerik a város ügyeit és nagyobb tapasztalatok birtokában foglalhattak volna állást. A jelen esetben az egykori városi ellenzéket leszámítva újoncok döntöttek. Sokkal megnyugtatóbb lett volna, ha a 60 tagú képviselőtestület hozott volna akármilyen döntést. A viharos közgyűlésről tudósításunk a következő : Napirend előtt. A közgyűlési Czobor Mátyás polgármester nyitotta meg, majd napirend előtt Bereczky Vilmos szólalt fel és felhívta a figyelmet a grác—körmend—-zalaegerszeg— keszthelyi ut ügyére. Azt kívánta, hogy ezzel a fontos kérdéssel legközelebb foglalkozzék a városi közgyűlés és szorgalmazza az építést. Czobor Mátyás polgármester válaszában magáévá tette a javaslatot és kijelentette, hogy a legközelebbi gyűlés tárgysorozatára kitűzi az ügyet. Árvay László dr. felszólalásában kívánta a közgyűlésekről új szabályrendelet alkotását. Kérte, hogy a betétszerkesztési bizottságtól elvont egyik munkaerőt adják vissza a bizottságnak, hogy a betétek mielőbb átadhatók legyenek. Kívánta, hogy szociális szempontból a sertéstartást a város nagyobb részében engedjék meg, mint jelenleg. Végül kifogásolta, hogy tudomása szerint olyan helyen, ahol városi tisztviselő háza van, jobban öntöznek, mint másutt. Czobor Mátyás polgármester válaszában megnyugtaló kijelentést tett a közgyűlések és a be- téíszerkesztés ügyében. Kijelentette, hogy a sertéstartást azokon a részeken, ahol jobbára kisemberek laknak, nem tiltotta meg. Nincs tudomása arról, hogy a városi tisztviselők utcáiban jobban öntöznének, de az ügyet megvizsgálja. Abban az utcában, ahol ő lakik, meg is tiltotta az öntözést, hogy meg ne vádolhassák. Bedő Károly a gabonapiac áthelyezését kérte a Rákóczi utcáról, majd pedig a vizslahidi patak tisztitását. A polgármester azt válaszolta, hogy a gabonapiacot egyelőre a tűzoltólaktanya mellett helyezik el, később pedig a kapcsolóház mellett. A patakot tisztítani fogják. A napirend során tudomásul vették Gömbös Gyula leiratát, amelyben megköszöni a diszpol- gárságot. A kórházi tartozás. Szilágyi Mihály főszámvevő előadásában ezután került sor a kórházi ügy tárgyalására. Az ügy története az, hogy Zalaegerszeg városa az évek során át kölcsönöket vett fel a kórházalapból, mivel az adók nem folytak be rendesen és a városnak fizetési zavarai voltak. Az alispán most leiratot intézett a városhoz. Ebben utal arra, hogy a képviselő - testület korábban felhatalmazta a város vezetőségét a kölcsönök felvételére, de a megyei kisgyüíés kamatot is kikötött/ Mivel a város tartozása a kórházzal szemben már 158,938 pengőre szaporodott, az alispán megállapítja, hogy a korábban adott engedélyből nem következik, hogy a kórházi pénzeket évek során át igénybe vegyék, azárt felhivja a polgármestert, vigye az ügyet rendezés céljából a képviselő- testület elé és tegyen jelentést, hogy a kórháznak a kamatokat miért nem térítették meg. A fő- számvevő előadta, hogy a pénzek igénybevétele közgyűlési felhatalmazáson alapszik. A kamatokat azért nem térítették meg, mert korábban, 1914. és 1925. között a városi háztartás 901 ezer korona kölcsönt nyújtott a kórháznak és a kórház sem téritett kamatot, sőt a tőkét is csökkent értékű pénzben fizette vissza. Ezi figyelembe véve a város nem tartozik a kórháznak a 158 ezer pengő után járó 23 ezer pengő kamattal, ellenkezőleg a város követelhet 51 ezer pengő tőkét és kamatot a kórháztól. Viszont a város tartozik a kórháznak a 158 ezer pengő tőkével. Előadta még a főszámvevő, hogy a pénzügyi és jogügyi bizottság nem tett javaslatot az ügyben, hanem a döntést a képviselőtestületre bízta.
