Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-30 / 99. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. április 30. A fegyelmi indítvány. Biyicze Imre dr. szólt először az ügyhöz. Azt hangoztatta, hogy ez a kórházi tartozás csak követ­kezménye Zalaegerszeg hibás gaz­dasági politikájának, amely azzal kezdődött, hogy 1927-ben a vá­ros vezetősége megszavaztatta a tisztviselők mellékilletményeit, hol­ott ezt a város helyzete nem tette volna lehetővé. Ha 1928. óta nem kellett volna az évi 21 ezer pen­gő személyi pótlékokat fizetni, akkor most ez a kórházi tartozás nem állana fenn. A felszólaló ezután a NÉP viharsarok állandó helyeslése közben élesen bírálta a villanyügyet, a korábbi kará­csonyi segélyeket, a szanatóriumi kérdést, a polgári fiúiskola tan­díjbevételeinek kezelését. Hangoz­tatta, hogy a város vezetősége a közgyűléstől csak egy esztendőre kapott felhatalmazást a kórházi pénzek igénybevételére, nem pe­dig több évre, tehát szerinte a város vezetőségének eljárása sza­bálytalan volt. Indítványozta, hogy a közgyű­lés a kórházi pénzek igénybevé­telét tudomásul ne vegye, álla­pítsa meg, hogy a felhatalmazás csak ideiglenes és csak egy évre szóló volt. Az igénybevételért a felelősséget ne vállalja, s ennél­fogva a kamatok megtérítéséről sem gondoskodik. Javasolta to­vábbá, hogy a képviselőtestület rendelje el a mindezekért felelős polgármester ellen a fegyelmi vizsgálatot, rendelje el a polgármes­ternek állásától való fel­függesztését, továbbá utasitsa vitéz Tamásy István dr. h. polgármestert, hogy a polgármesteri teendőket vegye át és az átvétellel kapcsolatos észrevételeiről tegyen jelentést. A polgármester válasza. Czobor Mátyás polgármester részletesen válaszolt. Utalt arra, hogy a felhatalmazásból, amelyet a vármegye is jóváhagyóit, nem tűnik ki, hogy az csak egy évre szól. Bizonyítja ezt az is, hogy az évi felügyeleti vizsgálatok so­rán nem kifogásolták a város vezetőségének eljárását, csak az 1935. évi vizsgálat során kíván­ta a felügyeleti hatóság a tartozás rendezését. A kórházi alapok igénybevételére azért volt szük­ség, mert az adók nem folytak be, kegyetlen eszközöket pedig nem akartak igénybe venni az adózókkal szemben. Ha az adózók teljesítették volna kötelességüket vagy pedig kíméletlenül árve reztek volna, akkor nem került volna sor a köl­csönre. Hangoztatta, hogy korábban sen­ki sem kifogásolta a képviselő- testületben a kórházi pénzek fel- használását. Kamatot azért nem téritettek, mert annak idején a kórház sem tette ezt. A tartozás fedezete megvan a küntlevősé­gekben, s azokat végeredményben be is lehet hajtani. A felszólaló számítási műveletei nem helyesek. Nem a pótilletmények okozták a tartozást, mert azoknak fedezete megvan a költségvetésben. A ka­rácsonyi segélyeket a képviselő- testületből javasolták. A kaszár­nyaeladásból származó pénzt be­ruházásokra fordították szabályos határozat alapján. A polgári fiú­iskola építéséért a város mindent elkövet. A polgármester beszéde közben a városházi NEP-vezetők nagy tanácskozást folytattak a folyosón, majd visszatértek a terembe és újabb ostrom indult meg. Fridrik István azt hangoztatta, hogy a képviselőtestület a múlt­ban is meglette kötelességét a takarékosság terén és gyakorolta ellenőrzési jogát. Árvay László dr. hangsúlyozta, hogy a pótilletmé­nyek megszavaztatásának nem volt meg a törvényes alapja, mert az 50 százalékos pótadó nem fedezte a tényleges kiadáso­kat, hiszen a pótilletmények meg­szavazása után egy évvel már 90 ezer pengős zárszámadási hiány volt. A mellékilletmény oka a nagy tartozásnak. A kamatokról nem tudnak gondoskodni, hiszen a város olyan nehéz helyzetben van, hogy a Földhitelbank fel­mondotta 700 e^er pengős köl­csönét a kamatrendezés elmara­dása miatt. Hivatkozik arra, hogy régóta figyelmeztetett már a kór­házügy veszélyességére. Ha a város 1928 ra 75 százalékos pótadót állapított volna meg és nem szavazza meg a pótilletmé­nyeket, akkor most a városnak nem volna nagyobb baja. A z 1928-ban elkövetett hiba sodorta a várost mai nehéz helyzetébe. Ma már ott tart a város, hogy mindenhez kapkod és az ered­mény mégis az, hogy a nyugdí­jasok még ma sem kaptak fize­tést. A történtekért most vállalja a felelőséget a polgármester és tisztázza magát a fegyelmi bizott­ság eiőtt. Nyugdijazási kívánság. Horváth István azt fejtegette, hogy túl forró az atmoszféra a nyugodt határozathozatalhoz. Meg kell gondolni, hogy milyen fegy­vert választanak. Nem szabad el­feledni, hogy a polgármester a város első polgára, aki egy em­beröltőt töltött el itt és eredmé­nyeket is mutathat fel. Javasolja, hogy a polgái mestert, aki mara­dandót alkotott, ne állítsák fe­gyelmi elé, hanem kérjék fel, hogy adja be nyugdijazási kérvé­nyét. Ne fegyelmivel, hanem tisz­telettel búcsúzzanak tőle. „Személyi hajsza“ —■ mondja a NÉP elnöke. Telman Sándor dr., a NÉP helyi elnöke azzal kezdte felszó­lalását, hogy ezt a kérdést párt­kérdésnek nem ismeri el. Hozzá­járul ahoz, hogy ne engedjék meg az alapok további igénybe­vételét, de ellenzi a fegyelmit és a fdfüggesztés*. Az igazság és méltányosság embere volt min­dig és a személyi hajszát nem szereti. Felkiáltások a NEP-táborból: Mi sem, ez nem is az. — De igenis, személyi hajsza az, amikor egy embert állítanak oda bűnbakul — válaszolta eré­lyesen Telman dr. Általános iz­galom közepette azzal fejezte be beszédét, hogy a képviselőtestü­letek is felelősek, mert mindent megszavaztak. Bencze Imre dr. újabb felszó­lalásában azt hangoztatta, hogy a nyugdíjazás ügyében csak a polgármester dönthet, majd han­goztatta, hogy őt nem személyes­kedés vezeti. Indítványát fentartja. A felszólalás után egy éles hang süvített át a termen: — Kormánybiztost a város nak ! Még Telman dr. felszólalása előtt heves szóváltás volt Bencze dr. és Telman dr. között, aki til­takozott a fegyelmi ellen és kije­lentette, hogy ez ellen fel is szó­lal. Bencze Imre dr. azt vála­szolta, hogy ha felszólal, azt szó­vá teszi a NEP-ben. Telman dr. azt felelte, hogy ez nem pártkérdés, nem engedi terrorizálni magát és ebben a kérdésben fütyül a NEP-re. Deutsch Hermán is a múlt hi­báival foglalkozott, de a fegyelmi helyett megelégedett volna azzal, ha bizottságot küldenek ki az ügy tisztázására. Zsidó Sándor dr. élesen mon­dotta, hogy az ügyek igy tovább nem mehetnek és a felelősséget valakinek vállalnia kell. Nem tűr­hetik, hogy például a hirdetési bérletpénzt elköltik és a bérlet­ügyet csak azután hozzák gyű­lés elé. Nem személyeskedés, hanem felelősségmegállapitás kö­rül folyik a vita. Wollák János dr. kifejtette, hogy az ilyen túlfűtött hangulat­tal túllőnek a célon. Senki sem foglalkozott tulajdonképen a tárgy- gyal. Nem lehet a bizottságok által elő sem készített ügy miatt a polgármestert 18 évi szolgálat után egyszerűen elküldeni. Nem hajlandó a fegyelmit megsza­vazni, mikor 6 év óta a felettes hatóságok lényeges kifogást nem emeltek ebben az ügyben. Indít­ványozta, hogy adják vissza az ügyet előkészítésre a bizottságok­nak. Jancsó Benedek dr. szintén in­dítványozta, hogy az ügyet egye­lőre vegyék le napirendről, de ez, ellen pártjának tagjai hevesen tiltakoztak. Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész azt a jogi véle­ményét adta elő, hogy Bencze indítványa felett a közgyűlés nem szavazhat, mert önálló indítvány­nak számit, már pedig az ügy­rend szerint önálló indítvány csak rendes közgyűlésen tehető. Egy alispáni leirat kapcsán nem lehet fegyelmi és felfüggesztési indítványt tenni. Az indítványt külön közgyűlésen külön pontnak kell felvenni. Czobor Mátyás polgármester az ügyészi vélemény alapján kije­lentette, hogy az indítványt nem teszi fel szavazásra. Fülsiketítő lármában tört ki erre a szembenálló tábor. Zsidó Sándor dr. és Árvay László dr. élesen össze is tűztek a polgár- mesterrel, akinek álláspontját helytelenítették és követelték a szavazást az indítvány felett. Jogsérelmet emlegettek. Kihallatszott a lármából Be- reczky Vilmos államépitészeti hi­vatali főnök hangja, aki többször is kiáltotta a polgármester felé: — Indítsunk fegyelmit egymás ellen ! A polgármester ur a kép­viselőtestület ellen, a képviselő- testület a polgármester ur ellen ! A polgármester azonban meg­maradt álláspontja mellett és fel­tette szavazásra saját indítványát, hogy t. i. a képviselőtestület mondja ki, hogy a folyó évre megengedi a kórházi pénzek igénybevételét, a tőke és a kamat­rendezésről pedig a következő gyűlésen határoz. Nagy zaj és tiltakozások után a . képviselőtes­tület szavazott, de előbb a tagok egy része kimenekült a folyosóra. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, BÁNFAI* optika és fotó szaküzletébeiu Pécs, Zalaegerszeg. ELA Figyelem! O Ne vásároljon edényt és vasárut május l-igf mert akkor nyilik meg Horváth Géza vaskereskedései ahol szükségletét olcsón beszerezheti. HORVÁTH GÉZA vaskereskedő, Kossuth Lajos-utca 24 szám. (Németh László ffiszerüzlete mellett)

Next

/
Oldalképek
Tartalom