Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-06 / 30. szám
XIX évfolyam 30. szám. APÓ 8 fill©l* 1936. február 6. Csütörtök. Szerkesztőség Széchenyi-tér és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 4. - ■ — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra F50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. aaa^——a——■ A revizionizmus feladására akarják kényszeríteni Magyarországét. Száz éves a Szózat. Most van száz esztendeje annak, hogy Vörösmarty csodálatosan szép ódája, a Szózat megszületett. Bár 1837 januárjában jelent meg először Kisfaludy Aurorájá-ban, mégis minden valószínűség szerint már 1836-ban megírta Vörösmarty a Szózatot, amely Egressy Béninek 1843-ban keltezett dallamával együtt hamarosan szent éneke lett a magyarságnak. Ebben a korban a magyar lira csak a honfiúi fájdalom és elkeredés komor hangját tudta megszólaltatni s ez a fájdalom tetőpontját a XIX. század első évtizedeiben Kölcsey költészetében érte el. Ez a kétségbeesett hangulat uralkodott költészetünkben 1835-ig, mikor is gróf Széchenyi István „Hitel“ cimü műve megpendíti az első hangot, amely bizakodással hirdeti a szebb jövőt. A költők verseiben csakhamar megzendül a bizakodó öröm és új lendület magvait hintik el milliók lelkében. Ez volt az a hangulat, amelyet Vörösmarty -Szó- zat-a fejtett ki legerőteljesebben és késői századokra is a magyar nemzet legszentebb érzésévé avatott. Miként Gyulai Ágost a „Néptanítók Lapja“ legújabb számában közölt tanulmánya mondja: „A Szózat soha időszerűbb nem volt, mint száz év után újra, mostani sorsdöntő napjainkban. Sohasem lesz mélységesebben sajátunkká és átérzett valónkká az egyes versszakoknak óriási eszméket és korszakalkotó események emlékét dörgető tartalma, mint ma, amikor egész hitre, szent akaratra s teljes lelkierőre van szükségünk nemzeti létünkért vívott harcainkban. A Szózat százesztendős jubileumi ünnepén Széchenyi jóslatát kell bevésni szivünkbe, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, mindörökké a világ végezetéig.“ Az abesszin helyzet. Asmara, február 5. A északi fronton Adigrattól délre heves harc folyik az olaszok és Seyum herceg csapatai között. Az olasz repülőgépek a heves esőzés miatt nem juthattak el Addis Abeba fölé. Róma, február 5. A fascista nagytanács tegnapi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy az olajmegtorlás mégnem jelent feltétlen háborút, de Olaszország nem marod tétlen és esetleg kilép a Népszövetségből. Páris, február 5. A külföldi államférfiak krzölt folyó eszmecserék nem voltak értekezlet jellegűek, hanem csak általános keretek között mozogtak. A jelek szerint Starhemberg hercegre nyomást gyakoroltak a restauráció tekintetében. Starhemberg fentar- toíta Ausztria elvi álláspontját, hogy Bécsnek joga van a restaurációra, de megnyugtató kijelentéseket tett a kisantant felé. Kérdés azonban, hogy milyen értékűek ezek a megngugtató kijelentések. A Journal szerint a dunai kérdéssel kapcsolatban három megoldás kérült szóba : az osztrák függetlenség biztosítása, a A zalaegerszeg-járási mezőgazdasági bizottsági bizottság ma délelőtt a vároháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott ifj. Eitner Sándor elnök vezetése mellett. A közgyűlésen a tagok szép számban jelentek meg. Megjelent még Czobor Mátyás polgár mester, Skublics Ödön dr. járási főszolgabíró, Thassy Kristóf dr. a vármegyei bizottság elnöke; az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarát Szűcs Ervin dr. titkár a, vármegyei gazdasági felügyelőséget Nyiredy Jenő gazd. s. felügyelő képviselte. Hiszekegy elmondása után Eitner Sándor elnök kegyeletes szavakkal parentálta el Benyovszky Móric grófot, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarának most elhunyt elnökét. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben öröki- tettefmeg emlékét s fölállással adott kifejezést kegyeletének. Bejelentette ezután, hogy a Major József elhalálozásával megüresedett rendes tagsági helyre Császár János pót- tago került; a bocföldei községi mezőg. biz. elnöke, Puskás Béla dr. lemondott s helyére Balog György kisgazdát, törvhat. biz. tagot hívták be. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhagyatott, támasz nélküli gazdatársadalomnak nagy összetartására, kitartó munkára van szüksége. Különösen fontos ez az együttes munka most, amikor még a sajtó részéről is erős támadást intéznek az ellen az értékesítési szervezet ellen, amely a gazdaközönségnek némi hasznot biztosit. Látogassák minél nagyobb számban a bizottsági üléseket, hogy ezzel nagyobb eredményt biztosítsanak a határozatoknak és hathatósabban támogathatják a Kamarát is. Ismertette az magyar revizionizmus felszámolása és a Duna-vidék gazdasági újjászervezése. A londoni sajtó szerint Starhemberg nyilatkozata valószínűen aranyhidat ver Ausztria és a kis- aataní között. Ausztria lemond lerüleímódositási igényeiről és kész a revizióellenes államok oldalára állani. Ez hatást fog gyakorolni, egyik lap szerint, Magyar- országra is, amely vonakodik a kisantanttal tárgyalni a revízió felvetése nélkül. A párisi tárgyalásokon kialakult tervek megoldása egyébként Anglia magatartásától függ. egyes határozatokra érkezett válaszokat, üdvözölte az egybegyűlteket, külön Kolbai Károly gazd. akad. tanárt, a Zöldmező Egyesület igazgatóját, akit föl is kért előadásának megtartására. Kolbai Károly a talajerő fentartásáról tartott rendkívül érdekes és értékes előadást. Kifejtette, hogy a talaj egy élő szervezet, amely megkívánja a helyes művelést, megkívánja a rendes táplálást. Rablógazdálkodás az, ha a talajtól csak termést várunk anélkül, hogy annak rendes táplálásáról gondoskodnánk. A talaj nemcsak akkor él, amikor terem, hanem most is, amikor látszóan pihen. Ilyenkor pótolja azt az erőt, amit a termésnél felhasznált. Törődjék a gazda a földjével, hizlalja a szeme azt. Ismertette azután a helyes trágyázást. Rámutatott arra, hogy a talajerő föntartásánáb rendkívül fontos az, amit kellően föl nem ismernek, meg nem becsülnek : maga a termesztett növény, annak helyes aránya és egymásutánja. Változtatni kell a termesztést okszerűen és akkor a mainál jóval felülálló eredményt értünk el. Felhívta a figyelmet a jövő gyepnövényének, a vörös csenkesznek termelésére, amivel ma semmit sem törődünk, de amiből óriási jövedelme lenne a gazdának. Végül a zöldtrágyázás fontosságát hangoztatta és fokozott óvatosságot javasolt a műtrágyák alkalmazásánál. A tanulságos előadást a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták végig s azért ifj. Eitner Sándor elnök mondott köszönetét. Ezután még több aktuális mezőgazdasági kérdés felől folytattak megbeszéléseket. Katolicizmus és diktatúra. A „Vie Catholique“, a francia katolikus társadalom vezető lapja nemrég igen érdekes cikksorozatban foglalkozott a katolikus politikai pártoknak az egyes országokban elfoglalt helyzetével. Ezt a cikksorozatot két szempontból kell jelentősnek tartanunk. Egyfelől eddig még alig látott plasztikus összefoglalását adta az európai katolikus politika gyakorlati föladatainak, illetve azoknak a módoknak, amelyek által a katolikus pártok célkilüzéseik megvalósítására törekszenek. Másfelől pedig részletes és országokra szóló beszámolók utján megismertet a vezető katolikus államférfiakkal, egyéniségükkel és pártjaik struktúrájával. A vezető cikk e kettős szempont figyelembevételével foglalja össze s egyúttal térkép-meilékleten is illusztrálja a katolicizmus politikai helyzetét. Nagyjából arra a következtetésre jut, hogy Európa-szerte a katolikus pártok sohsem és sehol sem törekedtek a kizárólagos hatalomra : nem övék a hatalom, de résztvesznek a hatalomban (— a térkép egyedül Ausztriát jelzi úgy, mint ahol ténylegesen a katolikusoké a kizárólagos politikai uralom). A kaloükus politikai pártok módszere demokratikus és létük mindenütt a nép eleven szükségleteiből fakadt. Elemük tehát a kollaboráció szelleme. Ez a kollaboráció kettős tendenciájú. Jelenlétükkel és a hatalomban vajó résztváilalásukkal mindenkor biztosítani akarják politikailag a katolikus érdekeket. Másfelől pedig ez a kollaboráció azt is célozza, hogy a vezetésük alatt álló tömegek, amelyek egyformán katolikusok és szegény emberek, megtalálják szociálisan is azt az életlehetőséget, amely logikusan folyik a katolicizmus szociális és emberi célkitűzéseiből. így a katolikus pártok mindenütt a szociális haladás, az emberi szolidaritás és együttműködés kész munkásai. A vezető cikkhez mellékelt térkép nagyon szemléltető módon mutatja be a katolikus politika földrajzi helyzetét. Nagyon érdekes, hogy Németország ma fehér folt a katolikus politika térképén s a nemrég még oly jelentős német centrum ma már nem aktiv tényező ... így arról győz meg a térkép, hogy a demokratikus törekvések nem kedveznek a katolikus politikának, amely ma — legalább is gyakorlati módszereit tekintve — egy utón halad a demokratikus és parlamentáris politikával. Persze, ez csak a módszer kérdése. De a katolikus politikai akciószabadságot és lehetőségeket kíván magának; s a diktatúra, az államtotalitás pogány Kolbai Károly gaxd. akadémiai tanár előadása Zalaegerszegen. A járási mezőgazdasági bizottság gyűlése.
