Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-06 / 30. szám

XIX évfolyam 30. szám. APÓ 8 fill©l* 1936. február 6. Csütörtök. Szerkesztőség Széchenyi-tér és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 4. - ■ — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra F50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. aaa^——a——■ A revizionizmus feladására akarják kényszeríteni Magyarországét. Száz éves a Szózat. Most van száz esztendeje an­nak, hogy Vörösmarty csodálato­san szép ódája, a Szózat meg­született. Bár 1837 januárjában jelent meg először Kisfaludy Aurorájá-ban, mégis minden való­színűség szerint már 1836-ban megírta Vörösmarty a Szózatot, amely Egressy Béninek 1843-ban keltezett dallamával együtt hama­rosan szent éneke lett a magyar­ságnak. Ebben a korban a ma­gyar lira csak a honfiúi fájdalom és elkeredés komor hangját tudta megszólaltatni s ez a fájdalom tetőpontját a XIX. század első évtizedeiben Kölcsey költészetében érte el. Ez a kétségbeesett han­gulat uralkodott költészetünkben 1835-ig, mikor is gróf Széchenyi István „Hitel“ cimü műve meg­pendíti az első hangot, amely bi­zakodással hirdeti a szebb jövőt. A költők verseiben csakhamar megzendül a bizakodó öröm és új lendület magvait hintik el mil­liók lelkében. Ez volt az a han­gulat, amelyet Vörösmarty -Szó- zat-a fejtett ki legerőteljesebben és késői századokra is a magyar nemzet legszentebb érzésévé ava­tott. Miként Gyulai Ágost a „Nép­tanítók Lapja“ legújabb számában közölt tanulmánya mondja: „A Szózat soha időszerűbb nem volt, mint száz év után újra, mostani sorsdöntő napjainkban. Sohasem lesz mélységesebben sajátunkká és átérzett valónkká az egyes versszakoknak óriási eszméket és korszakalkotó események emlékét dörgető tartalma, mint ma, ami­kor egész hitre, szent akaratra s teljes lelkierőre van szükségünk nemzeti létünkért vívott harcaink­ban. A Szózat százesztendős jubi­leumi ünnepén Széchenyi jóslatát kell bevésni szivünkbe, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, mindörökké a világ vége­zetéig.“ Az abesszin helyzet. Asmara, február 5. A északi fronton Adigrattól délre heves harc folyik az olaszok és Seyum herceg csapatai között. Az olasz repülőgépek a heves esőzés miatt nem juthattak el Addis Abeba fölé. Róma, február 5. A fascista nagytanács tegnapi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy az olajmegtorlás mégnem jelent fel­tétlen háborút, de Olaszország nem marod tétlen és esetleg ki­lép a Népszövetségből. Páris, február 5. A külföldi ál­lamférfiak krzölt folyó eszmecse­rék nem voltak értekezlet jelle­gűek, hanem csak általános kere­tek között mozogtak. A jelek sze­rint Starhemberg hercegre nyo­mást gyakoroltak a restauráció tekintetében. Starhemberg fentar- toíta Ausztria elvi álláspontját, hogy Bécsnek joga van a restau­rációra, de megnyugtató kijelen­téseket tett a kisantant felé. Kér­dés azonban, hogy milyen érté­kűek ezek a megngugtató kijelen­tések. A Journal szerint a dunai kérdéssel kapcsolatban három megoldás kérült szóba : az osz­trák függetlenség biztosítása, a A zalaegerszeg-járási mezőgaz­dasági bizottsági bizottság ma délelőtt a vároháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott ifj. Eitner Sándor elnök vezetése mellett. A közgyűlésen a tagok szép számban jelentek meg. Meg­jelent még Czobor Mátyás polgár mester, Skublics Ödön dr. járási főszolgabíró, Thassy Kristóf dr. a vármegyei bizottság elnöke; az Alsódunántuli Mezőgazdasági Ka­marát Szűcs Ervin dr. titkár a, vármegyei gazdasági felügyelősé­get Nyiredy Jenő gazd. s. fel­ügyelő képviselte. Hiszekegy elmondása után Eit­ner Sándor elnök kegyeletes sza­vakkal parentálta el Benyovszky Móric grófot, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarának most elhunyt elnökét. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben öröki- tettefmeg emlékét s fölállással adott kifejezést kegyeletének. Bejelentette ezután, hogy a Major József elha­lálozásával megüresedett rendes tagsági helyre Császár János pót- tago került; a bocföldei községi mezőg. biz. elnöke, Puskás Béla dr. lemondott s helyére Balog György kisgazdát, törvhat. biz. tagot hívták be. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az elhagyatott, támasz nélküli gazdatársadalom­nak nagy összetartására, kitartó munkára van szüksége. Különö­sen fontos ez az együttes munka most, amikor még a sajtó részé­ről is erős támadást intéznek az ellen az értékesítési szervezet el­len, amely a gazdaközönségnek némi hasznot biztosit. Látogassák minél nagyobb számban a bizott­sági üléseket, hogy ezzel nagyobb eredményt biztosítsanak a határo­zatoknak és hathatósabban támo­gathatják a Kamarát is. Ismertette az magyar revizionizmus felszámo­lása és a Duna-vidék gazdasági újjászervezése. A londoni sajtó szerint Star­hemberg nyilatkozata valószínűen aranyhidat ver Ausztria és a kis- aataní között. Ausztria lemond lerüleímódositási igényeiről és kész a revizióellenes államok ol­dalára állani. Ez hatást fog gya­korolni, egyik lap szerint, Magyar- országra is, amely vonakodik a kisantanttal tárgyalni a revízió felvetése nélkül. A párisi tárgya­lásokon kialakult tervek megol­dása egyébként Anglia magatar­tásától függ. egyes határozatokra érkezett vá­laszokat, üdvözölte az egybegyűl­teket, külön Kolbai Károly gazd. akad. tanárt, a Zöldmező Egye­sület igazgatóját, akit föl is kért előadásának megtartására. Kolbai Károly a talajerő fentartásáról tartott rendkívül ér­dekes és értékes előadást. Kifej­tette, hogy a talaj egy élő szer­vezet, amely megkívánja a helyes művelést, megkívánja a rendes táplálást. Rablógazdálkodás az, ha a talajtól csak termést várunk anélkül, hogy annak rendes táp­lálásáról gondoskodnánk. A talaj nemcsak akkor él, amikor terem, hanem most is, amikor látszóan pihen. Ilyenkor pótolja azt az erőt, amit a termésnél felhasznált. Törődjék a gazda a földjével, hizlalja a szeme azt. Ismertette azután a helyes trágyázást. Rá­mutatott arra, hogy a talajerő föntartásánáb rendkívül fontos az, amit kellően föl nem ismernek, meg nem becsülnek : maga a ter­mesztett növény, annak helyes ará­nya és egymásutánja. Változtatni kell a termesztést okszerűen és akkor a mainál jóval felülálló eredményt értünk el. Felhívta a figyelmet a jövő gyepnövényének, a vörös csenkesznek termelésére, amivel ma semmit sem törődünk, de amiből óriási jövedelme lenne a gazdának. Végül a zöldtrágyá­zás fontosságát hangoztatta és fokozott óvatosságot javasolt a műtrágyák alkalmazásánál. A tanulságos előadást a jelen­levők nagy figyelemmel hallgatták végig s azért ifj. Eitner Sándor elnök mondott köszönetét. Ezután még több aktuális me­zőgazdasági kérdés felől folytattak megbeszéléseket. Katolicizmus és diktatúra. A „Vie Catholique“, a francia katolikus társadalom vezető lapja nemrég igen érdekes cikksorozat­ban foglalkozott a katolikus poli­tikai pártoknak az egyes orszá­gokban elfoglalt helyzetével. Ezt a cikksorozatot két szempontból kell jelentősnek tartanunk. Egyfe­lől eddig még alig látott plasz­tikus összefoglalását adta az eu­rópai katolikus politika gyakor­lati föladatainak, illetve azoknak a módoknak, amelyek által a ka­tolikus pártok célkilüzéseik meg­valósítására törekszenek. Másfelől pedig részletes és országokra szóló beszámolók utján megis­mertet a vezető katolikus állam­férfiakkal, egyéniségükkel és párt­jaik struktúrájával. A vezető cikk e kettős szempont figyelembevé­telével foglalja össze s egyúttal térkép-meilékleten is illusztrálja a katolicizmus politikai helyzetét. Nagyjából arra a következtetésre jut, hogy Európa-szerte a katoli­kus pártok sohsem és sehol sem törekedtek a kizárólagos hata­lomra : nem övék a hatalom, de résztvesznek a hatalomban (— a térkép egyedül Ausztriát jelzi úgy, mint ahol ténylegesen a katoli­kusoké a kizárólagos politikai uralom). A kaloükus politikai pártok módszere demokratikus és létük mindenütt a nép eleven szükségleteiből fakadt. Elemük tehát a kollaboráció szelleme. Ez a kollaboráció kettős tendenciájú. Jelenlétükkel és a hatalomban vajó résztváilalásukkal mindenkor biztosítani akarják politikailag a katolikus érdekeket. Másfelől pe­dig ez a kollaboráció azt is cé­lozza, hogy a vezetésük alatt álló tömegek, amelyek egyformán ka­tolikusok és szegény emberek, megtalálják szociálisan is azt az életlehetőséget, amely logikusan folyik a katolicizmus szociális és emberi célkitűzéseiből. így a ka­tolikus pártok mindenütt a szo­ciális haladás, az emberi szolida­ritás és együttműködés kész mun­kásai. A vezető cikkhez mellékelt tér­kép nagyon szemléltető módon mutatja be a katolikus politika földrajzi helyzetét. Nagyon érde­kes, hogy Németország ma fehér folt a katolikus politika térképén s a nemrég még oly jelentős né­met centrum ma már nem aktiv tényező ... így arról győz meg a térkép, hogy a demokratikus tö­rekvések nem kedveznek a kato­likus politikának, amely ma — legalább is gyakorlati módszereit tekintve — egy utón halad a de­mokratikus és parlamentáris poli­tikával. Persze, ez csak a mód­szer kérdése. De a katolikus po­litikai akciószabadságot és lehe­tőségeket kíván magának; s a diktatúra, az államtotalitás pogány Kolbai Károly gaxd. akadémiai tanár előadása Zalaegerszegen. A járási mezőgazdasági bizottság gyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom